A le nem hajtott wc-ülőke számos háztartásban állandó konfliktusforrás. Az alapvetés az, hogy a férfiak nagy része nem hajtja le, ami a nők többségét kimondottan idegesíti. A RAVAK több mint 500 fős online kutatásából kiderült, hogy mi is a valóság.

A megkérdezett férfiak többsége, 62%-a, azt állítja, hogy dolga végeztével mindig lehajtja az ülőkét. Ezt jól is teszik, mert a nők 66%-a ezt el is várja.

A férfiak 21%-a úgy nyilatkozott, hogy néha bizony felhajtva felejti, míg 17% büszkén vállalja, hogy soha nem hajtja le. Érdekes adalék, hogy a nők 44%-a szerint a kérdés vihar a biliben, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi ez a nagy felhajtás.

Wc-papír 1891 óta létezik, vagyis az, hogy a papírnak a fal felőli vagy az attól távolabbi felén kell-e lógnia, már 128 éve foglalkoztatja az emberiséget, annak ellenére, hogy a korabeli szabadalom erre egyértelmű választ ad:

a wc papírnak a faltól távolabb eső oldalon kell leereszkednie.

Egyrészt, mert így könnyebb a végét megtalálni és állítólag csökken a baktériumok átvitelének kockázata. A válaszadók 62%-a szerint is ez a helyes, 22% a fal felől preferálja, míg 16%-nak teljesen mindegy.

Senki nem szereti a nyilvános illemhelyeket, de valljuk be, van, hogy életet ment. Vajon milyen túlélési praktikák léteznek? A megkérdezettek több, mint fele (53%) a guggolós módszert alkalmazza, ha itt jön rá a kis/nagy szükség. Népszerű megoldás az ülőke wc-papírral történő kitapétázása is (30%), persze ez csak abban az esetben lehetséges, ha akkor mázlink van, hogy van papír. A válaszadók 9%-a azt állítja, hogy soha nem használ nyilvános wc-t, és nagyjából ugyanennyien (8%) használnak higiénikus papír ülőkét.

A férfiak többsége (51%) állva végzi a kisdolgát, amiben nincs semmi meglepő. 42% azonban azt állítja, hogy otthon ülve (mínusz egy konfliktusforrás), míg idegen helyen állva oldja meg. Talán meglepő, de a férfiak 7%-a úgy nyilatkozott, hogy kizárólag ülve könnyít magán. A wc tisztasága szempontjából az ülve vizelés valóban jobb, hiszen úgy garantáltan célba ér minden, így az otthoni wc is tovább marad higiénikus.

A válaszadók nagy többsége (66%) heti egyszer takarítja a wc-jét, 25% viszont naponta, míg a maradék 9% kéthetente, vagy annál ritkábban.

59% wc-használat előtt és után is kezet mos, ami dícséretes, hiszen a szakemberek is ezt javasolják.

Elég csak arra gondolni, hogy a számítógépünk billentyűzete több baktériumot tartalmaz, mint maga a wc. 41% csak a mosdó használata után teszi ezt meg. Ha már a tisztálkodásnál tartunk, akkor itt kell megemlíteni, hogy az internetezők nagy többsége (67%) inkább zuhanyzik, 17% fürdik kádban, míg 16% szereti ezt is, azt is. A válaszokból tisztán látszik az is, hogy a legtöbben a tusfürdőt kedvelik, szappant mindössze 10% használ fürdéshez.

A wc-deszkához hasonló “válóok” lehet az is, ha valaki középen nyomja ki a fogkrémet a tubusból.

A megkérdezettek több, mint fele (56%) nem rebelliskedik, és szépen a végéről indulva nyeri ki a fogkrémet. 27% hol itt, hol ott nyomja, míg 14% kimondottan középen szereti. Fura ízlésre vall, de vannak olyanok, akik az elején nyomják, bár ez mindössze a válaszadók 3%-ra jellemző.

Bár ezek bagatell kérdésnek tűnhetnek, némi odafigyeléssel valóban jelentősen csökkenthetők a fürdőhasználatból adódó konfliktusok. A családi béke fenntartása érdekében érdemes lehajtani a wc-deszkát. Vagy szemet hunyni.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post NEM KELL A FELHAJTÁS! appeared first on Liwing - home and office.

Utazzunk most együtt vissza az időben és nézzük meg, hogyan fürdőztek őseink. Fürdőtörténelem röviden.

A kezdetek

Őseink számára a fürdésnek leginkább vallási és mágikus jelentősége volt, mintsem higiéniai szerepe. Az idő múlásával azonban az emberek egyre inkább rákaptak a fürdő nyújtotta élvezetekre tisztálkodás, lazítás és a közösségi élet miatt.

A maiakra leginkább hasonlító első kádat Krétán találták. A magas lábakon álló hatalmas agyagedény a Kr. e. 13. századból származik, a tudósok úgy tartják, a vizet a híres háromlábú üstökben forralták a hellének.

Az ókori Görögországban a fürdőnek egyébként is nagy hagyománya volt, híres szónokok és filozófusok méltatták a fürdő testre és lélekre gyakorolt áldásos hatásait. Közfürdőbe járni is bevett szokás volt.

Mit köszönhetünk a rómaiaknak?

Sok egykori provinciában a mai napig láthatjuk római fürdők nyomait, a közfürdők pedig annyira a kultúrához tartoztak, hogy a rómaiak mindenhova fürdőt építettek, ahol meleg vizű forrást találtak. Sőt, a birodalom területén bérházakban is alakítottak ki fürdőket, bár ezek inkább hasonlítottak medencére, mint fürdőkádra. Az ún. insulae-kat a földszinten rendezték be és a ház lakói használták. Innen ered a spa szó is, amely a sanus per aquam (egészséges a víz által) kifejezésből származó betűszó.

Török fürdők

A török hódoltság alatt Magyarországon is sok fürdő (hamam) épült, amelyek közül néhány ma is üzemel Budapesten. A fürdőknek vallási háttere is volt, de lehetett masszíroztatni is és kozmetikai, szépészeti kezeléseket is végeztek. Kevesen tudják, hogy ezek a fürdők a mai szépségszalonok elődjei, a török fürdőkben ugyanis vallási előírás szerint lehetett szőrteleníttetni, különböző pakolásokat és testradírt kérni.

Koszos középkor

Téves az a feltételezés, hogy a középkorban nem tisztálkodtak az emberek. Mosakodtak ők, csak ritkábban, körülbelül 2 hetente csupán. Sőt, a középkorban a fürdés a közösségi életet is jelentette, általában többen ültek és beszélgettek egyetlen kádban. A fürdés a pestisjárvány idején kezdett el veszíteni népszerűségéből: úgy gondolták, hogy a víz a bőrön keresztül juttatja be a kórokozókat a szervezetbe. Ahogy minden hóbort, úgy ez is elmúlt és a rendszeres fürdés szépen lassan visszatért a mindennapokba.

Hazai terep

Kanyarodjunk most vissza Magyarországra! Az áttörést itthon a 19. század végén Általános Szaniter Gyártó Vállalat és a Kohler gyár jelentette, amely öntöttvas kádakat állított elő, így a folyamatosan kialakuló fürdőszobákban rendszeres elemmé vált a kád.

Az igazi forradalmat a ’70-es évek hozták el az akril kádakkal. Az új műanyaggal nagyon könnyű dolgozni, hőre lágyul és könnyen formálható, így az akril nagyban meggyorsította a tömeggyártást.

Napjainkban a kád a fürdőszoba dísze, a fürdőszoba pedig valóságos szentélyként funkcionál. A legfrissebb trendnek a szabadon álló akril kádak számítanak, melyek rengeteg lehetőséget tartogatnak, hiszen szinte bármilyen forma alkotható belőle, nem véletlen, hogy számtalan tervezőt inspirál.

Egy korábbi írásunkból az is kiderült, hogy a magyarok 85 százaléka elégedetlen a fürdőszobájával. Amennyiben tehát új fürdőszobában és egyedi fürdőszoba bútorokban gondolkodunk, arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a stílust megfelelően ötvözzük a praktikummal.

The post EGY KIS FÜRDŐTÖRTÉNELEM appeared first on Liwing - home and office.

A RAVAK egy friss felmérésében többek közt arra kereste a választ, hogy mennyire elégedettek az emberek a fürdőszobájukkal.

Sokan abban a hitben élünk, hogy az édes otthon maga a nyugalom megtestesült szigete, de vajon tényleg ez az igazság? A nyugodt felszín alatt ugyanis

minden otthon minden helyisége döntési helyzetek garmadáját rejti,

csupa olyan kínzó kérdést, melyek nemcsak családtagjainkkal, de önmagunkkal is ölre menő vitákhoz vezethetnek. Padlófűtés vagy radiátor? Gáz- vagy elektromos főzőlap? Redőny, sötétítő vagy mindkettő? Alsó vagy felső mélyhűtő? A lista gyakorlatilag végtelen.

A szekértábor-szaporítást a fürdőszoba sem ússza meg. Már maga a helyiség funkciójának értelmezése is megosztó.

A pragmatista megközelítés „tisztasággyárként” tekint rá (sokszor a mosógép is itt kap helyet), melynek egyetlen célja, hogy falai között minél hatékonyabban szabadulhassunk meg a nap porától.

Az ezoterikus-idealista-önkényeztető tábor viszont az énidő helyeként értelmezi. A fürdőszobaajtót magunkra csukva kizárjuk a külvilág minden gondját-baját, megáll az idő, és tökéletes harmóniába kerülünk (vagy merülünk?) önmagunkkal.

Ha továbbmegyünk, azt láthatjuk, hogy az egyik legnagyobb lakberendezési kérdés is ehhez a helyiséghez kötődik: kád vagy zuhanykabin? Mindkét tábornak vannak érvei és ellenérvei, és mindkét fél hajlamos pálcát törni a másik véleménye felett. Az egyetlen biztos pont a kérdésben az lehetne, ha tudnánk, hogy a kád- vagy a zuhanykabinhívők vannak többen, de évtizedeken át ezt is jótékony homály fedte. Mostanáig. A legújabb online fürdőszoba kutatás ugyanis kérlelhetetlenül pontos számokkal teszi tisztába a fürdőszobával kapcsolatos kínzó kérdéseink jó részét.

Egy dolgot bátran kijelenthetünk. Mi magyarok

nagy többségben elégedetlenek vagyunk a fürdőszobánkkal.

A válaszadók ugyanis meglepően magas arányban (85%) nyilatkoztak így. Az okok már szerteágazóbbak. A többség (44%) az elegendő tárolóhelyet hiányolja, második helyen alig lemaradva (43%-kal) a fürdőszobában uralkodó rossz állapotok állnak. Közel 40% az unalmas designt is nehezményezi.

A válaszadók közel fele gondolja úgy, hogy fürdőszobájára ráférne egy alapos felújítás, 46% tervezi is a munkálatokat az elkövetkező évben. Érdekes adat, hogy

közel 80% hajlandó többet fizetni a jó minőségért, legyen szó berendezésről vagy kivitelezésről.

A kitöltők fontossági sorrendbe állították a felújítás/vásárlás során figyelembe vett szempontokat. Érdekes módon az ár csak a harmadik helyen végzett. A válaszadók a felhasznált anyagok minőségét fontosabb kérdésnek tartották, míg első helyen a kényelem és ergonómia szempontjai végeztek. A Design mindent egybevetve a negyedik helyre került a rangsorban.

A felmérésben szereplők véleménye alapján utcahosszal nyert a kád, a válaszadók több mint 65%-a erre tette le voksát a zuhanykabinnal szemben.

The post A MAGYAROK 85 SZÁZALÉKA ELÉGEDETLEN A FÜRDŐSZOBÁJÁVAL appeared first on Liwing - home and office.