a magyar építészet, építőipar és ingatlanszektor immár Európa élvonalába tartozik.

A nevezők és a díjazottak munkáiból is jól láthatóan kirajzolódnak azok a trendek, amelyek meghatározzák a jövő ingatlanpiacát, és természetesen a pandémiára adott válaszok is szervesen beépülnek a projektekbe. Így a zöld megoldások mellett egyre fejlettebb technológiai alkalmazások jelennek meg, amelyek az érintésmentes, digitális kommunikációt segítik elő, miközben az emberközpontúság a közösségi terek és a WELL-szempontok megerősödésével együtt továbbra is fókuszban marad. A rugalmasság, a könnyen változtatható funkciók és térelrendezések válnak a legfontosabb szempontokká, így az ingatlanokban a folyamatosan alakuló új trendek viszonylag gyorsan megjeleníthetők, és a jövőben még válságállóbb lesz az iparág.

Az Év Kereskedelmi Fejlesztése kategóriában az Agora Budapest lett az első helyezett, amely Budapest és Magyarország egyik legnagyobb szabású irodapark- és városi alközpont-fejlesztése a Váci úton.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projekt kategóriában az Etele Plaza győzött, amely a jelenlegi ingatlanfejlesztési piacon egyedülálló módon egy vadonatúj bevásárlóközpont Dél-Budán, a legmodernebb technológiai megoldásokat is megjelenítve.

Az Év Fejlesztése Különdíjat a Concept Group Office Buildingnek ítélte a szakmai zsűri, amely az egyedi design és high tech megoldások mellett egy emberléptékű környezetbarát irodaház Óbudán.

Az Év Legzöldebb Projektje szintén az Agora Budapest, ahol az egyes épületek kiérdemelték a BREEAM minősítést, miközben az irodapark jelentős zöld és közösségi területekkel gazdagítják a fővárost.

Az Év Lakóingatlan Fejlesztése kategóriában a Fagyöngy Lakópark nyerte el az első helyet, amely igényes, emberléptékű épületeivel szervesen illeszkedik Csillaghegy kertvárosi környezetébe.

Az Év Tervezett Lakó Projektje kategóriában aNaphegy12 by Cordia végzett az első helyen, amely Budapest exkluzív helyszínén, a Naphegyen épül páratlan természeti környezetben.

Az Év Fejlesztő Cége kategória győztese a Horizon Development, amely az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg nemzetközi színtéren is megjelenítve a magyar tálentumot, miközben a műemlékek megújításában is példamutató szerepet játszott.

Az Év Kivitelező Cége a DVM group, amely számos projektjével kimagasló eredményt ért el, miközben hazánk egyik legkomplexebb integrált építőipari cégcsoportja.

Az Év Irodakivitelező Cége díjat a FITOUT Zrt. nyerte el, amely jelentős fit-out és kivitelezési tevékenysége mellett magas színvonalon valósított meg saját irodaház-fejlesztést is.

Az Év Asset Management Cége a CPI Hungary, amely hazánkban is meghatározó ingatlanpiaci vállalatként iroda, kiskereskedelmi és logisztikai funkcióban is sikeres vagyonkezelési tevékenységet folytat.

Az Év Facility Management Cége a Dome FSG, amely a pandémiás időszakban is magas szinten végezte létesítménygazdálkodási megbízásait, miközben tovább fejlesztette a technológiai képességeit.

Az Év Property Management Cége pedig a Cushman & Wakefield lett, amely számos ingatlanszegmensben nyújt kimagasló és megbízható teljesítményt hosszú évek óta.

 Az Év Tanácsadó Cége kategóriában szintén a Cushman & Wakefield győzött, amely többek között az irodapiacon ért el kiemelkedő eredményt, ahol a bérleti szerződések jelentős hányada fűződik a nevéhez.

Az Év Proptech Megoldása idén a Floor99 PropTech Fejlesztő Kft. terméke lett, a cég a TabLog kifejlesztésével hatékony érkeztetés és vendég menedzsmentet biztosít az irodaházak és a vállalatok számára az érintésmentes megoldások új generációjaként.

A Real Estate Awards Életműdíjat idén posztumusz Kovács Attilaérdemelte ki, aki bár fiatalon eltávozott, mégis a magyar ingatlanfejlesztési piacot kiemelkedő épületekkel gazdagította, miközben a korszerű, emberléptékű és fenntartható építészetet szintetizálta a hagyományos értékekkel.

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége Jellinek Dániel lett, aki az elmúlt években az Indotek Groupot a hazai ingatlanpiac meghatározó vállalatává fejlesztette, miközben a bevásárlóközpont-iparágban is jelentős pozíciókat szerzett.

Az Év Feltörekvő Személyisége idén Sárai Fruzsina lett.

„Gratulálunk a győzteseknek, akik igazolták, hogy a pandémiás időszakban sem állt meg az élet az ingatlanpiacon, hiszen kiváló projektek valósultak meg és fognak épülni a jövőben is. Örülünk, hogy hozzájárulásunkkal az ingatlanszakma mellett a széles nagyközönség is megismerheti ezeket a nagyszerű alkotásokat, amelyek a magyar épített örökséget tovább gazdagítják. Továbbá nagy örömmel jelenthetjük be, hogy június 3-án Az Év Irodája Piknik & Díjátadót már élőben a Kopaszi-gátnál rendezzük meg, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket” – mondta Fodor Dániel, Az Év Irodája és a Real Estate Awards verseny főszervezője, az ingatlan.com events ügyvezetője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ÁTADTÁK A REAL ESTATE AWARDS DÍJAKAT appeared first on Liwing - home and office.

robotokat fognak bevezetni.

Eközben a munkabiztonsági és a környezetvédelmi követelmények elősegítik a robotikai beruházások felgyorsítását.

Az ABB Robotika üzletága új robotikai automatizálási megoldásokkal ösztönzi az építőipar automatizálását. Ezek a robotikai megoldások segítenek kezelni az ágazat fő kihívásait, köztük a megfizethetőbb és környezetbarátabb lakások iránti igények kielégítését, az építőipar környezeti hatásainak csökkentését, valamint a szakképzett munkaerő- és szakemberhiányt.

A robotikai automatizálás a teljes építőipari szektor számára hatalmas lehetőséget kínál

a termelékenység, a hatékonyság és a gyártási rugalmasság növelésére

többek között a moduláris lakóépületek és az épületelemek gyártásában, a robothegesztésben, az építési területeken végzett anyagmozgatásban, valamint a házak és az egyedi épületszerkezetek robottal végzett 3D-s nyomtatása terén. Amellett, hogy növelik a munkabiztonságot és a költséghatékonyságot, a robotok a minőség javításával és a hulladékcsökkentéssel

javítják a fenntarthatóságot, és csökkentik a környezetre gyakorolt hatást.

„Mivel napjainkban kevés építőipari vállalkozás alkalmazza az automatizálást, így nagy lehetőség kínálkozik számunkra arra, hogy a robotika segítségével átalakítsuk az ágazatot. Az autógyártástól vagy az elektronikai rendszerek összeszerelésétől eltérően az építőiparban alkalmazott számos technológia, módszer generációkon át változatlan maradt, ezért olyan új megoldásokat fejlesztünk, amelyek választ adnak az iparág kihívásaira. Ez az új ügyfélkör szélesíti majd a portfóliónkat, ami összhangban áll azzal az átfogó stratégiánkkal, hogy növeljük piaci részesedésünket a gyorsan növekvő szegmensekben, így például az elektronikában, az egészségügyben, a fogyasztási cikkek gyártásában, a logisztikában, valamint az élelmiszer- és italgyártásban, hogy kielégítsük az automatizálás iránti növekvő keresletet számos iparágban.” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágának vezetője. 

Az ABB megbízásából végzett, Európában, az Egyesült Államokban és Kínában működő, 1900 kisebb és nagyobb építőipari vállalkozásra kiterjedő felmérés szerint a vállalkozások 91 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő 10 évben szakképzési válsággal kell szembenézniük, míg 44 százalék azzal küzd, hogy megfelelő szakembert találjon az építőipari munkakörökbe. A vállalkozások 42 százaléka tekinti prioritásnak az építési területeken a munkahelyi egészség és biztonság javítását, továbbá ugyanennyien vélik úgy, hogy

a környezet védelme az egyik fő mozgatórugója az iparágban végbemenő változásoknak.

A vállalkozások 81 százaléka azt közölte, hogy a következő évtizedben bevezetik a robotikát és az automatizálást, vagy növelik ezek alkalmazásának arányát. Napjainkban csupán kevés vállalkozás használja ki a robotika előnyeit. A felmérés szerint az építőipari vállalkozásoknak csupán 55 százaléka alkalmaz robotokat, míg ez az arány az autógyártásban 84 százalék, a feldolgozóiparban pedig 79 százalék.

Az ágazati előrejelzések azt prognosztizálják, hogy a világ építőiparának teljes piaci értéke 2030-ra 85 százalékkal nő, eléri a 15,5 billió dollárt, míg az ABB Robotika belső elemzése azt mutatja, hogy a robotikai automatizálásban rejlő piaci lehetőségek a következő 10 évben kétszámjegyű növekedést fognak mutatni az építőipar kulcságazataiban, köztük az előgyártást és a 3D-nyomtatást.

A szigorodó környezetvédelmi előírásokkal és a költséghatékonyabb épületek iránti igényekkel szembesülő iparág számára előnyöket kínál a robotikára alapozott automatizálás, mivel a minőség és az egységesség javításával csökkenteni tudja a hulladék mennyiségét, aminek a jelentőségét az is jól mutatja, hogy a becslések szerint az építési területre szállított anyagok akár egynegyede is hulladékká válik. Az automatizálással és a digitalizálással az építési vállalkozások a hatékony épülettervezési és építési folyamatok révén már a projekt kezdetén meg tudják előzni a hulladék keletkezést.

Egyedül az EU-ban, 2020 második negyedévében4, több mint 200 ezer alacsony és magas képzettségű munkavállalót váró álláshely maradt betöltetlen.

Az ágazatban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány,

mivel a fiatalokat az építőipari életpályától elriasztja az a vélekedés, hogy ez egy veszélyes foglalkozás. Az építőipari dolgozók a munkahelyi balesetek közel 30 százalékát szenvedik el, és a többi ágazathoz viszonyítva akár négyszer nagyobb annak a valószínűsége, hogy egy építőipari dolgozót halálos kimenetelű munkahelyi baleset ér, amelyek éves száma világszerte eléri a 108 000-t5 is.

A robotok a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a nem biztonságos terekben történő munkavégzéssel, valamint az új, biztonságosabb építési módszerek lehetővé tételével

növelni tudják az építkezések biztonsági szintjét.

A robotok alkalmazása olyan ismétlődő és veszélyes feladatokra, amelyeket az emberek egyre kevésbé kívánnak elvégezni, azt jelenti, hogy

az automatizálás segítséget nyújthat az ágazat munkaerő- és szakemberhiányának megoldásában is, illetve a fiatalok körében vonzóbbá teheti az építőipari életpályákat is.

A munkahelyi egészség, biztonság és fenntarthatóság mostani előtérbe kerülése felgyorsítja a robotikai beruházásokat, míg a szakképzett munkaerő csökkenése azt jelenti, hogy az építőiparnak szüksége van a robotokra ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az urbanizáció és az éghajlatváltozás kihívásaival. Szakértelmünket, és iparágvezető robot- és digitális eszközportfóliónkat automatizálási megoldásokkal az építőipari értéklánc középpontjába helyezzük, hogy ezáltal gyorsabb, megfizethetőbb és fenntartható építési folyamatokat tegyünk lehetővé, illetve a nagy és nehéz terhek mozgatásával, a veszélyes terekben történő munkavégzéssel és az új, biztonságosabb építési módok lehetővé tételével elősegítjük, hogy az ágazat megbirkózzon a munkaerőhiánnyal is.” – tette hozzá Atiya.

A rugalmasság, a termelékenység és a minőség javítására tervezett kísérleti projektek körében külön említést érdemel a kanadai Autovolnál kidolgozott, fa tetőtartó szerkezetek automatizált gyártása, a Schindler Lifts felvonóinak robotokkal végzett telepítése, valamint az Intelligent City vállalatnak az előregyártott moduláris lakóépületek gyártásának automatizálása robotokkal, amely 15 százalékkal növelte a termelés hatékonyságát, 38 százalékkal emelte a termelés sebességét, illetve 30 százalékkal csökkentette a hulladékok mennyiségét.

A Skanska hegesztőrobot-alkalmazása javította a minőséget, növelte a dolgozók termelékenységét, illetve a vasbeton vasalás helyszíni gyártásának automatizálásával javította a munkabiztonság szintjét. A megoldás csökkentette a nagyméretű, készre szerelt vasbeton vasalás építési területre történő szállításának költségeket, valamint a környezeti hatásait is.

„Egyre nehezebb olyan embereket találni, akik vállalkoznak a nehéz és időigényes faladatok elvégzésére, így egyre nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a szükséges szakembereket. Ha ezeket a feladatokat robotokra bízzuk, az megoldhatja ezt a problémát, és lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni a dolgozóinkat. Az automatizálás jobban megragadja a jövő mérnökgenerációk képzeletét, jobban illeszkedik az általuk szerzett tapasztalatok világához, mivel ezek a generációk a technológiával együtt nőnek fel, ami nagy segítséget jelent majd azon a téren, hogy új módszereket találjunk a robotok építőipari alkalmazása terén.” – mondta Ulf Håkansson, a Skanska műszaki igazgatója.

Az ABB több vezető egyetemmel is együttműködik, hogy velük közösen új, automatizált építési technológiákat fejlesszen. Az együttműködő partnerek között található Svájc vezető kutatóegyeteme, az ETH Zürich is. Az ETH-n az ABB azt a kutatást támogatja, amely az építészetben és az építéstechnológiában alkalmazott, robotizált gyártás fejlesztését szolgálja, egyben segít létrehozni a világ első laboratóriumát, ahol együttműködő robotokra alapozott digitalizált gyártást fejlesztenek ki az építészet számára. A laboratóriumnak az ETH Építészeti Technológiai Intézte (Institute of Technology in Architecture) ad otthont.

A Velencében megtartott 17. Nemzetközi Építészeti Biennálé, a La Biennale di Venezia egyik résztvevője, az osztrák MAEID építésziroda installációjának részeként az ABB legújabb, nagyléptékű, az építőipar számára kifejlesztett, robotikai 3D-nyomtatási technológiáját mutatja be, hogy inspirálja az építészeket az automatizálás és a 3D-nyomtatás lehetőségeivel, ösztönözze az innovációt, és bemutassa az új építési módszereket.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ROBOTIKA, AUTOMATIZÁLÁS A BIZTONSÁGOSABB ÉS FENNTARTHATÓBB ÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN appeared first on Liwing - home and office.

Ma már senki sem térképekkel és útikönyvekkel felpakolva autózik le a tengerpartra, ha nyaralni akar, hiszen a telefonja megtervezi az útvonalat, listázza a látnivalókat, a benzinkutakat, megmutatja a szállás környékét – akár élőben! – és ha kell, felkínálja az alternatívákat, vagy megkeresi az éppen nyitva tartó gyógyszertárakat.

A kétdimenziós offline világból tehát rengeteg plusz információt és elképesztő hatékonyságot biztosító háromdimenziós rendszer lett.

Hasonló folyamat indult el a világ vezető építészeti műhelyeinél, így a KÖZTI-nél is.

Eddig egyetlen fejlesztés sem változtatta meg annyira az építőipart, mint a BIM, ami – a nagyberuházásoknak köszönhetően – exponenciális ütemben terjed az építészeti, a mérnöki, a kivitelező és az üzemeltető cégeknél. Ez a rendszer az építőipar modernizációjának leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, a tapasztalatok alapján akár 15-20%-os költségcsökkenést is eredményezhet.

Háromdimenziós modellezéstől a paradigmaváltásig

Ez a teljesen új mérnöki szemlélet, a virtuális térben zajló közös munka egységesíti és egy rendszerben kezeli az épülettel kapcsolatos műszaki információkat, amelyek évek múlva is felhasználhatóak.

„A Puskás Aréna, a Kopaszi-gát lakóépületei, a Belvárosi Sportközpont, illetve az épülő multifunkcionális kézilabdacsarnok esetében is BIM-ben dolgoztunk a KÖZTI-nél. A jól előkészített tervek jelentősen rövidítik a koordinációs folyamatot, és ebből a társszakmák is profitálnak, mert biztonsággal előre tervezhetővé válnak például az anyagrendelések vagy az üzemeltetés során a karbantartási ciklusok.” – mondta Petri Dávid, BIM menedzser, a KÖZTI építésze.

Az egyik legfontosabb előny a tévedésekből és mulasztásokból adódó hibák kiszűrése, azaz a pótmunkák, a kivitelezési költség és kivitelezési idő csökkentése.

„A Puskás Aréna tervezési folyamataiban a BIM nagyban támogatta a sokszereplős, összetett kommunikációt, valamennyi szereplő számára nyomon követhetővé tette a projekt állását. A háromdimenziós modellnek köszönhetően már a tervezés időszakában a KÖZTI tervezői életre keltették számunkra a Puskás Arénát, a számítógépes épületmodell és származtatott adatai a kivitelezés során is gyorsították a döntések meghozatalát. A BIM alkalmazása segíti a nagy és összetett beruházások átláthatóságát, jobb minőséget, hatékonyabb munkavégzést érhetünk el, amivel végeredményben pénzt és időt spórolhatunk.” – foglalta össze Sebő Zoltán, a Budapest Fejlesztési Központ Puskás Arénáért felelős projektirodájának vezetője a megrendelői oldalon jelentkező előnyöket.

Gyorsabban, pontosabban, kockázatmentesen

Ebben az új dimenzióban az építőipari ágazat befektetett többletmunkával kerüli el – tehát

nem kijavítja, hanem megelőzi

– azokat a hibákat, amiket később sokkal drágábban lehet kiküszöbölni.

„Javuló hatékonyság, növekvő nyereség.” – Reicher Péter, a világ első 3D-s építészeti tervezőszoftverét megalkotó Graphisoft SE regionális igazgatója szerint ez a BIM rendszer lényege. “Azonnal jelentkező előny a megbízó, a kivitelező és a tervező közötti kooperáció tökéletesítése is. Egy iparág, szektor átfogó változását eredményező fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. A KÖZTI-vel a Puskás Aréna kapcsán dolgoztunk együtt, hogy az építész szakemberek visszajelzései alapján a felhasználói igényekre tekintettel fejlesszük folyamatosan a BIM gyakorlatba történő átültetését.”

Manapság az építőipari szakterületek képviselői jellemzően egymástól független, egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, ami növeli a beruházások idő és finanszírozási igényét. Az ezt áthidaló új metódus ezért lépéselőnyt jelent a piaci versenyben, és számszerűsíthető presztízsnyereséget is jelent. A közeljövőben pedig

a versenyképesség alapfeltétele lehet,

mert a jövőt BIM rendszerben tervezik.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post DIMENZIÓUGRÁS AZ ÉPÍTÉSZETBEN appeared first on Liwing - home and office.

Hódítanak a – közösségi médiával kompatibilis – különleges szálláshelyek,

amelyek változatos élményeket, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a vendégeknek a lehető legbiztonságosabb körülmények között. A Középülettervező (KÖZTI) szakemberei elmondják, hogy a turizmus változó trendjei milyen kihívásokat jelentenek a tervezés során. 

Szállodák személyzet nélkül

Szálláslehetőségből sokféle van, a japán kapszulahotelektől az 50-60 négyzetméteres lakosztályokat kínáló luxusszállodákig, vagy az olyan minden extrával felszerelt 250 négyzetméteres lakosztályokig, ahol izoláltabb formában saját személyzet gondoskodik a vendégekről.

Tima Zoltán, a Középülettervező (KÖZTI) vezető építésze szerint a két véglet között az automatizált városi szállodák térhódítása várható és ennek egyáltalán nem a járványveszély, hanem a drága és kevés munkaerő az oka.

Ezekben az „okos szállodákban” nincs személyzet a check in, check out automatikusan, az egyre inkább multifunkcionális telefonnal történik,

a reggelit a vendégek előrecsomagolt egységcsomagokban vagy automatákból kapják meg. Így – szükség esetén – releváns választ jelenthetnek a távolságtartás, a kontaktusminimalizálás és a turizmus összeegyeztetésének problémájára is. Pontosan úgy, ahogy a járvány hatására nagy lendületet kapó érintésmentes fizetés is garantáltan folytatja a térhódítást.

Bakancslistára tervezett épületek

Ugyanígy számos modern, vagy kortárs épület is turistaattrakciónak számít, vagy egyenesen annak épül. A legismertebb a bilbaói Guggenheim múzeum, ami az unalmas iparvárost Spanyolország egyik leglátogatottabb célpontjává tette. Ezzel kapcsolatban két tendencia figyelhető meg. Egyrészt a megrendelő dönthet úgy, hogy egy nemzetközi sztárépítészt felkérve „bakancslistás” látnivalót építtet.

A másik irány, amikor egy múzeum névhasználati jogot biztosítva kölcsönad műtárgyakat, és így, az egyébként turisztikailag kevésbé érdekes hely felkerül a térképre. Erre példa a Louvre Abu Dhabiban.

De egy ilyen látnivaló létrehozásához az elhatározás önmagában kevés.

A turisztikai szenzáció életképességéhez elengedhetetlen a bakancslistára tervezett épületnek megfelelő környezet, a programok, az infrastruktúra és a naprakész marketing. 

Kitűnni a tömegből, az egyediség trendje

Ma már az új múzeumok, szállodák, de például a borászatok is elsődleges funkciójuk mellett figyelemre méltó építészeti alkotások.  A nyugat-afrikai sárépítészet jegyeit hordozó felsőtárkányi Bambara Hotel megjelenése például funkcionalitása és magas színvonalú üzemeltetése miatt nagy népszerűségnek örvend – mutatott rá Pottyondy Péter, a Középülettervező (KÖZTI) vezető építésze.

A korhűen helyreállított, mégis modern luxusszálloda, a budapesti ötcsillagos Corinthia Royal jelentős konferenciakapacitással várja a vendégeit, a Budavári Hilton pedig egy pazar panorámájú és hangulatú tetőterasszal gazdagodik, ahonnan magaslatról nyílik rálátás egész Budapestre.

Jól látható a trend, a turisztikai relevanciájú épületek – szállodák, műemlékek, múzeumok, szabadidős létesítmények üzemeltetői minél több élményt, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget akarnak biztosítani, ezért az építésznek olyan miliőt kell teremtenie, amiben a vendég tartósan jól érzi magát.

Mindent a szemnek – látogatóközpontok a műemlékek védelmében

A műemlékeken semmilyen átalakítás sem végezhető a nagyobb turisztikai hatékonyság érdekében, sok esetben inkább korlátozni kell a látogatásukat. Mivel ezek a tradicionális látványosságok hatalmas és folyamatosan növekvő tömegeket vonzanak, a látogatás feltételeit az épületen kívül kell megoldani.

Erre példa az Országház térszint alatti látogatóközpontja, ami a védett épület mellett, földalatti összeköttetéssel épült meg. Itt kapott helyet az az infrastruktúra – kiállítóterek, büfé, mosdók, egyéb kiszolgálóhelyiségek – amelyekkel a Parlament épületét nem lehetett terhelni.

Átmeneti állapot, előremenekülés a kényszerszünetben

A folyamatos bővülést és az egyre több helyen jelentkező „turista-túladagolás” miatti lépéseket átmenetileg zárójelbe tette a koronavírus-járvány. A szektor szereplői azt várják, hogy új lendületet adhassanak a turizmusnak, ezért szükség van és lesz, azokra a turisztikai célú épületekre (szálláshelyekre, éttermekre, szabadidős- és szórakozóhelyekre, terminálokra, múzeumokra), amelyeket most a tulajdonosok és az üzemeltetők felújítanak éppen, illetve azon dolgoznak, hogy új tartalommal élesszék újra.

A beruházások sem álltak le, most épül Balatonfüreden a magyar tenger első, építészetileg és szolgáltatási szempontból is ötcsillagos wellness-szállodája, ami előrelépést jelent a minőségi turizmus irányába.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KITŰNNI A TÖMEGBŐL, AZ EGYEDISÉG TRENDJE appeared first on Liwing - home and office.

A piac mérete 2017-re elérte a közel 6 milliárd dollárt, 2025-re ez meghaladhatja a 8 milliárd dolláros határt is.

A Paulinyi & Partners építészeti cégcsoport egészségügyi tervezésért felelős projektigazgatói összegyűjtötték a legfontosabb európai kórházépítészeti trendeket. 

Európában a jelenleg működő kórházi infrastruktúra nagy része a 1960–1970-es években épült ki, amelyek a kortárs orvos-beteg felhasználói igényeknek már nem felelnek meg. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egészségügyi beruházások száma, hiszen olyan új épületekre van szükség, amelyek hatékonyabbak és rugalmasabban alakíthatóak, mint elődeik, valamint létfontosságú a jelenlegi épületek komplex fejlesztése is.

A korábbi, pavilonszerű- és tömbkórházakat egyre inkább felváltják a szuperkórházak, amelyek komplex épületükkel akár több egészségügyi intézményt is képesek kiváltani.

Emellett egyre inkább előtérbe kerül az egynapos ellátás, mely nagyban képes tehermentesíteni a kórház egyes osztályait. Mindezeket figyelembe véve a tervezők arra keresik a válaszokat, hogyan lehet egyszerre költséghatékony és jövőtudatos intézményeket tervezni. Az öt felsorolt irányzat a kortárs kórháztervezés legfontosabb trendjeit veszi számba a kapcsolódó köz- és magánkórházak példáinak bemutatásával.

Kórházépítészet terén kulcskérdés az, hogyan lehet hatékony, mégis racionális működési elven alapuló egészségügyi intézményeket tervezni.

Ennek érdekében rövidebb útvonalakat terveznek a betegek és az ellátáshoz kapcsolódó elemek szállításának optimalizálása érdekében. Megjelenik az okos kórház fogalma, amit olyan infrastruktúra-elemek jellemeznek, mint például a kiszolgáló és szállító robotrendszerek és az automatizált gyógyszeradagoló.

A bécsi Krankenhaus Nord esetében az átgondolt, hatékony infrastruktúra több szempontból kiemelkedik. Az eredményes működés részeként főként a technológia-orientált megoldásokra törekedtek a tervezők; a hálózatba illesztett infotechnológia olyan lehetőségeket biztosít, mint például az épületen belül működő csőpostaszerű szállítási automatizálás, vagy az okos eszközökkel összekötött diagnosztikai eszközpark.

A Jeroen Bosch kórház Hollandiában vidéki centrumkórházként operál, ahol az átlátható elrendezés és a betegutak hatékony összehangolása volt az elsődleges cél a tervezés során.

Emellett a betegek jóllétét szolgáló bőséges napfény, valamint a zöld kültéri terek is nagy hangsúlyt kaptak. 

Betegközpontúság

„Az építészeti alkotótevékenység alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látni a kórházi környezetet. A jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában.” – emelte ki Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

A betegszoba részeként gyakori a beteg saját digitális képernyője, ami nemcsak egyfajta szórakoztatóegységként funkcionál, hanem számos, a beteg terápiás tevékenységét kiegészítő multifunkciós elemet is tartalmaz. Fontos a természetes környezet létrehozása, a megfelelő benapozottság megvalósítása, a természetes és jó minőségű belsőépítészeti anyaghasználat. A gyógyító közösségi terek mellett a betegek számára biztosítani kell a tervezés során a megfelelő hőkomfortot, valamint az egyéni szellőzés lehetőségét is. Emellett kiemelkedően fontos még a kórház megfelelő akusztikájának kialakítása, tervezése, a zajhatások csökkentése.

A betegközpontú Aacheni Egyetemi Kórház esetében a barátságos, gyógyító légkör megteremtésére törekedtek a C.F. Møller tervezői.

Az alagsori elhelyezkedés ellenére az új operatív létesítményeket és az intenzív ellátást is úgy tervezték, hogy minél több természetes fény jusson az épületbe a betegút során, valamint maximális hozzáférést biztosítsanak a zöld területekhez a betegek és a dolgozók számára. A zürichi Bethanien Privatklinik magánkórház esetében a betegközpontú megoldás a kórház hotel részében összpontosul, ahol a betegek minőségi keretek között gyógyulhatnak.

Környezethatékonyság

Energiafelhasználásunk 40%-a épületekhez kötődik, ezért a fókuszt főként az energiaigények csökkentésére helyezik: a megfelelő hatékonyságú megújuló energiaforrások felhasználására törekednek a tervezés során. Emellett a hatékonyság maximalizálása során magas komfortot nyújtó szekunder rendszereket is kialakítanak a kórház falain belül. Az elérhető hatékonyság legtöbb esetben a szimulációkon, vizsgálatokon és kutatásokon alapuló tervezésre épül. Erre lehet jó példa a napelemes rendszerek kiépítése, ami jelentős villamosenergia-felhasználás fedezésére ad lehetőséget.

„A C.F. Møller tervezőiroda Európa-szerte kiváló munkát végez a környezethatékonyság megvalósításának érdekében. A Gødstrup Kórház és Aarhus Egyetemi Kórház Dániában a környezeti adottságok figyelembevételével épültek. A zöld területen fekvő kórházak energiatakarékossági szempontból kiemelkedőek; dinamikus, de ugyanakkor környezethatékonyságban elöl járó megoldások jellemzik őket” – emelte ki Domonkos Ádám projektigazgató.

Dolgozó és szolgáltató orientáció

A kórházakat sok esetben valódi középületként értelmezik – az épületet nemcsak betegellátás, hanem más, komplex szolgáltatások esetén is használják.

A középületi jellegből adódóan a kórház részét képzik például éttermek, kávézók, gyógyászati segédboltok és kereskedelmi egységek is.

Hasonló kontextusban szerepelnek a szolgáltatásokkal támogatott közös belső terek, melyek egyrészt segítik az ott dolgozók mindennapjait, másrészt közösségi térként funkcionálnak a környékbeli lakók, látogatók számára is.

Olyan egyéb szolgáltatások is megjelennek, mint a dolgozók gyermekeinek szánt bölcsőde, vagy óvoda, valamint a nővérszállás, ideiglenes orvos szállás, előadótermek, konferenciatermek, orvosi könyvtár és az orvosi gyakorlótermek.

A rotterdami Erasmus Medical Center egyfajta szolgáltatóközpontként is funkcionál. A központi térből kiinduló funkció-alapú elrendezés nem csak a betegek, hanem a dolgozók és a szolgáltatók szempontjából is előnyösek.

Több olyan szolgáltatás is megtalálható itt – mint például a könyvtár –, ami az épület működését kiragadja a merev kórházi környezetből. A grazi Privatklinik Kastanienhof magánkórház a dolgozókra orientált munkakörülményeket teremtve, team munkákkal alátámasztott gyógyítással végzi munkáját.

Gazdasági modell alapú tervezés

A magánegészségügyben az üzleti terv és a pénzügyi megtérülés komoly szerepet játszik.

„A tervezés során a projekt egészét kell szem előtt tartani és számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek. A terület és sűrűség mérőszámai, az ideális elérés és megközelíthetőség, az ütemezhetőség, a használhatóság és a környezettudatosság mind fontos eleme a folyamatnak. A tudatos tervezés és fejlesztés részeként világos üzleti modellekkel operálnak, hosszútávú költségszámításokat végezek, mérhető paramétereket és KPI-okat határoznak meg.” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

A Zaans Medical Center az első lean design tervezéssel megvalósult holland kórház volt.

A tervezés során a fő fókusz a klinikai szintek átláthatóságára, valamint a kihasználatlan terek kiaknázására került, mely részeként a betegek és a dolgozók egyaránt koncentrált figyelemben részesültek. A párizsi Clinique Arago magánkórház gazdasági modelljében a fő szerepet a modern építészeti eszközök integrálása és a fenntartható épülettervezés játszák, így elérhető a gazdaságos működés.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged, vagy egészségügyi intézményed van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KORTÁRS EURÓPAI TRENDEK A KÓRHÁZÉPÍTÉSZETBEN appeared first on Liwing - home and office.

A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték 2019 legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.

2018-ban egyre áthatóbbá váltak a trendek, amelyek egyaránt figyelembe veszik az építőipar környezetre és emberekre gyakorolt hatását, és innovatív technológiák, valamint építészeti megoldások segítségével reagálnak ezekre. A zöld építészeti megoldások 2019-ben még nagyobb hangsúlyt kapnak, melyet az iparág szakértőin túl a kapcsolódó új jogszabályok és az átalakuló megrendelői igények is erősítenek majd. A világszerte megjelenő építészeti trendeket öt fő kategóriába lehet besorolni, de céljaik azonosak: az élhető, fenntartható környezet kialakítása.

Fenntartható megoldások

Az Európai Bizottság 2011-es szakmai elemzése szerint Európa energiafelhasználásának közel 40 százalékát az épületek teszik ki, míg a széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért az épített környezet a felelős. Az ökológiai terhek csökkentésének érdekében a nemzetközi és a helyi szabályozások is nagyobb fenntarthatóság irányába mutató követelményeket határoznak meg

Innovatív technológiák

Mára szinte mindennapossá váltak az okos városok technológiai megoldásai. 2018-ban ezek a műszaki megoldások beköltöztek a lakásba is: a smart otthonok már nemcsak a futurisztikus luxusapartmanok sajátosságai, hanem tömegek számára elérhető rendszerek, amit a terület rohamos növekedése is jól mutat. Az okos technológiák az épületek használatának elemzése szempontjából is meghatározóak. A kapott adatoknak a tervezési folyamatban is kiemelt szerepük van, hogy fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető épületek jöjjenek létre.

Alkalmazkodóképes épületek

Az új épületeknél mára egyre fontosabb kérdés a klímaváltozás miatt megváltozó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás képessége. Egyre fontosabbá válik az is, hogy az épületek a gyorsan fejlődő technológiák hatására átalakuló felhasználói igényekhez is alkalmazkodni tudjanak. Az építészek számára az egyik legalapvetőbb kihívás, hogy a jövő generációinak is megfelelő épületeket tervezzenek, amelyek olyan igényeket is képesek ellátni, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Olyan épületek tervezésére van szükség, amelyek jövőbiztosak, ehhez pedig az szükséges, hogy tisztában legyünk az előttünk álló társadalmi, technológiai, környezeti kihívásokkal.

Egészség, jóllét   

A városi életforma együtt jár azzal, hogy az ember napjának 90%-át a négy fal között tölti, az épületben eltöltött idő pedig nagy hatással van az ott élő vagy azt használó emberek közérzetére és egészségi állapotára. Éppen ezért az egészségre és jóllétre való törekvés is egyre fontosabbá válik egy épület tervezési folyamata során. A munkáltatók és befektetők körében ezért világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a megfelelő környezet kialakítása, ami megfigyelhető a hazánkban a következő években elkészülő irodaépületeknél is. Az egyre népszerűbb biofília elve is ide kapcsolható, ami a természetet kívánja közelebb hozni a városi emberhez, természetes anyagok, nagyléptékű zöldfelületek, természetes fényforrások segítségével.

Épületminősítési rendszerek

A trendek 2019-ben még tovább fognak erősödni, ezzel egyidejűleg pedig a környezettudatos gondolkodásmód is sokak számára fontosabbá válik, ahogy egyre többen szembesülnek a klímaváltozás okozta problémákkal. Az építőiparban mutatkozó trendek is azt mutatják, hogy olyan épületekre van igény, amelyek energiahatékony és környezetkímélő módon képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, felhasználva a legkorszerűbb technológiai innovációk nyújtotta lehetőségeket.
( LIWING home & office  ) 

The post AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELENTŐSEN TERHELI A TERMÉSZETET appeared first on Liwing - home and office.