Íme 5 kulcsfontosságú tényező az építőiparban, amire még 2022-ben érdemes odafigyelni:

1. A régi épületek új életre kelnek

A pandémia óriási hatással volt az építőipari ágazatra: a közegészségügyi intézkedések miatt az otthonok irodákká váltak, miközben az irodaházak üresen maradtak. Bár e hatások némelyike talán megszűnt, az épületek használata és kihasználtsága végérvényesen megváltozott: a távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedése miatt az irodaházak kihasználtsága soha nem tér majd vissza a járvány előtti szintre, a klasszikus kiskereskedelem pedig soha nem fogja teljesen visszanyerni az e-kereskedelemmel szemben elszenvedett térvesztését. Ugyanakkor újabb igények jelentkeznek a lakóingatlanokkal kapcsolatban hiszen egyre több időt töltünk otthonainkban, amelyeknek egyre több funkciót kell betöltenie. Mindezen igények éppen egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor lakáshiánnyal küzdünk. Nem áll rendelkezésre elegendő építőanyag, munkaerő és terület, így az új fejlesztések jelenleg nem képesek arra, hogy áthidalják a lakások iránti kereslet és a meglévő lakásállomány között tátongó szakadékot.

„Jelenleg olyan helyzettel állunk szemben, amelyben bizonyos típusú ingatlanok, például az irodaházak terén túlkínálat mutatkozik, eközben egyre nagyobb szükség lenne lakóházakra és logisztikai feladatokat ellátó épületekre. Mindezen tényezők azt eredményezik, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani és a megváltozott igényekhez igazítani. Ez hatalmas kihívás, de egyben lehetőség is az építőipari vállalkozások számára” – mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere

2. Újra kell gondolni az épületek funkcióit, az újragondolás legfőbb szempontja az energiagazdálkodás kell legyen

Az elmúlt két évben az épületek használata jelentősen megváltozott, azonban ezek a folyamatok nem ekkor kezdődtek. Az ingatlanhasználat különben is változás előtt állt – például az online kereskedelem térhódítása miatt –, de fontos tényező a nagyobb energiahatékonyságot célzó szabályozási és társadalmi nyomás is. A klímaváltozás miatt sürgős lépésekre van szükség az energiahatékonyság elérése érdekében, azaz az épületeket energiatakarékosabbá és környezetbaráttá kell tenni, adott esetben módosítani. az adott épület teljes energiagazdálkodási rendszerét. Az elektromos hajtású járművek fokozatosan felváltják a belső égésű motorral szerelt járműveket, míg az elektromos főzés és fűtés jelentős hatékonyságnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor növeli az elektromos áram iránti igényeket. Az élet számos területén megtörténik az átállás a villamosenergiára, ez azonban még tovább növeli a keresletet. A megújuló energiaforrások egyre meggyőzőbb gazdasági érvei miatt általánossá válik a napelemek telepítése a háztetőkre. Így az épületek használói egyre összetettebb szerepet töltenek be: egyszerre lesznek a villamosenergia szempontjából fogyasztók és termelők. Ezt írja le az angol „prosumer” kifejezés, amely a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összeolvadásából keletkezett, és az épülettulajdonsok új energiafelhasználását hivatott jellemezni Az épületek és az energiainfrastruktúra közötti kölcsönhatás már régóta téma, de az épületek változó igényeknek megfelelő fejlesztése és átalakítása kapcsán ez a szempont az eddigieknél is fontosabb lesz. Várható, hogy a jövőben az iparág alapvető folyamatai, például a szerződésekre vonatkozó pályázatok és az építési szabványok egyre inkább az energiagazdálkodás kérdéseire összpontosítanak majd.

3. A digitalizáció alapvető tényezővé válik

Ha azt akarjuk, hogy az épületek és az elektromos infrastruktúra közötti kölcsönhatásban végbemenő jelentős változások életképesek legyenek, nem támaszkodhatunk a hagyományos technológiákra és szemléletekre. Az intelligens technológiák, köztük az okosmérők elengedhetetlenné válnak ahhoz, hogy az épületek képesek legyenek visszatáplálni az energiát a hálózatba, és adatokat és információt bocsássanak a hálózatüzemeltetők rendelkezésére az energiagazdálkodásukról.

A nemrégiben elindított „Buildings as a Grid” (épületek, mint hálózat) megközelítés a digitális technológia segítségével teszi még sokoldalúbbá és rugalmasabbá az egyes épületek energiagazdálkodását. A koncepció keretében biztosított helyszíni és távfelügyeleti lehetőségek részletesebb, valós idejű betekintést engednek abba, hogy hogyan és hol használják fel az energiát. Ez segít az épület tulajdonosának az energia hatékonyabb és általában költséghatékonyabb kezelésében, valamint a hálózat kiegyensúlyozásában. Az épületek intelligensebb energiarendszerei képesek reagálni a hálózati körülményekre, például azzal, hogy lehetővé válik az elektromos járművek alacsonyabb energiaigényű időszakokban történő töltése. A teljes energiarendszer további átalakításával a digitális rendszerek az energiatermelés és -felhasználás valamennyi szakaszában biztosítják majd a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.

„Mindez egy újfajta kapcsolatot eredményez az épületek és az infrastruktúra között, amely intelligensebb, érzékenyebb és kétirányú energiaáramlásra épül. Már elindultak olyan projektek, amelyek bemutatják a koncepció értékét. Az intelligensebb energiagazdálkodást egyre szélesebb körben fogják úgy elismerni, mint az éghajlati válságra adott válasz alapvető része” – tette hozzá Szontág Balázs.

4. Új értelmet nyer az épületbiztonság is

Az épületek biztonsága központi kérdés volt az elmúlt két évben, ahogy a közegészségügyi hatóságok megpróbálták megérteni a vírusfertőzés terjedésének a dinamikáját és az egyes tevékenységek, például a fokozott szellőztetés hatását az épületirányítási rendszerek működésére. Nyilvánvaló, hogy szükséges egyensúlyt teremteni az emberek biztonsága és a napi tevékenységek folytatása között. Bár ezek a kérdések a jövőben is befolyásolni fogják az épületek fejlesztését, nem ezek lesznek egyedül a legfontosabbak az építőipari ágazat számára. Az épületek használatának megváltozása alapvető hatással lesz a kockázatértékelés módjára. Egy lakóépületnek egészen más biztonsági követelményeknek szükséges megfelelnie, mint egy irodai környezetnek, és ezeket a kockázati tényezőket a fűtés és a közlekedés villamosításával járó megnövekedett villamosenergiaigény is befolyásolja majd. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szükség mutatkozik az épületek kiberbiztonsági kockázati profiljának azonosítására, mivel az intelligens rendszerek mindenütt ott lesznek az épületüzemeltetési rendszerekben – kezdve a villamos energiaelosztási rendszerrel, folytatva a gépészettel és HVAC-rendszerrel (fűtés, szellőzés és légkondicionálás). Ezeket egy összetett és összefüggő rendszer részének kell tekinteni, nem pedig különálló, elszigetelten kezelhető egységeknek. Ezért valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években új alapértelmezések és szabványok születnek az épületek biztonságára vonatkozóan.

5. Elmélyülnek az építőipar és más ágazatok közötti kapcsolatok

Az árnyalt és változó szabályozási környezet, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, a változó igények kielégítésére irányuló általános nyomás, a világgazdaságot a járvány nyomán sújtó pénzügyi és ellátási problémák miatt az építőipari ágazatban bekövetkező változások az érdekelt felek szélesebb körének bevonását teszik szükségessé.

Norvégia hosszú ideig vezető szerepet töltött be az elektromos járművek elterjedésében. A közelmúltban azonban jelentősen visszaesett az elektromos járművek értékesítése, mert a töltőinfrastruktúra nem tudott lépést tartani a hálózatról tölthető járművek térhódításával. A norvég tapasztalatok jól mutatják az ágazatok összekapcsolásának szükségességét. A széles látókörű szemlélet létfontosságú, amikor az energiaátalakításról beszélünk. Az építőipar esetében ez több kommunikációt jelent majd az energiahálózat-üzemeltetőkkel, és több együttműködést a digitalizációhoz szükséges termékek beszállítóival. Emellett az építőipari ágazat várhatóan több kapcsolatot keres majd a jogalkotókkal és a szabályozókkal is annak érdekében, hogy az épített környezet számára megfelelő szabályozási kereteket vezessenek be.

„Az építőiparban a megfelelő ágazati összekapcsolás hamarosan elősegíti és felgyorsítja a szén-dioxid-mentesítést egy rugalmasabb hálózat, a decentralizált termelés és az intelligens, a kínálathoz igazodó energiafelhasználás révén. Ez kulcsfontosságú az energiaellátás átalakítása szempontjából. Az épületek használatában bekövetkező változás lehetőséget teremt az építőipari ágazat számára, hogy részese legyen ennek a folyamatnak. Még idén arra kell összpontosítanunk, hogy levonjuk a múlt tanulságait és gondosan megtervezzük a valódi változások felé vezető utat az építőipar következő évtizedeiben” – összegezte Szontág Balázs.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post 5 DOLOG, AMIRE MÉG IDÉN ÉRDEMES ODAFIGYELNI AZ ÉPÍTŐIPARBAN appeared first on Liwing - home and office.

A 2250 fő megkérdezésével augusztusban készült, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív kutatás célja felmérni az építőiparral szembeni bizalmat a felnőtt magyar lakosság körében. Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám, mely az interneten megszokott értékelésekhez hasonlóan, 0 és 5 csillag között értékeli a bizalom szintjét.

Magyarországon 2021-ben az Építőipari Bizalmi Index 3,53 csillag.

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője úgy értékelte, hogy ez átlagos bizalmi szintet jelent, azaz átlagos munkára számítanak a megrendelők. A szakember szerint ez lesújtó eredmény. A 3,53 csillag tipikusan hullámzó, közepes teljesítményre utal. Azt jelenti, hogy a jó munka mellett a szakemberek jelentős része nem megfelelő színvonalú munkát ad ki a kezei közül. A nem megfelelő pedig nem elfogadható.

Az ÉBI megyénként és szakmánként is eltérő. A legmagasabb, 3,98 csillag, azaz jó Tolna megyében, a legalacsonyabb Budapesten és Pest megyében, 3,32 csillag, azaz gyenge.

Az eltérő bizalmi index a helyi sajátosságok mellett vélhetően összefügg az építkezések és felújítások számával. A Pest megyében és Budapesten folyó nagyszámú építkezés és felújítás sok szakembert vonz az ország minden területéről, köztük sok kontárt. Emellett a szakemberek hajlamosak túlvállalni magukat, különösen azokon a területeken, ahol a nagyszámú építés és felújítás miatt akut szakemberhiány alakul ki. Mindez kihat a minőségre – magyarázza Markovich Béla.

A legpozitívabb a villanyszerelők értékelése, 3,95 csillag. A legalacsonyabb a generálkivitelezőké, 2,89 csillag. A villanyszerelők kapták a legkevesebb, 6% kontárértékelést. A legtöbbet a generálkivitelezők, 34%-ot.

Markovich Béla szakmai álláspontja, hogy a generálkivitelezőkkel szembeni alacsony bizalom oka, hogy őket terheli minden szakterület legapróbb hibája is. Ha egy részterület hibázik, az kihat a teljes megrendelői elégedettségre, és ezek össze is adódnak. Ezzel szemben a villanyszerelők pozitív megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkafolyamat kevés hulladékkal jár, emellett az esetleges hibás teljesítés gyakran észrevehetetlen egy laikus megrendelő számára, hiszen ha van áram, a munka jó.

Riasztó méreteket öltő kontármunka

A kontármunka-károsultak aránya 34%, azaz az elmúlt egy évben építkezők és felújítók egyharmada szenvedett el valamilyen kárt kontár építőipari munka miatt Magyarországon. A kontármunka aránya régiónként eltér. A legmagasabb Budapesten (41%) és Közép-Magyarországon (40%). A legalacsonyabb Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, 28-28%.

„Erre a hatalmas számra magyarázat lehet az építőipar hirtelen bővülése, ám ez elfogadhatatlan! Tenni kell valamit, meg kell gátolni, hogy ilyen mennyiségben készüljön kontármunka” – fakadt ki Markovich Béla.

Véleménye szerint a budapesti és Pest megyei számokban az alacsony bizalmi index okai köszönnek vissza. A nyugati határ mentén fekvő két régió alacsony, kedvezőbb adataiban szerepet játszhat, hogy sokan dolgoztak külföldön, ahol egy fejlettebb munkakultúrát sajátítottak el és hoztak magukkal.

Megdöbbentően magas, 753 320 forint az egy kontármunkára jutó átlagos kárösszeg.

A kontárok által okozott átlagos kárösszeg Közép-Magyarországon kiugróan magas, 988 254 forint. Ennél lényegesen kevesebb, 368 690 forint a dél-dunántúli régióban.

„Ez óriási szám, ami milliárdos nagyságrendű károkat jelent évente! Ez az összeg a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás 25%-a! Fel kell lépni a jelenség ellen, ez nem megengedhető” – kel ki magából Markovich Béla.

Csillagok, csillagok 

A válaszadók ötöde, 20%-a adott egy- vagy kétcsillagos értékelést, azaz értékelte gyengének vagy egyenesen kontármunkának a nála dolgozó szakemberek munkáját.

Szerencsére azok jóval többen vannak, akik elégedettek voltak a szakemberekkel. 35% jónak, 24% mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját. 

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetőjének az álláspontja, hogy

a problémának három szereplője van: a szakemberek és kivitelezők, a megrendelők és az állam.

Visszaszorítani a kontármunka arányát a kritikus szint alá csak közös fellépéssel lehet. A szakember szerint 5% körüli arány lenne az elfogadható.

Ehhez egyrészt

fejleszteni, képezni kell a szakembereket szakmai és menedzsmentterületen,

hogy megfelelő színvonalon szolgáltassanak, és ne vállalják túl magukat. Másrészt meg kell tanítani a megrendelőt, hogy ismerje fel a kóklereket és ne adjon megbízást megbízhatatlan kivitelezőknek. Az államnak pedig enyhíteni kellene az időnyomáson, meg kellene hosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében. Mindezzel le lehetne szorítani a kontármunkát a kritikus szint alá.

Itt is tehát komoly szerepe van a korábban kiérdemelt bizalomnak!

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post EGEKBEN A KONTÁRMUNKA, MÉLYPONTON A BIZALOM AZ ÉPÍTŐIPARBAN appeared first on Liwing - home and office.

Az épületgépészeti megoldásokat kínáló Wavin most 8 okosotthon trendet mutat be, amire 2022-ben érdemes figyelni.

Zöld gondolkodásmód
A klímaváltozással összefüggő időjárási szélsőségek, – árvizek, tűzvészek, aszályok – a hétköznapi embert egyre jobban a környezettudatosság felé terelik. A trendek azt mutatják, hogy az emberek ezt a gondolkodásmódot az otthonukban is alkalmazzák majd és új eszközöket vetnek majd be. Okos vezérléssel például akár előre felkészülhetünk egy közelgő viharra úgy, hogy a szikkasztóban helyet biztosítunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek.

Okos vezérlésbe kapcsolódás és központosítás
A régebbi építésű otthonok úgynevezett fel-okosítására is kifejezett igény mutatkozik. Hogy az ilyen típusú megoldások már most elérhetőek, arra jó példa, hogy a Magyarországon közkedvelt, kombinált padló-radiátoros fűtés rendszerek egésze is bekapcsolható okos vezérlésbe. Erősödik az a trend is, hogy az okosházak egy közös kommunikációs nyelven kommunikáljanak, azaz az ingatlanokba beépített részegységek képesek legyenek kapcsolatot létesíteni egymással és egy nagy egészként optimálisabban működni.

Energiatakarékosság a hűtés-fűtésben
Világszerte, többek között az egyre szigorodó kormányzati előírások miatt az új épületek többségének intelligensebb fűtési és hűtési rendszerekre van szüksége. 2021-től a hazai energetikai szabályozásnak megfelelően az új építésű ingatlanok energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni. Úgy tűnik, az ágazat az „intelligens fűtés” koncepciójától az „otthoni energiagazdálkodás” felé fordul. Már a piacon vannak olyan okos-termosztátok, amelyek a felületfűtési és hűtési rendszereket együtt vezérlik, energiatakarékosak és képesek a megújuló energiaforrásokat is megfelelően kezelni.

Egészségtámogatás éjjel-nappal
Az intelligens otthonok képesek lesznek nyomon követni és észlelni az egészségünkben bekövetkező változásokat, amelyre óriási kereslet mutatkozik. Fejlettebb alvásfigyelő készülékek már most is képesek felismerni a depresszió korai jeleit. Várhatóan az okosotthonok alapfelszereltsége lesz a testhőmérséklet-felügyeleti rendszer, de az allergéneket észlelő szenzoroktól kezdve a testünkben bekövetkező változásokat jelző fitnesz modulokig számos fejlesztés járulhat hozzá az egészségünk megőrzéshez.

Otthoni munkavégzést segítő megoldások
A Covid-19 járvány miatt az otthoni munkavégzés sosem látott dinamikával nőtt. Ez a tendencia valószínűleg a jövőben is fennmarad, ezért szükségessé válhat az otthoni irodai automatizálás. A levegő minőséget, páratartalmat szabályozó szellőztető rendszerek, intelligens hangszórók, kijelzők és más eszközök megjelenése az utóbbi években megnyitotta az utat az új, okos irodai megoldások felé, amelyek drámaian javítják a munkamódszereket. Az okos kijelzők segíthetnek pl. a dolgozóknak a videóhívások lebonyolításánál, de az üzleti alkalmazásokból származó releváns információk kinyerésénél is.

Még intelligensebb fényrendszerek
Az intelligens fényrendszerek már most számos működési funkcióval egészülnek ki, mint az hang vagy gesztus érzékelés, vagy a távoli aktiválás. 2022-ben még kifinomultabb technológiákkal bővülhet ez a szegmens: egyre népszerűbbek lesznek azok a megoldások, amikor a helyiségben lévő fény mennyiségének megfelelően a rendszer maga állítja be a belső tér fényeinek intenzitását. Egy másik izgalmas funkció a fényszimulációk, amelyek a ház-biztonságot növelik a hosszú ideig felügyelet nélkül hagyott otthonoknál.

Kifinomult érzékelők
A kifinomult szenzortechnika egyre több területen kap szerepet. Az okos vízgyűjtő aknáktól kezdve – amelyek lehetővé teszik, hogy a várható esővízkezelési problémákat a bekövetkezésük előtt jelezzék – az ún. occupancy felügyeleti rendszerekig dinamikusan fejlődik ez a szegmens is. Az occupancy szenzorok érzékelik, ha a hely el van foglalva és ez alapján kapcsolják a lámpákat és a fűtést. A jövőben ezek az érzékelők képesek lesznek megtanulni a mozgásmintákat, és ebből meg tudják különböztetni az egyes személyeket. Ez a funkció betörés-érzékelőként is integrálható a biztonsági rendszerekbe is, amely az okosotthonok egyik alapvető igénye lesz.

Mesterséges intelligencia és hangvezérlés
Az AI-képes eszközök megtanulnak majd önállóan működni, a felhasználói viselkedés és a szenzor adatok alapján. Ez nagy segítség lehet az időseknek, a gyermekeknek és a fogyatékkal élőknek. A hangvezérelt megoldások versenye is tovább éleződik, amelynek éllovasai pl. az Alexa, Siri és a Google Assistant. Az intelligens TV-k központi vezérlő rendszerekként is egyre inkább szolgálnak hagyományos szórakoztató szerepük mellett.

+1

Vezetékkel vagy vezeték nélkül

A modern technológiákat sokan a vezeték nélküli megoldásokkal azonosítják, melyek valóban hatékonyak, de egy okosotthon esetében egy-két éven belül mindenki megismerheti hátrányait, ami sok kényelmetlenséget okozhat. Ezen a téren nagy változások körvonalazódnak, ezáltal egyre több beruházó és társasházépítő ragaszkodik újra a vezetékes rendszerekhez, ha okosotthon kialakításáról van szó.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A LEGFONTOSABB 8 OKOSOTTHON TREND appeared first on Liwing - home and office.

A közlemény szerint az ÉVOSZ a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedők (Akker-Plus, a Lambda System, a Masterplast, a Piramis és az újHáz ) vezetői, valamint a kormányzat részéről Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó és Gyutai Csaba építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos bevonásával közösen készítette el a magyarországi építési piac anyagellátásának helyzetértékelését.

Az elemzésben részt vevők hangsúlyozták, hogy az előre nem látott, összességében 30 százalékos építőanyag-áremelkedéseket március és augusztus között meghatározóan az építőanyagok és építési termékek piacán tapasztalt világkereskedelmi folyamatok okozták.

A legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél voltak, ahol alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és alumínium, valamint vegyipari alapanyagú termékek ára nőtt drasztikusan, 50 vagy akár 100 százalékkal.

Kiemelték, a meghozott kormányzati intézkedések nagyban hozzájárultak az anyaghiány elkerüléséhez és a bányaipari termékek árának mérséklődéséhez. A világkereskedelmi feszültségek enyhülése és a nagy forgalmú építőanyag-kereskedők alternatív import piaci beszerzései nyomán

szeptember elejétől a kritikus építőanyagok piacán az árak már 10-15 százalékkal mérséklődtek.

Arról is beszámoltak, hogy a kormány és az ÉVOSZ kérésének megfelelően a konzultáción részt vevő kereskedő-szolgáltató nagy vállalkozások megerősítették, hogy a várható építőanyag-gyártási, beszerzési ármérsékléseket a kiskereskedelmi árakban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik.

Az építőanyag-kereskedők piacán jelentős a verseny,

nincsenek domináns, piactorzító erejű pozíciók, ami kedvezően hathat az árakra. Hozzátették,

a kivitelezők és kereskedők közös várakozása, hogy 2021 hátralévő részében a távol-keleti beszállítások továbbra is bizonytalanok és drágák maradhatnak.

Az anyagellátást elsődlegesen a szomszédos országokból a hagyományos üzleti kapcsolatokkal célszerű megoldani.
Az ÉVOSZ az építésgazdasági lánc minden szereplőjétől azt kéri, hogy a 48 százalékos importfüggőséget csökkentse 30 százalék körüli szintre – olvasható az ÉVOSZ közleményében.

Az építőipar kilőtt, növekedést az állami lakástámogatási, felújítási programok mellett az infrastrukturális, valamint az ipari beruházások pörgetik.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ENYHÜL AZ ÁREMELKEDÉS MIATTI ÉPÍTŐIPARI FESZÜLTSÉG appeared first on Liwing - home and office.

A 350 ezer dolgozót foglalkoztató hazai építőipar rendelésállománya a legfrissebb statisztikák szerint folyamatosan bővül: az épületekre megkötött szerződések volumene júniusban 32, az egyéb építményeké 14,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva,

az építőipari vállalkozások pedig ötödével több megállapodást írtak alá, mint a megelőző év azonos időszakában.

A növekedést az állami lakástámogatási, felújítási programok mellett az infrastrukturális, valamint az ipari beruházások pörgetik.

A szakképzett munkaerő hiánya és a hatékonyságot növelő beruházások elmaradása évek óta sújtja az ágazatot, ehhez társul az alapanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalt elszabadulása, ami az építőipar termelői áraiban is érezteti hatását. A második negyedévben a KSH 9 százalékot meghaladó növekedést mért az előző év azonos időszakához képest. Az alapanyagok hiánya ráadásul csúszásokat, sok esetben a tervezett beruházások elhalasztását eredményezheti.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiemelten kezeli az építőanyagok drágulását, a hatóság elnöke szerint a beérkező panaszok a vevők és építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, „vadnyugati” állapotokról tanúskodnak. Rigó Csaba Balázs a GVH közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, ráadásul készpénzben.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post KILŐTT AZ ÉPÍTŐIPAR appeared first on Liwing - home and office.

A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.

Kiviteli korlátozások – az állam zöld lámpát ad vagy él az elővásárlási jogával

„A kormány kiviteli korlátozásokat vezetett be az építőipar ellátásbiztonságához stratégiai jelentőségűnek minősülő építőanyagok Magyarországról történő kivitelére. A szabályozás rögzíti, hogy mely építőanyagok bizonyulnak stratégiai jelentőségűnek. Ilyen nyersanyagok például az útépítés, illetve betonozás során alkalmazott kavics, sóder, zúzott kő, továbbá több az építőipar számára az előbbiekhez hasonlóan esszenciális vas- és acéltermékek” – magyarázza a szabályozás részleteit Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

A jövőben csak abban az eseteben lehetséges a stratégiai jelentőségű anyagok országon kívülre történő értékesítése, vagy ezeknek az ország területéről bármely más okból történő kivitele, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium („ITM”) számára előzetesen bejelentették, és az ITM a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.

Az ITM-hez történő bejelentést követően egy 10 munkanapos vizsgálat következik – akár több minisztérium bevonásával – annak megállapítása érdekében, hogy az adott bejelentés tárgyát képző szállítmány kivitele

jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását vagy fejlesztését, és ezzel veszélyezteti-e a közellátást, illetve jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

Amennyiben a szállítmány nem ér el ilyen hatást, az ITM tudomásul veszi azt és lehetőség van a külföldre történő szállításra. Abban az esetben azonban, ha megállapítják, hogy a szállítmány külföldre juttatása a fenti eredménnyel jár, úgy az állam él az elővásárlási vagy vételi jogával.

„A kötelezettség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az érintett termékek körét vámtarifaszámok alapján határozza meg a jogszabály. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem az összes építőanyag-típusra vonatkozik a kötelezettség. Másrészt a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozhatnak olyan termékek is, amiket nem az építőiparban, hanem más iparágakban – például autóipar, gépgyártás, feldolgozóipar – használnak fel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a cégek ellenőrizzék termékeik vámtarifaszámát és azok figyelembevételével vizsgálják meg, hogy fennáll-e a kötelezettségük” – mondja Szük Balázs, a PwC Magyarország adótanácsadási osztályának vezető menedzsere.

Szerződésszegést is eredményezhetnek a korlátozások

A bevezetett intézkedések

hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is.

Hiszen amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményez.

„Amennyiben az ITM megadja az anyagok külföldre viteléhez szükséges tudomásulvételt, a szállítási idők még ebben az esetben is meghosszabbodnak legalább tíz munkanappal, ami megnehezítheti a már kitűzött határidők betartását. A hatások sokféleségében a közös pont a korábban vállalt kötelezettségek szerződésszerű teljesítésének elmaradása, ami kötbér, illetve kártérítés megfizetéséhez vezethet” – teszi hozzá Szimler Gergő, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Ilyen esetben felmerül a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés lehetősége. Az államhatalmi aktusok kívül esnek a piaci szereplők ellenőrzési körén és nem elvárható az sem, hogy a körülményeket elhárítsák, hiszen az ágazati szereplők nem képesek közvetlen hatást gyakorolni a jogalkotóra.

A PwC Legal szakértő jogászai szerint az intézkedések előreláthatósága is egyértelműen cáfolható, hiszen a korlátozások a kihirdetését követő napon már hatályba léptek.

Bányajáradék a piaci árszint feletti árbevételre

Az intézkedéscsomag másik kiemelt eleme kiegészítő bányajáradékot vezet be bizonyos építőipari alapanyagokat kitermelő cégek esetében. A többlet adóteher azokat a piaci szereplőket érinti, akik a rendelet által meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik főtevékenységként – kőfejtés, gipsz, kréta, kavics homok és agyag bányászata, illetve cement-, mész- és gipszgyártás -, a 2019-es nettó árbevétele elérte a hárommilliárd forintot, és egyébként bányajáradék fizetésére kötelezett.
Ezen feltételeknek megfelelő piaci szereplők akkor kötelesek a profitadó megfizetésére, ha a rendeletben meghatározott árakon felül értékesítik a kitermelt nyersanyagokat. Ilyen esetben az áron felüli értékesítésből befolyó „extra” profit után kell megfizetni a 90 százalékos kiegészítő bányajáradékot.

További értelmezési problémák

Nem tisztázott, hogy milyen tágan értelmezhetőek a kiviteli korlátozások, hiszen nincs számszerűen meghatározva, hogy milyen mértékű és minőségű kivitel minősül a kritikus infrastruktúrák jelentős mértékű akadályozásnak, a közellátás veszélyeztetésének vagy jelent kockázatot az építőiparra.
Várhatóan a jogszabály végrehajtói a tágabb értelmezés irányába mozdulnak majd el, ami azt jelenti, hogy előfordulhat korlátozás akkor is, ha ugyan az egyik érintett vámtarifaszám alá tartozik egy termék, viszont az nem építőipari felhasználásra készült.
További kérdést vet fel, hogy a kormányrendelet alapján a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanap áll az ITM rendelkezésére a döntésre és annak kommunikálására, de a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen eljárást kell követni, ha a minisztériumi egyeztetés és a visszajelzés nem történik meg az előírt határidőig.

Expressz ágazati vizsgálat és hajnali rajtaütések az építőiparban – kibővített eszköztárral léphet fel a GVH

A kormány átmenetileg kibővítette a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit ún. gyorsított ágazati vizsgálatok folytatására. A módosítások bár elsőre technikai jellegűnek tűnnek, azonban előrevetítik a GVH szigorú fellépését az építőipari alapanyagok piacán.

„A GVH közleménye alapján a jogintézmény bevezetésének célja az építőipari problémákkal szembeni fellépés. Az új, expressz eljárási rend az ágazati problémák gyors feltárását szolgálja, melynek eredményeit a GVH legfeljebb három hónapon belül jelentésben foglalja össze” – mondja Zalai Péter, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A kibővített eszköztár leglényegesebb eleme az ún.

hajnali rajtaütések (helyszíni kutatások) széles körű lehetővé tétele.

Ennek engedélyezéséhez elég azt valószínűsítenie a versenyhatóságnak, hogy a bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. Ez a feltétel az általános szabályokhoz képest rendkívül alacsony mércét állít a versenyhivatal elé, hiszen olyan esetekben is lehetővé teszi a hajnali rajtaütést, amikor más – kevésbé durva beavatkozást jelentő – vizsgálati cselekmény is eredményre vezethetne, vagy akár a bizonyítási eszközt a vállalkozás önként is rendelkezésre bocsátaná. Az utóbbi esetekben eddig az általános szabályok szerint helyszíni vizsgálat nem volt engedélyezhető.

Zalai Péter szerint az előzményekből arra lehet következtetni, hogy az építőiparban a Gazdasági Versenyhivatal részéről gyors és célzott fellépés várható, azonban az iparági szereplők még mindig nincsenek elkésve azzal, hogy erre – a lehetőségek szerint – felkészüljenek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN appeared first on Liwing - home and office.

A szakszövetség tervező, kivitelező, mérnök szolgáltatást nyújtó vállalkozások bevonásával készített felmérést az építési piacon az idén az első öt hónapban tapasztalt áremelkedésekről és várakozásaikról. A 400 válaszadó között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás is szerepelt, országos lefedettséggel.

A közlemény szerint idén január-május között az építőanyagoknál és a munkaerőköltségeknél is

előre nem látott áremelkedéseket tapasztaltak a megkérdezett vállalkozások,

akik ezzel egyidejűleg saját tevékenységük díját is megemelték.

Az építőanyagoknál példaként említették, hogy az év első öt hónapjában 2020 év végéhez képest a hideg padlóburkolatoknál 9 százalékos, a tetőcserepeknél 11, a beton esetében 12 százalékos, a gipszkarton esetében 23 százalékos, a hőszigetelő anyagoknál 47 százalékos, míg

a faanyagoknál 72 százalékos áremelkedést jelentettek a válaszadók.

A felmérés szerint a vizsgált időszakban országosan és a fővárosban is az építőanyagok közül három kategóriában tapasztalták a legnagyobb mértékű áremelkedést: a faanyagok árai 72, illetve 93 százalékkal, a hőszigetelő anyagok árai 47, illetve 55 százalékkal, az elektromos kábelek, vezetékek árai pedig 42, illetve 35 százalékkal nőttek. Az utóbbi három kategóriában szereplő termékek gyártásához szükséges alapanyagok árai is kiugróan emelkedtek – ismertette a jelentős drágulás okait Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Kitértek arra is, hogy a betanított munkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 14 százalékkal nőtt, ezáltal esetükben a nettó átlagbér megközelítette a 300 ezer forintot. A szakmunkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 13 százalékkal nőtt, így a nettó átlagbérük 380 ezer forintra emelkedik.

Közölték, a tervező cégek szolgáltatási árait országosan 5, a fővárosban 7 százalékkal emelték, a kivitelezési munkák árai Budapesten és országosan is 11 százalékkal drágultak, a mérnöki szolgáltatást nyújtó vállalkozások pedig országosan 8, a fővárosban 11 százalékos áremelést jeleztek. Ezek az áremelkedések a vállalkozások növekvő munkaerőköltségeinek fedezésére szolgálnak.

Az építőanyagok ára és a munkaerőköltségek növekedése főként azokat a kivitelezőket hozza nehéz helyzetbe, akik tavaly kötötték meg szerződéseiket és csak a szokásos árváltozást tervezték be vállalási áraikba.

A piaci árváltozások következtében azonban sok esetben nem lehet a korábbi vállalási árakon a kivitelezést megvalósítani.

Az ÉVOSZ szerint a kivitelezés alatt lévő létesítmények többségénél a

megrendelő és kivitelező együttes felelőssége a piaci áremelkedések korrekt kezelése.

A szakszövetség úgy látja, hogy sok esetben szükségessé válik a szerződések módosítása, ami történhet az árak korrekciójával, a műszaki tartalom változtatásával (olcsóbb ár fekvésű termék választása) vagy a feladatok részleges időbeli átütemezésével egyaránt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is bejelentettee, hogy piaci konzultációt kezdeményez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a konzultáció célja az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okainak feltárása és az ágazat esetleges versenyproblémáinak feltérképezése.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post DRASZTIKUSAN MEGUGROTTAK AZ ÉPÍTŐIPARI KÖLTSÉGEK appeared first on Liwing - home and office.

a magyar építészet, építőipar és ingatlanszektor immár Európa élvonalába tartozik.

A nevezők és a díjazottak munkáiból is jól láthatóan kirajzolódnak azok a trendek, amelyek meghatározzák a jövő ingatlanpiacát, és természetesen a pandémiára adott válaszok is szervesen beépülnek a projektekbe. Így a zöld megoldások mellett egyre fejlettebb technológiai alkalmazások jelennek meg, amelyek az érintésmentes, digitális kommunikációt segítik elő, miközben az emberközpontúság a közösségi terek és a WELL-szempontok megerősödésével együtt továbbra is fókuszban marad. A rugalmasság, a könnyen változtatható funkciók és térelrendezések válnak a legfontosabb szempontokká, így az ingatlanokban a folyamatosan alakuló új trendek viszonylag gyorsan megjeleníthetők, és a jövőben még válságállóbb lesz az iparág.

Az Év Kereskedelmi Fejlesztése kategóriában az Agora Budapest lett az első helyezett, amely Budapest és Magyarország egyik legnagyobb szabású irodapark- és városi alközpont-fejlesztése a Váci úton.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projekt kategóriában az Etele Plaza győzött, amely a jelenlegi ingatlanfejlesztési piacon egyedülálló módon egy vadonatúj bevásárlóközpont Dél-Budán, a legmodernebb technológiai megoldásokat is megjelenítve.

Az Év Fejlesztése Különdíjat a Concept Group Office Buildingnek ítélte a szakmai zsűri, amely az egyedi design és high tech megoldások mellett egy emberléptékű környezetbarát irodaház Óbudán.

Az Év Legzöldebb Projektje szintén az Agora Budapest, ahol az egyes épületek kiérdemelték a BREEAM minősítést, miközben az irodapark jelentős zöld és közösségi területekkel gazdagítják a fővárost.

Az Év Lakóingatlan Fejlesztése kategóriában a Fagyöngy Lakópark nyerte el az első helyet, amely igényes, emberléptékű épületeivel szervesen illeszkedik Csillaghegy kertvárosi környezetébe.

Az Év Tervezett Lakó Projektje kategóriában aNaphegy12 by Cordia végzett az első helyen, amely Budapest exkluzív helyszínén, a Naphegyen épül páratlan természeti környezetben.

Az Év Fejlesztő Cége kategória győztese a Horizon Development, amely az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg nemzetközi színtéren is megjelenítve a magyar tálentumot, miközben a műemlékek megújításában is példamutató szerepet játszott.

Az Év Kivitelező Cége a DVM group, amely számos projektjével kimagasló eredményt ért el, miközben hazánk egyik legkomplexebb integrált építőipari cégcsoportja.

Az Év Irodakivitelező Cége díjat a FITOUT Zrt. nyerte el, amely jelentős fit-out és kivitelezési tevékenysége mellett magas színvonalon valósított meg saját irodaház-fejlesztést is.

Az Év Asset Management Cége a CPI Hungary, amely hazánkban is meghatározó ingatlanpiaci vállalatként iroda, kiskereskedelmi és logisztikai funkcióban is sikeres vagyonkezelési tevékenységet folytat.

Az Év Facility Management Cége a Dome FSG, amely a pandémiás időszakban is magas szinten végezte létesítménygazdálkodási megbízásait, miközben tovább fejlesztette a technológiai képességeit.

Az Év Property Management Cége pedig a Cushman & Wakefield lett, amely számos ingatlanszegmensben nyújt kimagasló és megbízható teljesítményt hosszú évek óta.

 Az Év Tanácsadó Cége kategóriában szintén a Cushman & Wakefield győzött, amely többek között az irodapiacon ért el kiemelkedő eredményt, ahol a bérleti szerződések jelentős hányada fűződik a nevéhez.

Az Év Proptech Megoldása idén a Floor99 PropTech Fejlesztő Kft. terméke lett, a cég a TabLog kifejlesztésével hatékony érkeztetés és vendég menedzsmentet biztosít az irodaházak és a vállalatok számára az érintésmentes megoldások új generációjaként.

A Real Estate Awards Életműdíjat idén posztumusz Kovács Attilaérdemelte ki, aki bár fiatalon eltávozott, mégis a magyar ingatlanfejlesztési piacot kiemelkedő épületekkel gazdagította, miközben a korszerű, emberléptékű és fenntartható építészetet szintetizálta a hagyományos értékekkel.

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége Jellinek Dániel lett, aki az elmúlt években az Indotek Groupot a hazai ingatlanpiac meghatározó vállalatává fejlesztette, miközben a bevásárlóközpont-iparágban is jelentős pozíciókat szerzett.

Az Év Feltörekvő Személyisége idén Sárai Fruzsina lett.

„Gratulálunk a győzteseknek, akik igazolták, hogy a pandémiás időszakban sem állt meg az élet az ingatlanpiacon, hiszen kiváló projektek valósultak meg és fognak épülni a jövőben is. Örülünk, hogy hozzájárulásunkkal az ingatlanszakma mellett a széles nagyközönség is megismerheti ezeket a nagyszerű alkotásokat, amelyek a magyar épített örökséget tovább gazdagítják. Továbbá nagy örömmel jelenthetjük be, hogy június 3-án Az Év Irodája Piknik & Díjátadót már élőben a Kopaszi-gátnál rendezzük meg, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket” – mondta Fodor Dániel, Az Év Irodája és a Real Estate Awards verseny főszervezője, az ingatlan.com events ügyvezetője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ÁTADTÁK A REAL ESTATE AWARDS DÍJAKAT appeared first on Liwing - home and office.

A válaszadók majdnem ötödénél, jellemzően a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozásoknál

a 2021-re lekötött rendelésállomány meghaladja a jelenlegi kapacitásukat.

Gondot jelent viszont a szakemberhiány, tízből nyolc cég szerint ez a fejlődés legkomolyabb akadálya. A helyzetet súlyosbítja, hogy a járvány miatt teljes brigádok estek ki a munkából hosszabb-rövidebb időre.

“Ügyfeleink visszajelzése alapján a nagyobb építkezéseken átlagosan 10 négyzetméterenként jelentkezik egy javítást igénylő hiba. Ezek a fennakadások komoly csúszásokat okozhatnak és rontják a minőséget.” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője. A szakértő szerint a legtöbb hiba oka a nem megfelelő kommunikáció a projektek résztvevői között. Általános jelenség, hogy hiába van meg az ütemterv, ha valami mégis kimarad, de ez nem azonnal, hanem csak az építkezés végéhez közelítve derül ki, vissza kell bontani mindent és újra kell kezdeni a munkát, ami időben és pénzben is komoly veszteséget jelent.

Az ÉVOSZ felmérése szerint a járvány miatt az építőipari dolgozók kiszámíthatatlanul esnek ki a munkából, ami csúszásokhoz vezet. A folyamatok lelassulnak, fontos döntéseket elhalasztanak, az ellátási láncban tapasztalható fennakadások miatt sok esetben a kivárási taktikát választják a piac szereplői. Kisebb mulasztások miatt is megakadhat egy építkezés, miközben az óra ketyeg, a pénz pedig fogy.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A RENDELÉSÁLLOMÁNY SOK HELYEN MEGHALADJA A JELENLEGI KAPACITÁSOKAT appeared first on Liwing - home and office.

A felmérésben résztvevő cégek zömében Kft-ként működő társaságok, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig. Az elmúlt néhány évben tapasztalható fellendülést követően a COVID-19 járvány kitörése miatt az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy tavaly a vállalkozások felénél az értékesítés nettó árbevétele csökkent, másik felénél változatlan maradt, vagy enyhén növekedett a korábbi évhez képest.

Növekedést elsősorban azok a vállalkozások jeleztek, amelyek a több lábon állás jegyében nem csak kivitelezéssel foglalkoznak.

A járvány harmadik hullámában adott válaszok szerint a vállalkozások fele ebben az évben nem számít jelentős javulásra.

A megkérdezett vállalkozásoknál a megrendelések közel 60%-át közmegrendelések teszik ki. A megrendelések állományában 2021. évben mind a közmegrendelések, közbeszerzések, mind a magánmegrendelések volumenének növekedésére számítanak a válaszadók. A megkérdezett cégek további megrendelésekben bíznak, az egyenletes szerződéskötésekre azonban nem számítanak. A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a válaszadó cégek 78%-a

tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki.

A válaszadók megemlítették, mind a megfelelő mennyiségű és minőségű mérnökök, mind a szakmunkások alacsony számát, mely szükséges a megrendelések teljesítéséhez. Ezt súlyosbította az a tény, hogy a kivitelezések során a járvány harmadik szakaszában teljes munkabrigádok estek ki a munkából hosszabb-rövidebb időre a járvány miatt. A feketefoglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését a cégek továbbra sem érzékelik.

Az ágazatban a cégek majdnem ötödénél a 2021. évi kapacitást lekötő rendelésállomány

meghaladja a jelenlegi kapacitásukat.

A szűkös kapacitás leginkább a lakásépítő cégeknél tapasztalható, egyrészt a lakásépítési kedv viszonylagos erősségének köszönthetően, másrészt ezt erősíti, hogy

a családtámogatásba bekerült a lakásfelújítás is,

így komoly munkaerőhiánnyal szembesülnek a vállalkozások.

A támogatások igénybevételéhez alapkövetelmény az írásban kötött szerződések megléte, így a piac ezen szegmensében egyfajta tisztulás várható. A vállalkozókkal és a megrendelőkkel szemben is támasztott követelmény, a közel 0 energiaigényű épületekre vonatkozó előírások alkalmazásának határidőelhalasztása, az 5%-os ÁFA visszaállítása az új lakás építésénél, értékesítésénél ennek a piacrésznek a fellendülését hozza. A lakásépítési szektor lendületének megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése, illetve az építőanyagipar, mint háttéripar stabil és folyamatos működése.

A kapacitásproblémák mellett továbbra is komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, ezzel párhuzamosan annak képzése, továbbképzése. A képzés a COVID-19 miatt jelentősen átalakult, hiszen a személyes kontakttal történő oktatás-képzés az elmúlt évben gyakorlatilag szünetelt. A cégek tavaly alig fordítottak erőforrásokat dolgozóik fejlesztésére. 2021-ben, a járványhelyzet várható javulását követően azonban mindenképpen tervezik. Ezen kívül létszámukat is növelni szeretnék, a válaszadók fele létszámbővítési és bérfejlesztési tervekről is beszámoltak. A tavalyi évben átlagosan 9%-kal növelték a béreket, 2021-ben pedig inflációt követően, kb. 4-5%-os bérfejlesztéssel kalkulálnak. Azonban ilyen szintű emeléssel nem lehet az ágazatban a versenyszférához képest tapasztalható lemaradást behozni.

Az árak változásával kapcsolatban a vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára, valamint az anyagmentes alvállalkozó díjak, és az élőmunka árának emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók szerint a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai is az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 8-10%-kal fognak emelkedni. Két lehetőségük van a cégeknek, vagy beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány okozta többletköltségeket az újonnan kötött szerződésekbe inflációt meghaladóan mértékben, vagy kénytelenek elviselni a nyereségük csökkenését.

A járvány miatt a munkavállalók kiszámíthatatlanul esnek ki a munkából, ezzel késedelmet okozva a vállalt szerződések teljesíthetőségében. A folyamatok lelassultak, bizonyos döntéseket elhalasztanak,

az ellátási láncban fennakadások tapasztalhatók, sok esetben a kivárási taktikát választják a piac szereplői.

Ez a bizonytalanságot, esetleg rossz megítélést okoz. Ez a bizonytalansági faktor a vállalási árakban is megjelenhet.

Az elmúlt időszakban felmerülő forráshiányt továbbra különböző lízingkonstrukciók, folyószámlahitel igénybevételével oldották meg. 2021-ben a tavalyihoz képest kétszer több vállalkozás tervez belső források felé fordulni, tartalékaikat felhasználni, illetve igyekeznek a vissza nem térítendő támogatásokból minél nagyobb mértékben részesülni.

2020. évben a járvány nagy kihívásokat állított a vállalkozások elé likviditásuk megőrzése szempontjából. Partnereik a korábbi időszakokhoz képest

kicsit nagyobb százalékban fizettek késedelmesen, és a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése sem javult.

A tartozások 92%-át behajthatónak minősítették a vállalatok. Véleményük szerint

a lánctartozás az elmúlt évek során tapasztalható lassú, de folyamatosan pozitív irányba történő növekedése összességében megmarad.

Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek üzleti helyzetüket kielégítőnek ítélik meg. Az elmúlt évben tapasztalható ágazati lassulás várhatóan megtorpan. 2021. évre összességében a tavalyi 9%-os csökkenéssel szemben idén 9-10%-os növekedésre számítanak.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ERRE SZÁMÍTANAK IDÉN AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK appeared first on Liwing - home and office.