robotokat fognak bevezetni.

Eközben a munkabiztonsági és a környezetvédelmi követelmények elősegítik a robotikai beruházások felgyorsítását.

Az ABB Robotika üzletága új robotikai automatizálási megoldásokkal ösztönzi az építőipar automatizálását. Ezek a robotikai megoldások segítenek kezelni az ágazat fő kihívásait, köztük a megfizethetőbb és környezetbarátabb lakások iránti igények kielégítését, az építőipar környezeti hatásainak csökkentését, valamint a szakképzett munkaerő- és szakemberhiányt.

A robotikai automatizálás a teljes építőipari szektor számára hatalmas lehetőséget kínál

a termelékenység, a hatékonyság és a gyártási rugalmasság növelésére

többek között a moduláris lakóépületek és az épületelemek gyártásában, a robothegesztésben, az építési területeken végzett anyagmozgatásban, valamint a házak és az egyedi épületszerkezetek robottal végzett 3D-s nyomtatása terén. Amellett, hogy növelik a munkabiztonságot és a költséghatékonyságot, a robotok a minőség javításával és a hulladékcsökkentéssel

javítják a fenntarthatóságot, és csökkentik a környezetre gyakorolt hatást.

„Mivel napjainkban kevés építőipari vállalkozás alkalmazza az automatizálást, így nagy lehetőség kínálkozik számunkra arra, hogy a robotika segítségével átalakítsuk az ágazatot. Az autógyártástól vagy az elektronikai rendszerek összeszerelésétől eltérően az építőiparban alkalmazott számos technológia, módszer generációkon át változatlan maradt, ezért olyan új megoldásokat fejlesztünk, amelyek választ adnak az iparág kihívásaira. Ez az új ügyfélkör szélesíti majd a portfóliónkat, ami összhangban áll azzal az átfogó stratégiánkkal, hogy növeljük piaci részesedésünket a gyorsan növekvő szegmensekben, így például az elektronikában, az egészségügyben, a fogyasztási cikkek gyártásában, a logisztikában, valamint az élelmiszer- és italgyártásban, hogy kielégítsük az automatizálás iránti növekvő keresletet számos iparágban.” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágának vezetője. 

Az ABB megbízásából végzett, Európában, az Egyesült Államokban és Kínában működő, 1900 kisebb és nagyobb építőipari vállalkozásra kiterjedő felmérés szerint a vállalkozások 91 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő 10 évben szakképzési válsággal kell szembenézniük, míg 44 százalék azzal küzd, hogy megfelelő szakembert találjon az építőipari munkakörökbe. A vállalkozások 42 százaléka tekinti prioritásnak az építési területeken a munkahelyi egészség és biztonság javítását, továbbá ugyanennyien vélik úgy, hogy

a környezet védelme az egyik fő mozgatórugója az iparágban végbemenő változásoknak.

A vállalkozások 81 százaléka azt közölte, hogy a következő évtizedben bevezetik a robotikát és az automatizálást, vagy növelik ezek alkalmazásának arányát. Napjainkban csupán kevés vállalkozás használja ki a robotika előnyeit. A felmérés szerint az építőipari vállalkozásoknak csupán 55 százaléka alkalmaz robotokat, míg ez az arány az autógyártásban 84 százalék, a feldolgozóiparban pedig 79 százalék.

Az ágazati előrejelzések azt prognosztizálják, hogy a világ építőiparának teljes piaci értéke 2030-ra 85 százalékkal nő, eléri a 15,5 billió dollárt, míg az ABB Robotika belső elemzése azt mutatja, hogy a robotikai automatizálásban rejlő piaci lehetőségek a következő 10 évben kétszámjegyű növekedést fognak mutatni az építőipar kulcságazataiban, köztük az előgyártást és a 3D-nyomtatást.

A szigorodó környezetvédelmi előírásokkal és a költséghatékonyabb épületek iránti igényekkel szembesülő iparág számára előnyöket kínál a robotikára alapozott automatizálás, mivel a minőség és az egységesség javításával csökkenteni tudja a hulladék mennyiségét, aminek a jelentőségét az is jól mutatja, hogy a becslések szerint az építési területre szállított anyagok akár egynegyede is hulladékká válik. Az automatizálással és a digitalizálással az építési vállalkozások a hatékony épülettervezési és építési folyamatok révén már a projekt kezdetén meg tudják előzni a hulladék keletkezést.

Egyedül az EU-ban, 2020 második negyedévében4, több mint 200 ezer alacsony és magas képzettségű munkavállalót váró álláshely maradt betöltetlen.

Az ágazatban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány,

mivel a fiatalokat az építőipari életpályától elriasztja az a vélekedés, hogy ez egy veszélyes foglalkozás. Az építőipari dolgozók a munkahelyi balesetek közel 30 százalékát szenvedik el, és a többi ágazathoz viszonyítva akár négyszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy egy építőipari dolgozót halálos kimenetelű munkahelyi baleset ér, amelyek éves száma világszerte eléri a 108 000-t5 is.

A robotok a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a nem biztonságos terekben történő munkavégzéssel, valamint az új, biztonságosabb építési módszerek lehetővé tételével

növelni tudják az építkezések biztonsági szintjét.

A robotok alkalmazása olyan ismétlődő és veszélyes feladatokra, amelyeket az emberek egyre kevésbé kívánnak elvégezni, azt jelenti, hogy

az automatizálás segítséget nyújthat az ágazat munkaerő- és szakemberhiányának megoldásában is, illetve a fiatalok körében vonzóbbá teheti az építőipari életpályákat is.

A munkahelyi egészség, biztonság és fenntarthatóság mostani előtérbe kerülése felgyorsítja a robotikai beruházásokat, míg a szakképzett munkaerő csökkenése azt jelenti, hogy az építőiparnak szüksége van a robotokra ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az urbanizáció és az éghajlatváltozás kihívásaival. Szakértelmünket, és iparágvezető robot- és digitális eszközportfóliónkat automatizálási megoldásokkal az építőipari értéklánc középpontjába helyezzük, hogy ezáltal gyorsabb, megfizethetőbb és fenntartható építési folyamatokat tegyünk lehetővé, illetve a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a veszélyes terekben történő munkavégzéssel és az új, biztonságosabb építési módok lehetővé tételével elősegítjük, hogy az ágazat megbirkózzon a munkaerőhiánnyal is.” – tette hozzá Atiya.

A rugalmasság, a termelékenység és a minőség javítására tervezett kísérleti projektek körében külön említést érdemel a kanadai Autovolnál kidolgozott, fa tetőtartó szerkezetek automatizált gyártása, a Schindler Lifts felvonóinak robotokkal végzett telepítése, valamint az Intelligent City vállalatnak az előregyártott moduláris lakóépületek gyártásának automatizálása robotokkal, amely 15 százalékkal növelte a termelés hatékonyságát, 38 százalékkal emelte a termelés sebességét, illetve 30 százalékkal csökkentette a hulladékok mennyiségét.

A Skanska hegesztőrobot-alkalmazása javította a minőséget, növelte a dolgozók termelékenységét, illetve a vasbeton vasalás helyszíni gyártásának automatizálásával javította a munkabiztonság szintjét. A megoldás csökkentette a nagyméretű, készre szerelt vasbeton vasalás építési területre történő szállításának költségeket, valamint a környezeti hatásait is.

„Egyre nehezebb olyan embereket találni, akik vállalkoznak a nehéz és időigényes faladatok elvégzésére, így egyre nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a szükséges szakembereket. Ha ezeket a feladatokat robotokra bízzuk, az megoldhatja ezt a problémát, és lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni a dolgozóinkat. Az automatizálás jobban megragadja a jövő mérnökgenerációk képzeletét, jobban illeszkedik az általuk szerzett tapasztalatok világához, mivel ezek a generációk a technológiával együtt nőnek fel, ami nagy segítséget jelent majd azon a téren, hogy új módszereket találjunk a robotok építőipari alkalmazása terén.” – mondta Ulf Håkansson, a Skanska műszaki igazgatója.

Az ABB több vezető egyetemmel is együttműködik, hogy velük közösen új, automatizált építési technológiákat fejlesszen. Az együttműködő partnerek között található Svájc vezető kutatóegyeteme, az ETH Zürich is. Az ETH-n az ABB azt a kutatást támogatja, amely az építészetben és az építéstechnológiában alkalmazott, robotizált gyártás fejlesztését szolgálja, egyben segít létrehozni a világ első laboratóriumát, ahol együttműködő robotokra alapozott digitalizált gyártást fejlesztenek ki az építészet számára. A laboratóriumnak az ETH Építészeti Technológiai Intézte (Institute of Technology in Architecture) ad otthont.

A Velencében megtartott 17. Nemzetközi Építészeti Biennálé, a La Biennale di Venezia egyik résztvevője, az osztrák MAEID építésziroda installációjának részeként az ABB legújabb, nagyléptékű, az építőipar számára kifejlesztett, robotikai 3D-nyomtatási technológiáját mutatja be, hogy inspirálja az építészeket az automatizálás és a 3D-nyomtatás lehetőségeivel, ösztönözze az innovációt, és bemutassa az új építési módszereket.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ROBOTIKA, AUTOMATIZÁLÁS A BIZTONSÁGOSABB ÉS FENNTARTHATÓBB ÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN appeared first on Liwing - home and office.

Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról.

Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.

A jelentés néhány fontosabb megállapítása:

• A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.

• A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.

• A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.

• Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.

• A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.

• Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Ez várható a közeljövőben

Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség.

Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról.

Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt.

Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban.

Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉRZÉKEK INTERNETE. ÍGY DOLGOZUNK MAJD A JÖVŐBEN? appeared first on Liwing - home and office.