Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról.

Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.

A jelentés néhány fontosabb megállapítása:

• A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.

• A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.

• A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.

• Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.

• A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.

• Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Ez várható a közeljövőben

Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség.

Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról.

Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt.

Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban.

Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉRZÉKEK INTERNETE. ÍGY DOLGOZUNK MAJD A JÖVŐBEN? appeared first on Liwing - home and office.