A 350 ezer dolgozót foglalkoztató hazai építőipar rendelésállománya a legfrissebb statisztikák szerint folyamatosan bővül: az épületekre megkötött szerződések volumene júniusban 32, az egyéb építményeké 14,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva,

az építőipari vállalkozások pedig ötödével több megállapodást írtak alá, mint a megelőző év azonos időszakában.

A növekedést az állami lakástámogatási, felújítási programok mellett az infrastrukturális, valamint az ipari beruházások pörgetik.

A szakképzett munkaerő hiánya és a hatékonyságot növelő beruházások elmaradása évek óta sújtja az ágazatot, ehhez társul az alapanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalt elszabadulása, ami az építőipar termelői áraiban is érezteti hatását. A második negyedévben a KSH 9 százalékot meghaladó növekedést mért az előző év azonos időszakához képest. Az alapanyagok hiánya ráadásul csúszásokat, sok esetben a tervezett beruházások elhalasztását eredményezheti.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiemelten kezeli az építőanyagok drágulását, a hatóság elnöke szerint a beérkező panaszok a vevők és építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, „vadnyugati” állapotokról tanúskodnak. Rigó Csaba Balázs a GVH közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, ráadásul készpénzben.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post KILŐTT AZ ÉPÍTŐIPAR appeared first on Liwing - home and office.

a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt

– állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe

egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt.

A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal. Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.” – mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban.

Ennek 3 fontos előfeltétele van

A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.

A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.

A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision 5 fő trendet azonosít,

amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.

Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága
A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.

Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása
Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.

Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben
A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.

ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból
A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt.

Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A VÁLTOZÁSBAN ÉLENJÁRÓK FOGJÁK MEGHATÁROZNI A JÖVŐT appeared first on Liwing - home and office.

Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét – akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat.

A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett.

Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is.

Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél. Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél. A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok.” – mondta Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze.

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk.” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát

nem kijavítja, hanem megelőzi

– azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség.” – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege. “Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig

a versenyképesség alapfeltétele lehet,

mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post DIMENZIÓUGRÁS AZ ÉPÍTÉSZETBEN appeared first on Liwing - home and office.

A ComputerWeekly legújabb száma összefoglalta, hogy az előzetes tanulmányok milyen trendeket ajánlottak a Bizottság figyelmébe a törvény kidolgozásához, ezekből pedig körvonalazódnak

az elkövetkező évtizedek digitális trendjei.

A tanulmány szerint a rövid távú trendek között

a feladatorientált robotok elterjedése várható, amelyek egyre inkább kiváltják majd a kétkezi emberi munkát a nehéz mezőgazdasági feladatoktól egészen az automatizált rendszerekig.

Ezek előállítási ára erőteljesen csökkenni fog, és a gépi tanulás beépítésével sok célfeladatra lehet majd felhasználni őket, ami tovább csökkenti az előállított termékek árát is.

Az 5G-hálózatok elterjedésével lehetőség nyílik majd az ipari IoT (Internet of Things, tárgyak internete), vagyis az IIoT-rendszerek (Industrial Internet of Things) széles körű alkalmazására. Megjelenik a seamless payment, magyarul az egyszerű, azonnali elektronikus fizetőrendszer, ami

a hagyományos készpénz teljes eltűnése,

a cashless payment irányába mutat.

Középtávon – 2022 és 2025 – között elterjednek az

adatvezérelt és a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások,

melynek a célja már inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lesz.

Az on-line és off-line kereskedelem egyesül,

a megrendelők azonosítását automatizálni fogják, ami hatalmas adatmozgással jár majd. Emiatt újabb megoldásokra lesz szükség a személyes adatok és a tulajdon védelméhez. A hagyományos ellátási láncok mellett egészen új lehetőséget adnak majd a 3D-nyomtatók, hiszen a szükséges termékek helyi előállításával

a messzire szállítás fölöslegessé válik.

A ComputerWeekly összefoglalója alapján 2030 környékére

elterjedhetnek az 5G-nél akár nyolcezerszer gyorsabb hatodik generációs, azaz 6G-hálózatok.

A hálózat teljes mértékben

megalapozhatja az önvezető autók szinte kizárólagos térhódítását,

amelyek között már

megjelenhetnek a levegőben közlekedő, „önrepülő szállítógépek” is.

A jelentés szerint elterjednek a teljes mértékben személyre szabott termékek, amelyek akár a megrendelő DNS-e alapján készítenek majd egyedi termékeket, pl. ételeket. Általánossá válhatnak az adatok analitikáján alapuló technológiák, melyeket mesterséges intelligencia dolgoz fel, és mindennapi használatba kerülhet a kiterjesztett valóság, az augmented reality is.

Megnőhet az IoT jelentősége a jövőben

A gazdasági válság rövid távon egyértelműen visszaveti majd az IoT-beruházásokat az NMHH szakemberei szerint, ennek egyik oka, hogy az ilyen eszközök nagy része még nem épült be szervesen az emberek életébe (pl. hordható eszközök, okosóra, okosotthon), csupán kényelmi előnyöket nyújtanak a fogyasztóknak.

Az ipari termelés várható visszaesése is negatívan hat majd a piacra, hiszen a sok IoT-eszközt felhasználó autógyártókat is súlyosan érintette a járvány, többen csökkentették a termelést, néhol átmenetileg be is zártak gyárakat. Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta: az eszközök távfelügyelete, automatizált működtetése normál körülmények között is számos előnnyel járhat, extrém helyzetekben pedig nélkülözhetetlen lehet. Járvány idején például az autóipar minimális személyzettel folytathatja a termelést, a logisztikai társaságok pedig személyzet nélkül is használhatják raktárkészleteiket, az emberek bárhonnan, zavartalanul végezhetik a munkájukat, az energiaszolgáltatók pedig helyszíni mérőóra leolvasás nélkül is nyomon követhetik a fogyasztást.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post DIGITÁLIS TRENDEK appeared first on Liwing - home and office.

1. A jövő internete

A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás komoly terhet jelent a meglévő internetes infrastruktúra számára.

2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz és számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, az AI, az 5G, és a kvantum technológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.

Az alkalmazások következő generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetőségeit. Az internetes infrastruktúrát gyorsabbá, skálázhatóbbá, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni.

2. Az alkalmazáshűség az új márkahűség

A digitális felületeken folytatott kommunikáció – legyen az alkalmazás, weboldal, vagy más – mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a felhasználói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek arról, hogy felvegyék-e az adott vállalattal a kapcsolatot.

A digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett „digitális reflex”, ami azt jelenti, hogy míg a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntő többsége (71%) úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele szinte ösztönössé vált a mindennapi élet során.

A felmérés eredményei szerint az emberek gyorsan elfordulnak azoktól a márkáktól, amelyek alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársak felé fordulnak (49%), sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról (63%) anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra.

A vállalkozásoknak a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás kritikus fontosságú tényezők lesznek.

3. Threat Hunting, Zero Trust és társai

A kiberbűnözés olyan tempóban növekszik, hogy az okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság („reactive security”), amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés.

A Forrester által alkotott Zero Trust modell azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése érdekében csak a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a felhasználói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés az elkövetkező évek kiberbiztonságának egyik fő trendje lesz.

A másik izgalmas trend a Threat Hunting, azaz a fenyegetésvadászat. Míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek időben történő felfedezése.

4. Hálózati trendek: út a szándék alapú hálózatokhoz

A hálózatok az internet bevezetése óta a legjelentősebb átalakuláson mennek keresztül. Az elmúlt években az iparági beszélgetések a szoftvervezérelt hálózatok (SDN), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és az alacsonyabb működési költségeket.

A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándék-alapú hálózatok (Intent-Based Networking – IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Illetve nem csak megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.

Az SDN alapú megoldások alkalmazása folyamatosan nő. A Cisco Global Networking Trends jelentésben megkérdezett több mint 2 000 IT-vezető és hálózati szakember 41%-a használ SDN megoldást legalább egy hálózati domain esetében. Ennek ellenére mindössze 4% gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándék-alapú. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az IBN hálózatoknak komoly szerepük lesz a közeljövőben: a válaszadók 78%-a szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatásközpontú és szándék-alapú hálózatok irányába fog fejlődni, 35% szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándék-alapú lesz. 

5. Készségek, IT szakemberhiány

A tehetséggondozás és a jól képzett szakemberek hiánya ma továbbra is az első számú kihívás az informatikai vezetők számára. A Cisco egyik felmérésében, amelynek során világszerte 600 informatikai és üzleti döntéshozót kérdezett meg, a válaszadók 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen lassítja vállalatuk digitális átalakulását.

A legkeresettebb szakterületek köre is jelentős változáson megy keresztül. Nem meglepő, hogy az olyan szaktudás iránt, mint az adattudomány és az AI, továbbra is nő az igény. Ugyanakkor az informatikai szakembereknek stratégiai üzleti partnerekké kell válniuk. Ehhez az is szükséges, hogy az informatikai dolgozók napi rutinfeladatait (például az eszközök konfigurálása) az összetett üzleti problémák technológiával történő támogatása váltsa fel.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!
( LIWING home & office  )

The post 2020: TOP 5 TECHNOLÓGIAI TREND appeared first on Liwing - home and office.