A jövő a hibrid munkahelyeké – nincs visszaút.

Mostanra az is teljesen egyértelművé vált, hogy ezek a változások hosszú távon is velünk maradnak. Habár a digitális kollaborációs eszközök és megoldások népszerűsége már a járvány előtt is fellendülőben volt, az új helyzet felgyorsította az adaptáció szükségességét a munkahelyeken.

Egyik napról a másikra megváltozott a munkavégzés helyszíne, stílusa, és az ehhez szükséges eszközök köre is.

Mivel a videókonferenciák és hanghívások váltak az első számú kommunikációs eszközzé, a megfelelő digitális munkaélmény megteremtése elkerülhetetlenné vált mindenki számára, akárhogyan is dolgozott korábban.

A járvány első hulláma olyan erővel csapott le, hogy nem volt idő átgondolni a fejlesztéseket. A vezetőknek és az otthonról dolgozóknak tárgyalótereket, illetve videó- és hanghíváshoz megfelelő helyszíneket és eszközöket kellett teremteniük az irodában és az otthonokban egyaránt. Most viszont, hogy ezek az eszközök már biztosan a mindennapok szerves részévé válnak,

érdemes időt szánni a tudatos, átgondolt tervezésre.

Az eszközök beszerzésekor a vezetők hajlamosak abból kiindulni, hogy az adott pozícióban lévő emberek ugyanabban a munkastílusban dolgoznak, ez azonban nem így van. A munkaélmény minőségét számos tényező befolyásolja, többek között például az, hogy honnan dolgoznak, milyen eszközökkel rendelkeznek, milyen a preferált munkastílusuk, illetve a digitális érettségük. Egy egyszerű példával élve, a zajszűrővel ellátott fejhallgatók sokkal fontosabbak lehetnek az olyan munkavállalók számára, akiknél mindennapos a gyerekzsivaj és nyüzsgés a háttérben, mint azoknak, akik egy csendes irodában töltik munkaidejüket.

A munkavégzéshez szükséges eszközök és alkalmazások köre napról napra bővül. A videóhívások elterjedésével

a vezetőknek ma már sokkal több tényezőt kell végig gondolniuk,

mint például a megvilágítás, a megfelelő hátterek vagy nagyfelbontású videókamerák bevonása. Emellett ott vannak még a végfelhasználók saját eszközei is: headsetek, fejhallgatók, mobiltelefonok, monitorok, laptopok, webkamerák vagy a mikrofonok.

A vállalatok beruházásai egyértelműen megnövekedtek ezen a területen 2021-ben. Nem elég azonban rutinból beszerezni az eszközöket, mert hiába a drága felszerelés, ha az nem a legmegfelelőbb megoldást jelenti a felhasználó számára.

A munkahelyi személyiségek

olyan tipikus munkavállalói kategóriák, amelyek segítségével a kollégák viselkedését és munkastílusát alapul véve kideríthető, hogy milyen eszközökkel és technológiákkal támogathatók a mindennapokban.

Az alábbi kategóriák megállapításához a kutatás szervezői olyan tényezőket vizsgáltak, mint a munkavégzés helyszíne, a kommunikáció intenzitása, mobilitás vagy a technológiai jártasság. A minta kiértékelését követően összesen 6 típus különböztethető meg, amelyekbe a vállalkozások munkavállalóinak 92%-a besorolható.

1. A „mindig online” vezető

A kategóriák közül ők azok, akik általában a legtöbb időt videóhívásokkal. Mivel igen sokféleképpen és sok helyszínen dolgoznak, zavarja őket, ha elterelik a figyelmüket, ha meg kell szakítaniuk tevékenységüket, illetve a kiszámíthatatlan háttérzaj. Egy tipikus vállalkozásban az alkalmazottak 12%-a tartozik ebbe a kategóriába – ami tekintve, hogy kifejezetten vezetőket vizsgált a kutatás, igen magas részarány.

2. A terepen lévő munkatárs

Ezek a kollégák állandóan mozgásban vannak. Folyamatosan változó környezetük miatt zavarja őket a hívások során fellépő zaj és a megbízhatatlan internetkapcsolat. Nem szeretnek sok mindent magukkal cipelni, ezért olyan megoldásokat keresnek, amelyek jól hordozhatók és könnyen használhatók. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 5%-a tartozik ebbe a kategóriába.

3. A rugalmas munkatárs

A rugalmas munkatárs megosztja az idejét a vállalati iroda, az otthoni iroda és az utazás között. Mivel gyakran dolgoznak távolról és menet közben, zavarja őket a kollégákkal való együttműködés nehézsége, és az, ha lemaradnak fontos információkról, amikor nincsenek az irodában. A rugalmas munkatársnak „állandóan bekapcsolva” kell lennie, és több eszközön kell tudnia kommunikálni. Egy tipikus vállalkozásban az alkalmazottak 20%-a tartozik ebbe a kategóriába.

4. A távolról bekapcsolódó munkatárs

Otthoni irodából vagy távoli központból dolgozva a távoli munkatársnak kevesebb lehetősége van részt venni személyes megbeszéléseken, és nagyobb kihívást jelent számára a sikeres és produktív együttműködés. A távoli dolgozók több eszközre, egységes kommunikációra és technológiára támaszkodnak, hogy áthidalják a szakadékot köztük és kollégáik és ügyfeleik között. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 15%-a tartozik ebbe a kategóriába.

5. Az irodai munkatárs

Az irodai munkatárs nagyon együttműködő és nyitott az új technológiákra. Mivel az irodai munkatársak közül sokan nyitott irodákban dolgoznak, és a nap nagy részét az asztaluknál töltik, zavarja őket a háttérzaj és az állandó figyelemelterelés. A kategóriák közül ide tartoznak a legtöbben, az alkalmazottak 27%-a irodai belsős munkatárs egy tipikus vállalkozásban.

6. Az irodai kommunikátor

Hagyományosabb munkastílusával az irodai kommunikátor leginkább az általa ismert rendszerekkel és eszközökkel (például asztali telefont) érzi komfortosan magát, és úgy érzi, hogy az irodában tud a leghatékonyabban dolgozni, nem pedig otthon vagy más helyeken. A hívásokkal eltöltött időben zavarják őket a megszakítások, a háttérzaj, és nyugalom hiánya. Egy tipikus vállalkozásban a munkavállalók 13%-a tartozik ebbe a kategóriába.

A megfelelő eszközök megtalálása mellett legalább ugyanilyen

fontos az empátia a munkatársak felé.

Néhányan egyszerűen hallani sem akarnak arról, hogy visszatérjenek az irodába; mások viszont azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy a munkahelyük beszivárgott az otthonukba is. A termelékenységüket pedig rendkívül befolyásolja, ha olyan helyen kell dolgozniuk, ahol nem tudnak.

„A cégen belüli munkastílusok kialakítása nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Nem tudunk minden egyes alkalmazottra létrehozni egy külön kategóriát, de mégsem vehetünk mindenkit egy kalap alá. Általában ez a hat munkastílus tökéletes kiindulást jelent, hiszen több tényezőt is figyelembe vesz, beleértve a munkaköröket, a munka helyszínét, a környezetet és technológiai felhasználási szintet” – mondta Tohai Tibor, a hibrid munkavégzést és tanulást elősegítő megoldásokkal foglalkozó Sinaptive technológiai vezetője.

Van, aki megengedi, hogy az alkalmazottak válogassák össze maguknak egy adott keret erejéig az eszközeiket egy listából, és vannak, akik nem kívánják semmilyen formában korlátozni őket. Bárhogy is legyen, az biztos, hogy

mindennek a kulcsa az információ.

„Meg kell érteni a vállalaton belüli különböző típusú pozíciókat, a munkahely és a környezet sajátosságait, az alkalmazottak preferenciáit, a munkájuk elvégzéséhez szükséges technológiákat és az alkalmazottak véleményét, hogy megalapozott kategóriákat alakíthassunk ki. Érdemes időt fordítani arra, hogy összegyűjtsük ezeket az információkat, kiértékeljük azokat, majd az eredményre alapozva hozzuk meg döntéseinket a beruházásokról, hiszen így sokkal nagyobb arányban garantálható az eszközbeszerzések megtérülése.” – reflektált a kutatás eredményeire Meznerics Ádám, a Sinaptive üzletfejlesztési vezetője. 

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post EZ A HATFÉLE MUNKASTÍLUS DOMINÁLJA MAJD A JÖVŐ IRODÁJÁT appeared first on Liwing - home and office.

Magyarországon is tapasztalható 100 legfontosabb gazdasági trendet mutatja be a 2021-es év lehetőségeinek és kockázatainak fényében.

A világgazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít a COVID-19 pandémia idején. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozások alkalmazkodnak a bizonytalansághoz és az új valósághoz. Hibrid munkamodellek, telekonferenciák, digitális back-office folyamatok, digitális szakmai vásárok, új üzleti modellek – a legtöbb ágazatban mindezek segítettek ellenállni a sokkhatásnak a Skanska és a SpotData jelentése szerint, amely a közép- és kelet-európai országok gazdaságát 2021-ben meghatározó 100 trendet összegzi.

„Új, a jövőnket formáló trendeket és üzleti átalakulásokat figyelhetünk meg a piacon. A változás új lehetőségeket teremt és meghatározza az új normát, ami az idő előrehaladtával a valóságunkká válik. A SpotData elemző céggel közösen a “100 trend a közép- és kelet-európai gazdaságokban” című jelentésünkben soroltuk fel ezeket a folyamatokat és az a célunk, hogy bemutassuk a régió országaira tett hatásaikat. Mindezen elemzések és a különböző piaci szereplőkkel folytatott többszöri konzultációk után biztosak vagyunk abban, hogy a régió előtt fényes jövő áll, és mind a vállalatok, mind pedig a pénzügyi befektetők szempontjából megfelelő hely a befektetésekhez” – mondta Katarzyna Zawodna-Bijoch, a Skanska közép-kelet-európai kereskedelmi fejlesztési üzletágának elnök-vezérigazgatója.

„A befektetők és a közgazdászok fokozatosan arra a következtetésre jutottak, hogy a járvány okozta válság nem jár akkora károkkal, mint más típusú recessziók. A jelentés inspirációt ad a következő, illetve az azt követő évekre vonatkozó elemzésekhez és előrejelzésekhez. A beszámoló a közép-kelet-európai gazdasági környezet legjelentősebb területeit öleli fel, és rávilágít a régiót alakító legfontosabb trendekre, beleértve az ingatlanpiacot is” – nyilatkozta Adrian Karczewicz, a Skanska közép-kelet-európai kereskedelmi fejlesztési üzletágának tranzakciós igazgatója.

A jelentés bemutatja, hogy milyen fejlődési nehézségekkel és lehetőségekkel néz szembe a régió a járványt követően. A szerzők kiemelik azokat a fő trendeket, amelyek az olyan országok további fejlődését mozgatják, mint Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehország.

A JELENTÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI:

1. A közép- és kelet-európai régió legtöbb országának sikerült elkerülnie a mély recessziót, és gazdasági szempontból jobban teljesítettek, mint az EU átlaga. A közép- és kelet-európai régióban – az uniós átlaghoz képest – magasabb azon ágazatok aránya, amelyek profitáltak a COVID-19 világjárványból, és feleannyi azon ágazatok aránya, amelyeket súlyosan érintett. A COVID-19 világjárvány hosszú távú költségei a régióban alacsonyabbak lesznek a globális átlaghoz képest.
2. A nagyon magasan képzett munkaerő és az egy munkavállalóra jutó állótőke viszonylag alacsony szintjének kombinációja különösen vonzóvá teszi a közép- és kelet-európai országokat befektetési szempontból. A külföldi vállalatok számára a beruházások megtérülése magas, a fogadó országok pedig profitálnak a tőkebefektetésekből és az új beruházásokhoz kapcsolódó tudástranszferből.
3. A közép- és kelet-európai térségben zajló egyik legfontosabb strukturális változás a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedése. Az irodai munkahelyek aránya nemcsak a szolgáltató szektorban, hanem az iparban is növekszik – fokozatos elmozdulás tapasztalható a fizikai munkától a fehérgalléros munka felé.
4. A tudásintenzív szolgáltatások, és különösen az üzleti szolgáltatások a közép- és kelet-európai gazdaságok leggyorsabban növekvő területei. A régió a technológiai ágazatokra koncentráló üzleti szolgáltató központok egyik fontos globális centrumává vált. A magasan képzett munkaerő és a nagyvárosokban rendelkezésre álló irodahelyiségek sok SSC/BPO beruházást vonzanak a régióba.
5. A befektetők aktivitása a közép- és kelet-európai irodapiacon 2020-ban visszaesett, de 2021-ben ismét növekedés várható. A távmunka és a hibrid munka várható növekedése miatt a befektetők magasabb minőséget keresnek a beruházásaik során.

A jelentés mindezeken felül olyan területekre összpontosít, mint a globális és közép-kelet-európai kilátások, a társadalom, az oktatás, a munka, a vállalatok és iparágak, a modern üzleti szolgáltatások, a digitális átalakulás és technológiák, valamint a fentiek általános hatása, továbbá az ingatlanpiac jelenlegi helyzete.

A “100 legfontosabb trend a közép- és kelet-európai gazdaságokban” a médiával, adatvizualizációval és gazdasági elemzéssel foglalkozó SpotData elemzőközponttal együttműködésben készült.

A jelentés ITT érhető el.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A MAGYARORSZÁGON IS TAPASZTALHATÓ LEGFONTOSABB GAZDASÁGI TRENDEK appeared first on Liwing - home and office.

„Az Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek. A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat” – tájékoztatott Jelena Žikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

A járvány miatt szükséges otthoni munkavégzés megtapasztalt előnyei feladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai – részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozó közötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt a munkavállalók hatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.

Természetesen a megváltozott körülmények nem kerülik el az egyedi bútorok tervezését, kivitelezését sem, legyen az home office, vagy iroda. A megnövekedett otthoni munkavégzés is igényli a professzionális felszerelést, környezetet, az irodaházakban pedig felértékelődnek az arculati elemek, mint például a recepciók, az irodai konyhák és közösségi terek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post 4 DOLOG, AMIT A PANDÉMIA VÉGÉRVÉNYESEN MEGVÁLTOZTATOTT A MUNKAVÉGZÉSBEN appeared first on Liwing - home and office.

Tényleg ilyenek lesznek a jövő otthonai?

Már a világjárvány előtt is megtapasztalhattuk az otthonaink átalakulását, azonban mindez a technológia egyre jelentősebb térnyerésének volt köszönhető. A spanyolnátha időszakához hasonlóan a jelenlegi helyzet nemcsak felgyorsította az átalakulás folyamatát, de teljesen új igényeket is teremt. Ideje hát újragondolni és újratervezni otthonaink szerepét, funkcióit! Az Allianz Partners legfrissebb riportjában Ray Hammond jövőkutató veszi sorra a legfontosabb, otthonaink jövőjét befolyásoló trendeket, különös tekintettel a koronavírus hatásaira.

A pandémia nemcsak a városaink mindennapjait és működését formálta át, de

az otthoni létünk számos aspektusát is újra kellett gondolnunk.

A korábbihoz képest új tevékenységeknek helyet adó

terekre,

a járványhelyzethez igazodó vírusbiztos közegre, és az otthoni munkavégzést támogató, biztonságos digitális környezet megteremtésére van szükségünk. És ezen igények közül jónéhány velünk is marad a jövőben. Nézzük, hogy a jövőkutató szerint, milyen trendek alakítják az újgenerációs otthonokat!

Távol a világ veszélyeitől: orvoslás és ápolás a nappaliban.

A járvány pillanatok alatt formálta át az otthonainkat orvosi rendelővé, ahol telefonos és videokonferenciás beszélgetés keretében egyeztethetünk a háziorvosunkkal, illetve egyéb szakorvosokkal, ápolókkal.

Szükség esetén az alapfokú diagnosztikai vizsgálatok elvégzése is otthonról történhet: vérnyomás- és véroxigénszint- vagy, lázmérés, hogy csak a legegyszerűbbeket említsük. Az egyre nagyobb számban megjelenő okostelefonos alkalmazások pedig a folyamatos állapotmonitorozásban és a diagnosztikában is támogatást nyújthatnak. A világjárvány azonban nemcsak az otthoni diagnosztika jelentőségére és az abban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az idős hozzátartozók gondozására, ápolására is érdemes felkészíteni a jövőbeli lakóterünket. A járvány hatására ugyanis sokan alakították át otthonaikat egyfajta házi ápolási létesítménnyé, ezáltal biztosítva a biztonságos környezetet idős szeretteik számára.

„Mindez azt eredményezheti, hogy hosszú távon otthonaink számos olyan technikai eszközzel lesznek felszerelve, amelyek az idős hozzátartozók ápolását, állapotuk távolról történő megfigyelését segítik.” – véli Ray Hammond.

2 in 1: iroda és edzőterem a lakásban.

Immár nem kérdés, hogy a munka világa átalakul: új képességekre, új gondolkodásmódra van szükségünk, és nem utolsó sorban alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a munkáltatók egyre nagyobb arányban támogatják az otthonról történő, távoli munkavégzést azon munkakörök esetében, ahol mindez kivitelezhető.

A járvány hatására azonban számos, nem irodai munkát végző dolgozó is szembesült azzal a kényszerrel, hogy online formában biztosítsa a szolgáltatását: pszichológusok, oktatók, a legkülönbözőbb tanácsadók, coachok, utazási- és ingatlanügynökök ezrei népesítették be az online szolgáltatói piacteret.

Mindez várhatóan hatással lesz a jövő lakásainak kialakítására is:

egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak az egymástól elszeparálható terek, amelyek képesek kiszolgálni a jövő otthonainak egyre bővülő funkcióit, legyen szó irodai, iskolai, vagy éppen edzőtermi teendőinkről.

Oktatási központ.

A járvány első hullámának időszakában az iskolák teljes, illetve részleges bezárásának eredményeként elkerülhetetlenné vált az otthoni oktatás bevezetése, ezáltal vált átmenetileg az otthoni környezetünk iskolai térré is.

És bár az alap- és középfokú oktatás menetének járványhoz igazítása folyamatban van, Ray Hammond szerint „hosszabb távon azzal számolhatunk, hogy a felsőoktatásban résztvevő diákok a tanulmányaik részét, vagy egészét is akár online formában folytathatják. Így fel kell készülni arra, hogy a jövőben egyre több bumeráng gyerek, fiatal felnőtt költözik vissza a szülői házba a felsőoktatási tanulmányainak online végzése érdekében.” Mindezek újabb, megoldandó feladatokat jelenthetnek majd a családok számára.

Az én házam, az én digitális erődöm.

SARS-detektorokkal ellátott bejáratok, az utcai ruháinkat sterilizáló helyiségek, kibervédelem. Az otthonunk a jövőben több szempontból is vírusbiztos hellyé válik. Jelenleg már folyamatban vannak azok a fejlesztések, amelyek eredményeként szükség esetén kereskedelmi forgalomban is kaphatóak lesznek olyan elektronikus szenzorok, amelyek korai stádiumban detektálják a levegőben megjelenő SARS-részecskéket. Az egyes helyiségek levegőjének esetleges szennyezettségét web-alapú érzékelők felügyelhetik, ezáltal teremtve lehetőséget arra, hogy a járvány esetleges gócpontjai azonnal beazonosíthatóvá váljanak.

Másrészt az otthonaink működéséhez kapcsolódó, azt támogató technológiai infrastruktúra – adatbiztonság, kibervédelem, hálózati megoldások – is átalakul, egyre inkább fókuszba kerülnek a biztonságos és kiszámítható működéssel kapcsolatos szempontok annak kialakítása során. A technológia-intenzívebb lakókörnyezet, valamint az egyre változatosabbá váló otthoni kockázatok pedig új biztosítási megoldások iránti igényeket erősíthetnek.

„A világjárvány hatása érezhető a biztosítási igények területén is. Új típusú kockázatok jelentek meg, illetve a megváltozott életvitelünknek köszönhetően átalakult a biztosítással lefedendő kockázatok köre: a technológiának való nagyobb kiszolgáltatottságunk, az otthoni munkavégzés, a közlekedési szokásainkban történt változások, a zöldebb energia és –működés irányába való nagyobb nyitottságunk, vagy az egészségtudatosabb életvitelünk mind hatással vannak a biztosítási piac trendjeire. A lakásokhoz- és az abban található technológiai eszközökhöz kapcsolódó biztosítások köre átalakul, hiszen a jövőben az otthonunk a korábban megszokott funkciókhoz képest irodai, iskolai, orvosi feladatok ellátására is alkalmassá válik. A járványhelyzetnek köszönhetően továbbá egy új tendencia jelent meg; nőtt azon emberek száma, akik több időt töltenek otthon, és jóval kevesebbet a munkahelyükön, vagy közlekedve. Ez megnövelheti az otthoni káresemények gyakoriságát, illetve csökkentheti a közlekedési balesetek számát. Amennyiben ez a helyzet tartós marad, a jövőben megnövekedhet az igény a felhasználás alapú biztosítási megoldásokra.” – véli Malicskó Gábor, az Allianz Hungária termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post MILYEN LESZ AZ OTTHONOK ÚJ, ELKÉPESZTŐ GENERÁCIÓJA? appeared first on Liwing - home and office.