a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt

– állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe

egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt.

A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal. Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.” – mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban.

Ennek 3 fontos előfeltétele van

A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.

A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.

A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision 5 fő trendet azonosít,

amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.

Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága
A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.

Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása
Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.

Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben
A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.

ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból
A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt.

Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A VÁLTOZÁSBAN ÉLENJÁRÓK FOGJÁK MEGHATÁROZNI A JÖVŐT appeared first on Liwing - home and office.

1. A jövő internete

A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás komoly terhet jelent a meglévő internetes infrastruktúra számára.

2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz és számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, az AI, az 5G, és a kvantum technológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.

Az alkalmazások következő generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetőségeit. Az internetes infrastruktúrát gyorsabbá, skálázhatóbbá, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni.

2. Az alkalmazáshűség az új márkahűség

A digitális felületeken folytatott kommunikáció – legyen az alkalmazás, weboldal, vagy más – mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a felhasználói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek arról, hogy felvegyék-e az adott vállalattal a kapcsolatot.

A digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett „digitális reflex”, ami azt jelenti, hogy míg a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntő többsége (71%) úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele szinte ösztönössé vált a mindennapi élet során.

A felmérés eredményei szerint az emberek gyorsan elfordulnak azoktól a márkáktól, amelyek alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársak felé fordulnak (49%), sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról (63%) anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra.

A vállalkozásoknak a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás kritikus fontosságú tényezők lesznek.

3. Threat Hunting, Zero Trust és társai

A kiberbűnözés olyan tempóban növekszik, hogy az okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság („reactive security”), amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés.

A Forrester által alkotott Zero Trust modell azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése érdekében csak a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a felhasználói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés az elkövetkező évek kiberbiztonságának egyik fő trendje lesz.

A másik izgalmas trend a Threat Hunting, azaz a fenyegetésvadászat. Míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek időben történő felfedezése.

4. Hálózati trendek: út a szándék alapú hálózatokhoz

A hálózatok az internet bevezetése óta a legjelentősebb átalakuláson mennek keresztül. Az elmúlt években az iparági beszélgetések a szoftvervezérelt hálózatok (SDN), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és az alacsonyabb működési költségeket.

A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándék-alapú hálózatok (Intent-Based Networking – IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Illetve nem csak megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.

Az SDN alapú megoldások alkalmazása folyamatosan nő. A Cisco Global Networking Trends jelentésben megkérdezett több mint 2 000 IT-vezető és hálózati szakember 41%-a használ SDN megoldást legalább egy hálózati domain esetében. Ennek ellenére mindössze 4% gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándék-alapú. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az IBN hálózatoknak komoly szerepük lesz a közeljövőben: a válaszadók 78%-a szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatásközpontú és szándék-alapú hálózatok irányába fog fejlődni, 35% szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándék-alapú lesz. 

5. Készségek, IT szakemberhiány

A tehetséggondozás és a jól képzett szakemberek hiánya ma továbbra is az első számú kihívás az informatikai vezetők számára. A Cisco egyik felmérésében, amelynek során világszerte 600 informatikai és üzleti döntéshozót kérdezett meg, a válaszadók 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen lassítja vállalatuk digitális átalakulását.

A legkeresettebb szakterületek köre is jelentős változáson megy keresztül. Nem meglepő, hogy az olyan szaktudás iránt, mint az adattudomány és az AI, továbbra is nő az igény. Ugyanakkor az informatikai szakembereknek stratégiai üzleti partnerekké kell válniuk. Ehhez az is szükséges, hogy az informatikai dolgozók napi rutinfeladatait (például az eszközök konfigurálása) az összetett üzleti problémák technológiával történő támogatása váltsa fel.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!
( LIWING home & office  )

The post 2020: TOP 5 TECHNOLÓGIAI TREND appeared first on Liwing - home and office.