Itthon 2017 óta nem látott szintre emelkedett az üresedési ráta az irodák körében,

az üzemeltetőknek érdemes ezért megragadni minden lehetőséget, hogy hatékonyabban működtessék a létesítményeket.

A múlt év utolsó három hónapjában 9,1 százalék volt az üresedési ráta a budapesti irodapiacon a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának (BRF) adatai szerint, utoljára 2017-ben mértek hasonlóan magas értéket. A Cuschman & Wakefield tavaly ősszel publikált elemzése szerint globális szinten a COVID-járvány előtt 10,9 százalék körül alakult az irodák üresedési rátája, azonban a jövő év közepére ez az arány akár 15,6 százalékra is nőhet és

várhatóan csak 2025-ben áll majd vissza a piac a krízis előtti értékre.

A járvány irodapiaci hatásait jól érzékelteti az is, hogy míg a 2008-as pénzügyi világválság során az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában összesen mintegy 11,2 millió négyzetméternyi irodaterület vált kihasználatlanná, addig most ez az érték megközelítheti a 18,6 millió négyzetmétert.

Az irodapiac alakulására a gazdasági válság miatt bezáró cégek és megszűnő munkahelyek mellett a munkavégzés rendjének drámai átalakulása is jelentős hatással van.

A Cushman & Wakefield felmérése szerint az Egyesült Államokban és Európában a COVID előtti 5-6 százalékról a járvány után 10-11 százalékra emelkedhet a tartósan home office-ban lévők aránya, míg a hibrid módon – részben otthonról, részben irodából – dolgozóké nagyjából 32-36 százalékról közel 50 százalékra nőhet.

A megváltozott körülmények komoly kihívásokat jelentenek az irodaházak üzemeltetésében is, hiszen ha csökkentett létszámban is járnak be a dolgozók, akkor is

ugyanúgy fenn kell tartani a szolgáltatásokat.

Ilyen helyzetben nagy segítséget jelenthetnek az intelligens üzemeltetési rendszerek, amelyekkel hatékonyan lehet szabályozni az energiafelhasználást, akár az aktuális kihasználtságtól függően.

„A világ energiafelhasználásának egyharmada, az áramhasználat mintegy 60 százaléka jut az épületekre a Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint. A minél hatékonyabb üzemeltetés pedig nem csak a költségek csökkentése, de a bolygónk védelme szempontjából is kulcsfontosságú, mivel épületeink felelősek az üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékáért. Ráadásul a „zöld” üzemeltetést támogató megoldások bevezetése nem csak klímabarát, de megtérülő beruházást is jelent, a World Green Building elemzése szerint a környezettudatosság jegyében épült és működtetett létesítmények fenntartási költségei 14 százalékkal alacsonyabbak, mint a hagyományos épületekéi” – mutatott rá Darko Lopotar, a Schneider Electric Épületek divíziójának Dél-Kelet-Európáért felelős alelnöke.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure, felhő alapú szolgáltatásokkal, a mérőeszközök és érzékelők adatain alapuló elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segíti a vállalkozásokat a digitalizációban, függetlenül attól, hogy szállodát, irodaházat vagy ipari létesítményt üzemeltetnek. Az EcoStruxure Building Advisor rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható.

„Világszerte több mint egymillió épületben találhatók már meg digitális megoldásaink és az eddigi tapasztalatok nagyon komoly hatékonyság javítási lehetőségeket mutatnak. A hollandiai központunkban például 37,5 százalékos energiamegtakarítást értünk el; a párizsi, 45 emeletes Tour Majunga irodaházban pedig, ahol mintegy ötezren dolgoznak, az egy főre jutó energiafogyasztásban ötszörös hatékonyságot sikerült elérni más komplexumokhoz képest” – tette hozzá Darko Lopotar.

Tippek az alacsony kihasználtságú épületek hatékony üzemeltetésére:

Tudjuk meg, hogy mivel dolgozhatunk

Az első lépés, hogy a vállalkozások pontosan felmérjék, milyen főbb, a hűtést, fűtést, levegőkeringetést (HVAC) felügyelő berendezéseik, illetve épületautomatizálási rendszereik vannak.

Ismerjük meg a rendszer architektúráját

Ha már megvannak a főbb rendszerek, akkor ki kell deríteni, hogy melyek kapcsolódnak az épületet menedzselő rendszerekhez és melyek működnek attól függetlenül, kézi vezérlést igényelve. A teljes architektúra megértése lehetővé teszi, hogy alapos és hatékony beállításokat valósítsanak meg a cégek.

Jegyezzük fel a változtatásokat

Mielőtt elvégeznék a beállítások módosításait, célszerű feljegyezni az alapértékeket, illetve a módosított, új paramétereket. Ha nem állnak rendelkezésre ezek az információk, az megnehezítheti a visszatérést az átlagos üzemeltetéshez, ami csökkentheti az irodai dolgozók komfortérzetét és biztonsági kockázatokat is jelenthet.

Gondoskodjunk az üzemeltetőkről

Alacsony kihasználtság esetén is vannak, akiknek az épületben kell tartózkodniuk, például a karbantartó és biztonsági személyzetnek. Az ő kényelmükről is gondoskodni kell, ugyanakkor a közösségi terek jelentős része kihasználatlan lesz, amihez a világítás és a hőmérséklet szabályozásával is célszerű alkalmazkodni.

Számoljunk a kieső hőtermeléssel

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy alacsony kihasználtság esetén csökken az épületben dolgozók, illetve a berendezéseik által leadott hőmennyiség, vagyis, a HVAC rendszerek beállításánál ezt is figyelembe kell venni.

Finomhangoljuk az eszközöket

Alacsony telítettség mellett érdemes átgondolni, hogyan használjuk az egyébként folyamatosan működő berendezéseket. Például a konyhában elhelyezett ventilátoroknak nem feltétlenül kell egész nap működniük, és a csökkentett létszám mellett előfordulhat, hogy egyáltalán nincs szükség a hűtőszekrényre, amit így ki lehet kapcsolni.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ÍGY GONDOZD AZ IRODÁD COVID IDEJÉN appeared first on Liwing - home and office.

legfőképpen Prága, Budapest és Varsó iránt mutatnak érdeklődést,

emellett számos kisebb – főleg lengyel – regionális város is felkerült a lista első 30 helyére.

A Cushman & Wakefield, vezető nemzetközi ingatlantanácsadó elkészítette a Hospitality Operator Beat 2020 negyedik negyedéves felmérését, amely a közép- és dél-kelet európai régióban aktív, nagy, nemzetközi szállodaüzemeltetők véleményét összegzi. Ez a felmérés a szállodaüzemeltetők legfrissebb preferenciáit, terveit és fejlesztéseit, valamint a COVID-19 járvány hatásaival és a piac helyreállásával kapcsolatos nézeteit foglalja össze. A felmérés elsődleges célja, hogy alapos betekintést nyújtson a közép- kelet és dél- kelet európai régió szállodapiacaiba, ezek várható fejlődésébe, továbbá, hogy ezzel regionálisan támogassa a piaci szereplőket és az iparágban érdekelteket.

Annak ellenére, hogy legjobban a prágai szállodapiacot vetette vissza a járvány, mely 85%-os visszaesésről számolt be a szobánkénti átlagos árbevétel éves összehasonlításában,

a cseh főváros mégis a szállodaüzemeltetők érdeklődésének középpontjában maradt.

A válaszadók több, mint 81 százaléka mondta, hogy “nagyon” vagy “kifejezetten” érdekli őket ezen turisztikai desztináció. A “mérsékelten” érdeklődők közül is a legtöbben már jelen vannak a prágai piacon.

David Nath, a Cushman & Wakefield közép- kelet- és dél-kelet -európai régió Hospitality üzletágának vezetője elmondta:
“Prága már régóta az összes szállodapiaci szereplő figyelmének a középpontjában áll, és úgy tűnik a COVID-19 válság sem változtat ezen. A cseh főváros egyedülálló turisztikai termékeket és élményeket kínál, melyek töretlenül, magas számban vonzzák a látogatókat, így korlátozások feloldása után sincs okunk kételkedni a válság előtti szint visszatérésében. Az utazási étvágy nem csökkent, Prága továbbra is a régió egyik legkedveltebb úticélja. Ezért is látjuk a folyamatos érdeklődést a prominens piaci szereplőktől a helyi szállodák vásárlása, bérbeadása vagy üzemeltetése iránt – a kereslet egyértelműen meghaladja a kínálatot.”

A szállodaüzemeltetők érdeklődés rangsora a közép- kelet- és dél- kelet európai régió főbb szállodapiacai iránt:

Forrás: Cushman & Wakefield, Operator Beat

Lengyelország: a regionális városok választott országa

Lengyelország lett a régió legvonzóbb országa miután négy választott városával – Varsóval, Krakkóval, Gdansk- Hármasvárosával és Boroszlóval – a lista 30 célpontja közül az első 10-ben szerepel. A nemzetközi szállodaüzemeltetők továbbá Poznant, Lubint és Lództ emelték ki célpiacukként.

A fővárosok kulcsfontosságú célpontok, de néhány regionális város is felfelé ívelő tendenciát mutat

A felmérés szerint, az üzemeltetők preferenciái méretüktől és regionális lefedettségüktől függően változhatnak. Míg a kisebb szereplők elsősorban a főbb országok fővárosaira koncentrálnak, a nagyobb szolgáltatók tovább növelték hálójukat, és érdeklődést mutattak a közép- kelet és dél-kelet európai régió második és harmadik szintű városai, valamint az üdülőhelyek iránt is.

Két regionális város került a top 10-es listára: Krakkó, és szorosan utána Dubrovnik melyek olyan fővárosokat köröztek le, mint Szófia, Zágráb, Kijev, Tallinn, vagy Belgrád. Az, hogy egy viszonylag kisméretű mediterrán város, Dubrovnik a hatodik helyen áll. azt jelzi, hogy a tengerparti desztinációk egyre népszerűbbek az üzemeltetők körében.

A piac helyreállása 2022 és 2024 közöttre várható

A Cushman & Wakefield ezen felmérésben feltárta a piaci szereplők várakozásait és nézeteit a COVID-19-es válságból való kilábalással kapcsolatban.

A legtöbben arra számítanak, hogy a piac 2022 és 2024 között tér vissza a 2019-hez hasonló szintre, függően a desztinációk méretétől és fontosságágától.

Az előrejelzések szerint a fővárosok kilábalása tart majd a leghosszabb ideig: a válaszadók majdnem fele úgy gondolja, hogy ezen úticélok csak 2024-ben fognak visszatérni a válság előtti szintre. Ezek az elvárások összhangban állnak az Oxford Economics turisztikai keresletre vonatkozó előrejelzéseivel, amelyek szerint például Prága piaca 2024-re állna helyre.

A nagyobb és fontosabb regionális városok ellenben jobban járhatnak, mint a fővárosok, a válaszadók több mint fele, már 2023-ra várja ezek helyreállását. Ám a legkedvezőbb kilátásai a kisebb regionális, belföldi kereslettől függő városoknak van: a válaszadók többsége úgy gondolja, ezek akár már 2022-re is elérhetik a válság előtti szintet.

Természetesen a COVID-19 járvány a közép- kelet- és dél- kelet európai régió fejlesztési projektjeire is hatással volt. Bár ezek többsége a válság ellenére is halad, néhány deal késik vagy akár le is állították. Ez lelassítja a kínálat növekedését az elkövetkező években, és segíti a piac gyorsabb helyreállítását. Ezen ügyletek késedelmének vagy felfüggesztésének elsődleges okai a projektfinanszírozással kapcsolatos problémák, valamint az életképesebb alternatív felhasználási lehetőségek.

David Nath, a Cushman & Wakefield közép- kelet és dél- kelet európai régiójának Hospitality üzletágvezetője hozzátette: „A szállodapiac érthető módon kihívásokkal szembesül. Manapság különösen nehéz finanszírozáshoz jutni, de nem lehetetlen, amint azt a közelmúltban saját kézből tapasztaltuk egy nagy, ötcsillagos, Prága belvárosában elhelyezkedő szálloda refinanszírozásának esetében.”

Előnyben részesített szerződéstípusok és változások

A COVID-19 válság a megállapodások kereskedelmi feltételeinek módosítását is ösztönzi: a válaszadók 75% -a jelzett bizonyos változásokat, 31% pedig azt állította, hogy jelentős módosításokat alkalmaznak, melyek a pandémiához köthetők. Ennek ellenére

a szállodaüzemeltetők továbbra is keresik a terjeszkedési lehetőségeket a régióban,

a válaszadók mintegy 47% -a továbbra is kínál bérleti szerződést, bár egyesek ezt kiválasztott piacokra és fontosabb helyekre szűkítették. Ezen felül az üzemeltetők közel 35% -a hajlandó megfontolni a tőkebefektetést (tulajdonosi / Joint Venture alapon), bár kétharmaduk jelzi, hogy ezt csak bizonyos piacokon és helyeken tenné.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post PRÁGA, BUDAPEST ÉS VARSÓ appeared first on Liwing - home and office.

„A közös évértékelés és prognózis apropóját az adja, hogy ez a számos szempontból rendhagyó év a Futureal számára rendkívül sikeresnek is bizonyult, hiszen folytatódott a Budapest ONE építése, illetve a nagy bérlőkkel kötött szerződések aláírása, e sikerben pedig – mások mellett – kulcsszerepet játszottak ezek az ügynökségek is.” – mondta Dr. Berki J. János, a Futureal nemzetközi iroda-bérbeadási és vagyongazdálkodási igazgatója.

A megkérdezett szakértők válaszaiból kiderül, hogy

• mi lehet a távmunka és az irodai munka ideális aránya,
• hogyan javulhat a munka és a magánélet egyensúlya,
• milyen irodaházakra lesz szükség,
• hogyan formálódnak át az irodaterek,
• mi áll a Budapest ONE sikerének hátterében.

Tanácsadók és szakértők:

• CBRE – Kovács Anikó, Irodabérbeadási Igazgató
• Colliers International – Ecsődi Miklós, az Occupier Services üzletág igazgatója; Kovács Melinda, az irodabérbeadási üzletág bérbeadó-képviseleti igazgatója
• Cushman & Wakefield – Szántó Tamara MRICS, partner, budapesti irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezető
• JLL – dr. Würsching Péter, bérbeadási vezető; Major Krisztina, az irodabérbeadási divízió vezetője

Irodára szükség lesz, a home office-t pedig túlzásba is lehet vinni

A járvány hatására jelentős átalakulások mentek végbe a piacon, de ezek a változások még nem értek véget – értenek egyet a megkérdezett szakértők, akik szerint home office ide vagy oda,

irodára a jövőben is szükség lesz.

Az irodákra már csak azért is szükség van – hívják fel a figyelmet a JLL szakemberei – mert ösztönzik az együttműködést, produktivitást, az innovációt, a mentorálást és a csapatépítést. A Cushman & Wakefield szakértője kiemeli: még fontosabbá válik az olyan, eddigieknél is hatékonyabb irodaalaprajz, ami képes biztosítani az elvárt rugalmasságot.

Ami a home office-t illeti,

a bérlők nem egységesek

abban a tekintetben, hogy mekkora arányú otthoni és irodai munkavégzést tartanak kívánatosnak és működőképesnek. Vannak olyan cégek, ahol változatlanul bejárnak az irodába a kollégák, és vannak olyanok is, ahol kitart a távmunka, máshol pedig az tartják jó megoldásnak, hogy a csoportokra osztott munkavállalók heti vagy 2-3 napos rotációban járnak be az irodába. Hasznos iránymutatás lehet a Cushman & Wakefield tanulmánya, amely szerint az otthoni munkavégzés egészséges aránya heti 2-2,5 nap: ez az a maximum, aminél még fenntartható a munkavállalói elkötelezettség a cég irányába.

Mindez természetesen hatással van a bérelt területek méretére és a flexibilitási igényekre is. Vannak olyan cégek, ahol a munkatársak jó részét permanensen home office-ba helyezték és a jócskán csökkentett területen főleg közösségi tereket alakítanak ki majd a jövőben – mutatják a Colliers International tapasztalatai.  Az ügyfelek növekvő rugalmasság iránti igénye kapcsán a JLL kutatása azt prognosztizálja, hogy 2030-ra a teljes irodaterület 30%-át flexibilisen használják majd fel.

A prémium lokáció nem megy ki a divatból

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az elmúlt évtized legkeresettebb irodai alpiaca egyértelműen a Váci úti folyosó volt és még mindig e terület részesedése az egyik legnagyobb a lezárt irodapiaci tranzakciókban, ám az elmúlt 1-2 évben egyre nagyobb szerep jut a Dél-Budai alpiacnak, illetve a Pest Központ alpiac is mind népszerűbbnek számít.

A Colliersnél sem számolnak a prémium lokációk leértékelődésével: Budapest belvárosa nem csak a megközelíthetőség, hanem a szolgáltatások széles spektruma, valamint egyéb HR-faktorok, illetve a presztízst jelentő cím vagy épület – mint „statement” – miatt is vonzó az ott bérlő cégek számára.

A JLL szakértői úgy látják, hogy

változhat a vállalatok lokációs stratégiája is:

egyre több cég végez arra vonatkozó felméréseket, hogy hatékonyabb lenne-e a jövőben multilokációban működni, azaz több kisebb irodát nyitni a város különböző pontjain. Az elemzők arra számítanak, hogy a piac egy ún.

„hubs & clubs”

modell felé tarthat, amely az irodai lokációkat közelebb viszi az emberek lakóhelyéhez. Ezzel a dolgozók a rövidebb ingázás miatt akár napi 1-2 óra szabadidőhöz juthatnak, így az irodaválasztás szabadsága végső soron támogatja a dolgozók megtartását és a vállalat iránti elköteleződését.

A Cushman & Wakefield irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezetője szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a jó tömegközlekedéssel és szolgálatásokkal rendelkező lokációk változatlanul preferáltak lesznek. Az eddig is sikeres lokációk, melyek ún.

„talent hub”

területeknek is nevezhetők, már földrajzilag kiforrott helyszínek a fővároson belül és ezek a jövőben is fenn fognak maradni.

Ezért lett sikeres a Budapest ONE

A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye, hogy a pandémiás időszakban különösen lényegessé vált a hatékony, elkötelezett és legfőképpen rugalmas együttműködés a tulajdonosok és a szolgáltatók között, illetve a bérlők felé.

A jelenlegi egyedi válsághelyzetre láthatóan különbözően reagálnak szektorok. A tőkeerős cégek, az IT és telekommunikációs szektor, valamint a gyógyszeripar válságállóbbnak bizonyult. Ezt jól jelzi, hogy az első kilenc hónap alatt regisztrált legnagyobb bérleti tranzakciók mögött IKT cégek álltak, és az összesített take-up volumen 36%-a ilyen bérlőktől jött – mutat rá a CBRE szakértője. Hozzáteszi: a leglátványosabb visszaesést egyelőre az ipari és energetikai szektor mutatja, amelynek a tavalyi 35%-os keresleti részesedése idén eddig 12%-ra apadt.

„Kiemelten fontos, hogy egy cég olyan irodaházat találhasson, ami tovább erősítheti a munkahelyi környezetet és méltón tükrözi a vállalat munkáltatói márkáját, amint azt például a BT regionális üzleti szolgáltató központja esetében is láthatjuk: ők a Budapest ONE campus harmadik épületébe költöznek majd 2022-ben. A Budapest ONE környezetében a számos elérhető szolgáltatás mellett a főváros egyik legnagyobb tömegközlekedési csomópontja segíti majd a BT dolgozóit a munkába járásban, nemcsak a város más részeiről, hanem akár más vidéki nagyvárosokból vagy az agglomerációból is.” – mondja Mazsaroff Kata, a Colliers International occupier services üzletágának korábbi igazgatója, aki a BT-t képviselte a tranzakció során.

A Cushman & Wakefield szakértője azt emeli ki, hogy az irodaházak bérbeadásának sikere most is alapvetően a lokáción, a kimagasló műszaki tartalmon és a szolgáltatások széles skáláján múlik. „Nem véletlen, hogy az általunk képviselt Vodafone fővárosi irodáiban dolgozó kollégái 2022 őszén szintén a Budapest ONE irodaparkba költöznek át, vagyis ez a komplexum ad majd otthont a vállalat új főhadiszállásának. A Vodafone már a tervezési fázisban becsatlakozhatott a projektbe, így a bérelt terület teljes egészében a vállalat igényei szerint épülhet meg és alakítható ki.” – fogalmaz Szántó Tamara, MRICS, partner, budapesti irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezető. A szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a home office révén ugyan megspórolható a munkába járással töltött idő, ami kedvezően hat a munka-magánélet egyensúlyára, ám az otthoni munkakörülmények lényegesen elmaradnak attól, amit egy modern iroda nyújtani képes.

Még több közösségi tér

Ahogy az irodahelyiségeket átalakítják és újratervezik, várhatóan nagyobb figyelem fordul majd azokra a terekre is, amelyek ösztönzik az együttműködést. Amint visszatérnek a bérlők az irodájukba, prioritást élvez az üzletmenet folytonossága és a működés rugalmassága – és mivel az irodaterek flexibilitását gyorsan és könnyen el lehet érni,

a vállalatok valószínűleg a rugalmas megoldások felé fordulnak,

azzal is támogatva a portfóliócsökkentési és a költségmegtakarítási stratégiájukat ebben a bizonytalan gazdasági időszakban – vélik a JLL szakértői. Úgy látják, hogy az alkalmazottak tartósan, hosszú távon vágynak a céltudatosan tervezett, rugalmas irodaterületre, az előre beépített helyiségek, az agilis tervezés, a technológiai integráció, a rugalmas bérleti opciók és a vendéglátói szolgáltatások normákká válnak, így a kereskedelmi ingatlanokat árucikkekből fogyasztási termékekké alakítják át.

Szintén a közösségi terek iránti növekvő igényt prognosztizálja a Cushman & Wakefield szakértője, hiszen a cégek versenyképességük fenntartásának egyik alappillére, hogy mennyire kreatív, mennyire innovatív a vállalat – ehhez pedig minőségi környezetre és személyes interakcióra van szükség. Hozzáteszik, hogy ezekben a közösségi terekben a jövőben is fontos lesz a megfelelő távolságtartás, a szükséges higiénia fenntartása, amely az egész irodaterület használatára szintén vonatkozik.

Az avatott nézelődők a Budapest ONE irodaparkban felfedezhetik a LIWING munkáit is.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYKÖRKÉP A TÁVMUNKA ÉS AZ IRODÁK JÖVŐJÉRŐL appeared first on Liwing - home and office.

„Büszkék vagyunk az elismerésre és büszkék vagyunk arra is, hogy a Vodafone a Budapest ONE-t választotta. A sikeres tranzakció és a díj a bizonyíték arra, hogy a jelenlegi nehéz körülmények közepette is komoly piaci igény mutatkozik a kiváló lokációjú, modern, egészséges és innovatív irodai környezetre, ahol a pandémiát követő új korszak elvárásai szerint, kreatívan kialakított terekben, rugalmasan dolgozhatnak a munkatársak.” – mondta Dr. Berki J. János, a Futureal nemzetközi iroda-bérbeadási és vagyongazdálkodási igazgatója.

„A Cushman & Wakefield és a Vodafone Magyarország kapcsolata hosszú és sikeres múltra tekint vissza mind bérbeadási, mind pedig projekt menedzsment szolgáltatások tekintetében, melyre nagyon büszkék vagyunk. Örömmel tölt el minket, hogy egy igen hosszú tárgyalási folyamat sikeres lezárásaként kiválasztásra került a Budapest ONE irodaház, amely a Vodafone Magyarország jövőbeni igényeit teljeskörűen kiszolgálja. Nagy előny továbbá, hogy a Vodafone Magyarország a projekt legelején, már a tervezési fázisban becsatlakozhat a folyamatba, mely biztosítja számára, hogy az épület teljes egészében a vállalat igényei szerint kerüljön megépítésre és kialakításra. A Cushman & Wakefield PDS csapata számára az együttműködés továbbra is folytatódik a projekt érdemi részével, mely magában foglalja az épülő irodaterület teljeskörű tervezését, kialakítását és magát a költözést is.” – tette hozzá Szántó Tamara MRICS, a Cushman & Wakefield Partnere és irodabérbeadási vezetője.

A WELL Building és BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszer elvárásai szerint megtervezett Budapest ONE-t energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel. A dolgozók mentális és fizikai egészségét többek között az épületben megtalálható multifunkciós közösségi szoba, a tusolóval felszerelt kerékpártároló, az épület tetején lévő panorámás futópálya, és az irodapark belsejében található félhektárnyi nyitott köztér is támogatja, amit szökőkutak és egyedi kialakítású zöldterület tesz majd közkedvelt találkozóhellyé.

A Vodafone új székhelyének kiválasztásánál az elhelyezkedés is kiemelt szempont volt, hiszen a Budapest ONE Magyarország legnagyobb multimodális, azaz több közlekedési módot összekötő közlekedési csomópontjában helyezkedik el. Őrmezőn, Budapest egyik dinamikusan fejlődő városrészében, a Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró, az 1-es villamos és számos buszjárat, illetve az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál megvalósuló nagy ívű fejlesztés – közvetlen járatokkal – akár 10 perc alatt is elérhető a belvárosból.

Az avatott nézelődők a Budapest ONE irodaparkban felfedezhetik a LIWING munkáit is.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post A FUTUREAL NYERTE EL AZ ÉV IRODABÉRLETI TRANZAKCIÓJA ELISMERÉST appeared first on Liwing - home and office.