Magyarországon is tapasztalható 100 legfontosabb gazdasági trendet mutatja be a 2021-es év lehetőségeinek és kockázatainak fényében.

A világgazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít a COVID-19 pandémia idején. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozások alkalmazkodnak a bizonytalansághoz és az új valósághoz. Hibrid munkamodellek, telekonferenciák, digitális back-office folyamatok, digitális szakmai vásárok, új üzleti modellek – a legtöbb ágazatban mindezek segítettek ellenállni a sokkhatásnak a Skanska és a SpotData jelentése szerint, amely a közép- és kelet-európai országok gazdaságát 2021-ben meghatározó 100 trendet összegzi.

„Új, a jövőnket formáló trendeket és üzleti átalakulásokat figyelhetünk meg a piacon. A változás új lehetőségeket teremt és meghatározza az új normát, ami az idő előrehaladtával a valóságunkká válik. A SpotData elemző céggel közösen a “100 trend a közép- és kelet-európai gazdaságokban” című jelentésünkben soroltuk fel ezeket a folyamatokat és az a célunk, hogy bemutassuk a régió országaira tett hatásaikat. Mindezen elemzések és a különböző piaci szereplőkkel folytatott többszöri konzultációk után biztosak vagyunk abban, hogy a régió előtt fényes jövő áll, és mind a vállalatok, mind pedig a pénzügyi befektetők szempontjából megfelelő hely a befektetésekhez” – mondta Katarzyna Zawodna-Bijoch, a Skanska közép-kelet-európai kereskedelmi fejlesztési üzletágának elnök-vezérigazgatója.

„A befektetők és a közgazdászok fokozatosan arra a következtetésre jutottak, hogy a járvány okozta válság nem jár akkora károkkal, mint más típusú recessziók. A jelentés inspirációt ad a következő, illetve az azt követő évekre vonatkozó elemzésekhez és előrejelzésekhez. A beszámoló a közép-kelet-európai gazdasági környezet legjelentősebb területeit öleli fel, és rávilágít a régiót alakító legfontosabb trendekre, beleértve az ingatlanpiacot is” – nyilatkozta Adrian Karczewicz, a Skanska közép-kelet-európai kereskedelmi fejlesztési üzletágának tranzakciós igazgatója.

A jelentés bemutatja, hogy milyen fejlődési nehézségekkel és lehetőségekkel néz szembe a régió a járványt követően. A szerzők kiemelik azokat a fő trendeket, amelyek az olyan országok további fejlődését mozgatják, mint Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehország.

A JELENTÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI:

1. A közép- és kelet-európai régió legtöbb országának sikerült elkerülnie a mély recessziót, és gazdasági szempontból jobban teljesítettek, mint az EU átlaga. A közép- és kelet-európai régióban – az uniós átlaghoz képest – magasabb azon ágazatok aránya, amelyek profitáltak a COVID-19 világjárványból, és feleannyi azon ágazatok aránya, amelyeket súlyosan érintett. A COVID-19 világjárvány hosszú távú költségei a régióban alacsonyabbak lesznek a globális átlaghoz képest.
2. A nagyon magasan képzett munkaerő és az egy munkavállalóra jutó állótőke viszonylag alacsony szintjének kombinációja különösen vonzóvá teszi a közép- és kelet-európai országokat befektetési szempontból. A külföldi vállalatok számára a beruházások megtérülése magas, a fogadó országok pedig profitálnak a tőkebefektetésekből és az új beruházásokhoz kapcsolódó tudástranszferből.
3. A közép- és kelet-európai térségben zajló egyik legfontosabb strukturális változás a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedése. Az irodai munkahelyek aránya nemcsak a szolgáltató szektorban, hanem az iparban is növekszik – fokozatos elmozdulás tapasztalható a fizikai munkától a fehérgalléros munka felé.
4. A tudásintenzív szolgáltatások, és különösen az üzleti szolgáltatások a közép- és kelet-európai gazdaságok leggyorsabban növekvő területei. A régió a technológiai ágazatokra koncentráló üzleti szolgáltató központok egyik fontos globális centrumává vált. A magasan képzett munkaerő és a nagyvárosokban rendelkezésre álló irodahelyiségek sok SSC/BPO beruházást vonzanak a régióba.
5. A befektetők aktivitása a közép- és kelet-európai irodapiacon 2020-ban visszaesett, de 2021-ben ismét növekedés várható. A távmunka és a hibrid munka várható növekedése miatt a befektetők magasabb minőséget keresnek a beruházásaik során.

A jelentés mindezeken felül olyan területekre összpontosít, mint a globális és közép-kelet-európai kilátások, a társadalom, az oktatás, a munka, a vállalatok és iparágak, a modern üzleti szolgáltatások, a digitális átalakulás és technológiák, valamint a fentiek általános hatása, továbbá az ingatlanpiac jelenlegi helyzete.

A “100 legfontosabb trend a közép- és kelet-európai gazdaságokban” a médiával, adatvizualizációval és gazdasági elemzéssel foglalkozó SpotData elemzőközponttal együttműködésben készült.

A jelentés ITT érhető el.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A MAGYARORSZÁGON IS TAPASZTALHATÓ LEGFONTOSABB GAZDASÁGI TRENDEK appeared first on Liwing - home and office.

A felmérésben résztvevő cégek zömében Kft-ként működő társaságok, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig. Az elmúlt néhány évben tapasztalható fellendülést követően a COVID-19 járvány kitörése miatt az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy tavaly a vállalkozások felénél az értékesítés nettó árbevétele csökkent, másik felénél változatlan maradt, vagy enyhén növekedett a korábbi évhez képest.

Növekedést elsősorban azok a vállalkozások jeleztek, amelyek a több lábon állás jegyében nem csak kivitelezéssel foglalkoznak.

A járvány harmadik hullámában adott válaszok szerint a vállalkozások fele ebben az évben nem számít jelentős javulásra.

A megkérdezett vállalkozásoknál a megrendelések közel 60%-át közmegrendelések teszik ki. A megrendelések állományában 2021. évben mind a közmegrendelések, közbeszerzések, mind a magánmegrendelések volumenének növekedésére számítanak a válaszadók. A megkérdezett cégek további megrendelésekben bíznak, az egyenletes szerződéskötésekre azonban nem számítanak. A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a válaszadó cégek 78%-a

tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki.

A válaszadók megemlítették, mind a megfelelő mennyiségű és minőségű mérnökök, mind a szakmunkások alacsony számát, mely szükséges a megrendelések teljesítéséhez. Ezt súlyosbította az a tény, hogy a kivitelezések során a járvány harmadik szakaszában teljes munkabrigádok estek ki a munkából hosszabb-rövidebb időre a járvány miatt. A feketefoglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését a cégek továbbra sem érzékelik.

Az ágazatban a cégek majdnem ötödénél a 2021. évi kapacitást lekötő rendelésállomány

meghaladja a jelenlegi kapacitásukat.

A szűkös kapacitás leginkább a lakásépítő cégeknél tapasztalható, egyrészt a lakásépítési kedv viszonylagos erősségének köszönthetően, másrészt ezt erősíti, hogy

a családtámogatásba bekerült a lakásfelújítás is,

így komoly munkaerőhiánnyal szembesülnek a vállalkozások.

A támogatások igénybevételéhez alapkövetelmény az írásban kötött szerződések megléte, így a piac ezen szegmensében egyfajta tisztulás várható. A vállalkozókkal és a megrendelőkkel szemben is támasztott követelmény, a közel 0 energiaigényű épületekre vonatkozó előírások alkalmazásának határidőelhalasztása, az 5%-os ÁFA visszaállítása az új lakás építésénél, értékesítésénél ennek a piacrésznek a fellendülését hozza. A lakásépítési szektor lendületének megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése, illetve az építőanyagipar, mint háttéripar stabil és folyamatos működése.

A kapacitásproblémák mellett továbbra is komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, ezzel párhuzamosan annak képzése, továbbképzése. A képzés a COVID-19 miatt jelentősen átalakult, hiszen a személyes kontakttal történő oktatás-képzés az elmúlt évben gyakorlatilag szünetelt. A cégek tavaly alig fordítottak erőforrásokat dolgozóik fejlesztésére. 2021-ben, a járványhelyzet várható javulását követően azonban mindenképpen tervezik. Ezen kívül létszámukat is növelni szeretnék, a válaszadók fele létszámbővítési és bérfejlesztési tervekről is beszámoltak. A tavalyi évben átlagosan 9%-kal növelték a béreket, 2021-ben pedig inflációt követően, kb. 4-5%-os bérfejlesztéssel kalkulálnak. Azonban ilyen szintű emeléssel nem lehet az ágazatban a versenyszférához képest tapasztalható lemaradást behozni.

Az árak változásával kapcsolatban a vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára, valamint az anyagmentes alvállalkozó díjak, és az élőmunka árának emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók szerint a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai is az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 8-10%-kal fognak emelkedni. Két lehetőségük van a cégeknek, vagy beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány okozta többletköltségeket az újonnan kötött szerződésekbe inflációt meghaladóan mértékben, vagy kénytelenek elviselni a nyereségük csökkenését.

A járvány miatt a munkavállalók kiszámíthatatlanul esnek ki a munkából, ezzel késedelmet okozva a vállalt szerződések teljesíthetőségében. A folyamatok lelassultak, bizonyos döntéseket elhalasztanak,

az ellátási láncban fennakadások tapasztalhatók, sok esetben a kivárási taktikát választják a piac szereplői.

Ez a bizonytalanságot, esetleg rossz megítélést okoz. Ez a bizonytalansági faktor a vállalási árakban is megjelenhet.

Az elmúlt időszakban felmerülő forráshiányt továbbra különböző lízingkonstrukciók, folyószámlahitel igénybevételével oldották meg. 2021-ben a tavalyihoz képest kétszer több vállalkozás tervez belső források felé fordulni, tartalékaikat felhasználni, illetve igyekeznek a vissza nem térítendő támogatásokból minél nagyobb mértékben részesülni.

2020. évben a járvány nagy kihívásokat állított a vállalkozások elé likviditásuk megőrzése szempontjából. Partnereik a korábbi időszakokhoz képest

kicsit nagyobb százalékban fizettek késedelmesen, és a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése sem javult.

A tartozások 92%-át behajthatónak minősítették a vállalatok. Véleményük szerint

a lánctartozás az elmúlt évek során tapasztalható lassú, de folyamatosan pozitív irányba történő növekedése összességében megmarad.

Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek üzleti helyzetüket kielégítőnek ítélik meg. Az elmúlt évben tapasztalható ágazati lassulás várhatóan megtorpan. 2021. évre összességében a tavalyi 9%-os csökkenéssel szemben idén 9-10%-os növekedésre számítanak.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ERRE SZÁMÍTANAK IDÉN AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK appeared first on Liwing - home and office.

legfőképpen Prága, Budapest és Varsó iránt mutatnak érdeklődést,

emellett számos kisebb – főleg lengyel – regionális város is felkerült a lista első 30 helyére.

A Cushman & Wakefield, vezető nemzetközi ingatlantanácsadó elkészítette a Hospitality Operator Beat 2020 negyedik negyedéves felmérését, amely a közép- és dél-kelet európai régióban aktív, nagy, nemzetközi szállodaüzemeltetők véleményét összegzi. Ez a felmérés a szállodaüzemeltetők legfrissebb preferenciáit, terveit és fejlesztéseit, valamint a COVID-19 járvány hatásaival és a piac helyreállásával kapcsolatos nézeteit foglalja össze. A felmérés elsődleges célja, hogy alapos betekintést nyújtson a közép- kelet és dél- kelet európai régió szállodapiacaiba, ezek várható fejlődésébe, továbbá, hogy ezzel regionálisan támogassa a piaci szereplőket és az iparágban érdekelteket.

Annak ellenére, hogy legjobban a prágai szállodapiacot vetette vissza a járvány, mely 85%-os visszaesésről számolt be a szobánkénti átlagos árbevétel éves összehasonlításában,

a cseh főváros mégis a szállodaüzemeltetők érdeklődésének középpontjában maradt.

A válaszadók több, mint 81 százaléka mondta, hogy “nagyon” vagy “kifejezetten” érdekli őket ezen turisztikai desztináció. A “mérsékelten” érdeklődők közül is a legtöbben már jelen vannak a prágai piacon.

David Nath, a Cushman & Wakefield közép- kelet- és dél-kelet -európai régió Hospitality üzletágának vezetője elmondta:
“Prága már régóta az összes szállodapiaci szereplő figyelmének a középpontjában áll, és úgy tűnik a COVID-19 válság sem változtat ezen. A cseh főváros egyedülálló turisztikai termékeket és élményeket kínál, melyek töretlenül, magas számban vonzzák a látogatókat, így korlátozások feloldása után sincs okunk kételkedni a válság előtti szint visszatérésében. Az utazási étvágy nem csökkent, Prága továbbra is a régió egyik legkedveltebb úticélja. Ezért is látjuk a folyamatos érdeklődést a prominens piaci szereplőktől a helyi szállodák vásárlása, bérbeadása vagy üzemeltetése iránt – a kereslet egyértelműen meghaladja a kínálatot.”

A szállodaüzemeltetők érdeklődés rangsora a közép- kelet- és dél- kelet európai régió főbb szállodapiacai iránt:

Forrás: Cushman & Wakefield, Operator Beat

Lengyelország: a regionális városok választott országa

Lengyelország lett a régió legvonzóbb országa miután négy választott városával – Varsóval, Krakkóval, Gdansk- Hármasvárosával és Boroszlóval – a lista 30 célpontja közül az első 10-ben szerepel. A nemzetközi szállodaüzemeltetők továbbá Poznant, Lubint és Lództ emelték ki célpiacukként.

A fővárosok kulcsfontosságú célpontok, de néhány regionális város is felfelé ívelő tendenciát mutat

A felmérés szerint, az üzemeltetők preferenciái méretüktől és regionális lefedettségüktől függően változhatnak. Míg a kisebb szereplők elsősorban a főbb országok fővárosaira koncentrálnak, a nagyobb szolgáltatók tovább növelték hálójukat, és érdeklődést mutattak a közép- kelet és dél-kelet európai régió második és harmadik szintű városai, valamint az üdülőhelyek iránt is.

Két regionális város került a top 10-es listára: Krakkó, és szorosan utána Dubrovnik melyek olyan fővárosokat köröztek le, mint Szófia, Zágráb, Kijev, Tallinn, vagy Belgrád. Az, hogy egy viszonylag kisméretű mediterrán város, Dubrovnik a hatodik helyen áll. azt jelzi, hogy a tengerparti desztinációk egyre népszerűbbek az üzemeltetők körében.

A piac helyreállása 2022 és 2024 közöttre várható

A Cushman & Wakefield ezen felmérésben feltárta a piaci szereplők várakozásait és nézeteit a COVID-19-es válságból való kilábalással kapcsolatban.

A legtöbben arra számítanak, hogy a piac 2022 és 2024 között tér vissza a 2019-hez hasonló szintre, függően a desztinációk méretétől és fontosságágától.

Az előrejelzések szerint a fővárosok kilábalása tart majd a leghosszabb ideig: a válaszadók majdnem fele úgy gondolja, hogy ezen úticélok csak 2024-ben fognak visszatérni a válság előtti szintre. Ezek az elvárások összhangban állnak az Oxford Economics turisztikai keresletre vonatkozó előrejelzéseivel, amelyek szerint például Prága piaca 2024-re állna helyre.

A nagyobb és fontosabb regionális városok ellenben jobban járhatnak, mint a fővárosok, a válaszadók több mint fele, már 2023-ra várja ezek helyreállását. Ám a legkedvezőbb kilátásai a kisebb regionális, belföldi kereslettől függő városoknak van: a válaszadók többsége úgy gondolja, ezek akár már 2022-re is elérhetik a válság előtti szintet.

Természetesen a COVID-19 járvány a közép- kelet- és dél- kelet európai régió fejlesztési projektjeire is hatással volt. Bár ezek többsége a válság ellenére is halad, néhány deal késik vagy akár le is állították. Ez lelassítja a kínálat növekedését az elkövetkező években, és segíti a piac gyorsabb helyreállítását. Ezen ügyletek késedelmének vagy felfüggesztésének elsődleges okai a projektfinanszírozással kapcsolatos problémák, valamint az életképesebb alternatív felhasználási lehetőségek.

David Nath, a Cushman & Wakefield közép- kelet és dél- kelet európai régiójának Hospitality üzletágvezetője hozzátette: „A szállodapiac érthető módon kihívásokkal szembesül. Manapság különösen nehéz finanszírozáshoz jutni, de nem lehetetlen, amint azt a közelmúltban saját kézből tapasztaltuk egy nagy, ötcsillagos, Prága belvárosában elhelyezkedő szálloda refinanszírozásának esetében.”

Előnyben részesített szerződéstípusok és változások

A COVID-19 válság a megállapodások kereskedelmi feltételeinek módosítását is ösztönzi: a válaszadók 75% -a jelzett bizonyos változásokat, 31% pedig azt állította, hogy jelentős módosításokat alkalmaznak, melyek a pandémiához köthetők. Ennek ellenére

a szállodaüzemeltetők továbbra is keresik a terjeszkedési lehetőségeket a régióban,

a válaszadók mintegy 47% -a továbbra is kínál bérleti szerződést, bár egyesek ezt kiválasztott piacokra és fontosabb helyekre szűkítették. Ezen felül az üzemeltetők közel 35% -a hajlandó megfontolni a tőkebefektetést (tulajdonosi / Joint Venture alapon), bár kétharmaduk jelzi, hogy ezt csak bizonyos piacokon és helyeken tenné.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post PRÁGA, BUDAPEST ÉS VARSÓ appeared first on Liwing - home and office.