A folyamat ezúttal is kétlépcsős. Az első szakaszban három építészeti újságíró – Anneke Bokern Hollandiából, Christian Holl Németországból és Andres Kurg Észtországból – értékeli a pályaműveket és együttesen alakítják ki az 50 projektből álló szűkített listát. A hármasnak meglehetősen komoly portfoliót kell áttekintenie, hiszen a kétévente átadott Brick Award legújabb kiírására rekordszámú, 789 (53 országból) nevezés futott be.

A „Brick Award 2020”-ról korábban mi is beszámoltunk, ITT sok építészeti csoda található.

A 2004-ben életre hívott Brick Awardnak már komoly magyar vonatkozása is van, hiszen 2006-ban a nagydíjat Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett pécsi ház nyerte el.

Jövő tavasszal egy öt tagú, építészekből álló független zsűri választja ki a kategóriagyőzteseket és a nagydíjas alkotást. A bíráló bizottság tagjai:

• a holland Ingrid van der Heijden, a Civic Architects alapító partnere,
• a dán Jesper Gottlieb, a Brick Award ’20 „Közös munka” (Working together) kategóriájában győztes projekt, Delft város levéltárának egyik alkotója,
• a szlovén Tina Gregorič, a Bécsi Műszaki Egyetem építészprofesszora,
• a német Wilfried Kuehn, a Kuehn Malvezzi építésziroda alapító partnere,
• illetve a kanadai Brigitte Shim, a torontói Shim-Sutcliffe Architects alapító partnere, a Torontói Egyetem Építészeti, Tájépítészeti és Tervezői Karának oktatója.

A Brick Award díjat 2004-ben a Wienerberger AG hívta életre azzal a céllal, hogy bemutassa és elismerje a nemzetközileg is kiemelkedő téglaépítészet eredményeit. Bár a díj hátterét a Wienerberger biztosítja, hangsúlyozottan független szakmai zsűri dönt az alkotásokról. Ennek köszönhetően az elmúlt közel két évtized alatt a Brick Award a téglaépítészet területén az egyik legjelentősebb építészeti elismeréssé vált.

„A Brick Award kimondott célja, hogy a szélesebb nagyközönséggel is megismertesse, és egyúttal díjazza azokat a munkákat, ahol az innovatív tervezés és építészeti koncepció, illetve a tégla profi és előremutató felhasználása együtt jelenik meg. Az értékelési szempont részei az építészeti minőség és a projekt esztétikája a formát és kialakítást tekintve. Olyan alkotásokat keresünk, amelyeknek a rendeltetésnek való megfelelés, a kulturális környezetre való reagálás, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság nem csak hogy része, de ezekből olyan egységet képeznek, amelyek a jövő téglaépítészetének ikonikus példái lehetnek” – magyarázza Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója.

A Brick Awardra a „Megosztott terek” (Sharing public spaces), a „Mintha otthon lennél” (Feeling it home), a „Közös munka” (Working together), az „Eredeti ötletek” (Building outside of the box) és az „Együtt élni” (Living together) kategóriában lehetett nevezni. A győzteseket, illetve a fődíjas alkotást 2022 júniusában, Bécsben jelentik be és ezzel egyidőben át is adják az elismeréseket.

Még többet képet ITT találtok!

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post CÉLEGYENESBE FORDULT A BRICK AWARD ’22 ZSŰRIZÉSE appeared first on Liwing - home and office.

a magyar építészet, építőipar és ingatlanszektor immár Európa élvonalába tartozik.

A nevezők és a díjazottak munkáiból is jól láthatóan kirajzolódnak azok a trendek, amelyek meghatározzák a jövő ingatlanpiacát, és természetesen a pandémiára adott válaszok is szervesen beépülnek a projektekbe. Így a zöld megoldások mellett egyre fejlettebb technológiai alkalmazások jelennek meg, amelyek az érintésmentes, digitális kommunikációt segítik elő, miközben az emberközpontúság a közösségi terek és a WELL-szempontok megerősödésével együtt továbbra is fókuszban marad. A rugalmasság, a könnyen változtatható funkciók és térelrendezések válnak a legfontosabb szempontokká, így az ingatlanokban a folyamatosan alakuló új trendek viszonylag gyorsan megjeleníthetők, és a jövőben még válságállóbb lesz az iparág.

Az Év Kereskedelmi Fejlesztése kategóriában az Agora Budapest lett az első helyezett, amely Budapest és Magyarország egyik legnagyobb szabású irodapark- és városi alközpont-fejlesztése a Váci úton.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projekt kategóriában az Etele Plaza győzött, amely a jelenlegi ingatlanfejlesztési piacon egyedülálló módon egy vadonatúj bevásárlóközpont Dél-Budán, a legmodernebb technológiai megoldásokat is megjelenítve.

Az Év Fejlesztése Különdíjat a Concept Group Office Buildingnek ítélte a szakmai zsűri, amely az egyedi design és high tech megoldások mellett egy emberléptékű környezetbarát irodaház Óbudán.

Az Év Legzöldebb Projektje szintén az Agora Budapest, ahol az egyes épületek kiérdemelték a BREEAM minősítést, miközben az irodapark jelentős zöld és közösségi területekkel gazdagítják a fővárost.

Az Év Lakóingatlan Fejlesztése kategóriában a Fagyöngy Lakópark nyerte el az első helyet, amely igényes, emberléptékű épületeivel szervesen illeszkedik Csillaghegy kertvárosi környezetébe.

Az Év Tervezett Lakó Projektje kategóriában aNaphegy12 by Cordia végzett az első helyen, amely Budapest exkluzív helyszínén, a Naphegyen épül páratlan természeti környezetben.

Az Év Fejlesztő Cége kategória győztese a Horizon Development, amely az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg nemzetközi színtéren is megjelenítve a magyar tálentumot, miközben a műemlékek megújításában is példamutató szerepet játszott.

Az Év Kivitelező Cége a DVM group, amely számos projektjével kimagasló eredményt ért el, miközben hazánk egyik legkomplexebb integrált építőipari cégcsoportja.

Az Év Irodakivitelező Cége díjat a FITOUT Zrt. nyerte el, amely jelentős fit-out és kivitelezési tevékenysége mellett magas színvonalon valósított meg saját irodaház-fejlesztést is.

Az Év Asset Management Cége a CPI Hungary, amely hazánkban is meghatározó ingatlanpiaci vállalatként iroda, kiskereskedelmi és logisztikai funkcióban is sikeres vagyonkezelési tevékenységet folytat.

Az Év Facility Management Cége a Dome FSG, amely a pandémiás időszakban is magas szinten végezte létesítménygazdálkodási megbízásait, miközben tovább fejlesztette a technológiai képességeit.

Az Év Property Management Cége pedig a Cushman & Wakefield lett, amely számos ingatlanszegmensben nyújt kimagasló és megbízható teljesítményt hosszú évek óta.

 Az Év Tanácsadó Cége kategóriában szintén a Cushman & Wakefield győzött, amely többek között az irodapiacon ért el kiemelkedő eredményt, ahol a bérleti szerződések jelentős hányada fűződik a nevéhez.

Az Év Proptech Megoldása idén a Floor99 PropTech Fejlesztő Kft. terméke lett, a cég a TabLog kifejlesztésével hatékony érkeztetés és vendég menedzsmentet biztosít az irodaházak és a vállalatok számára az érintésmentes megoldások új generációjaként.

A Real Estate Awards Életműdíjat idén posztumusz Kovács Attilaérdemelte ki, aki bár fiatalon eltávozott, mégis a magyar ingatlanfejlesztési piacot kiemelkedő épületekkel gazdagította, miközben a korszerű, emberléptékű és fenntartható építészetet szintetizálta a hagyományos értékekkel.

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége Jellinek Dániel lett, aki az elmúlt években az Indotek Groupot a hazai ingatlanpiac meghatározó vállalatává fejlesztette, miközben a bevásárlóközpont-iparágban is jelentős pozíciókat szerzett.

Az Év Feltörekvő Személyisége idén Sárai Fruzsina lett.

„Gratulálunk a győzteseknek, akik igazolták, hogy a pandémiás időszakban sem állt meg az élet az ingatlanpiacon, hiszen kiváló projektek valósultak meg és fognak épülni a jövőben is. Örülünk, hogy hozzájárulásunkkal az ingatlanszakma mellett a széles nagyközönség is megismerheti ezeket a nagyszerű alkotásokat, amelyek a magyar épített örökséget tovább gazdagítják. Továbbá nagy örömmel jelenthetjük be, hogy június 3-án Az Év Irodája Piknik & Díjátadót már élőben a Kopaszi-gátnál rendezzük meg, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket” – mondta Fodor Dániel, Az Év Irodája és a Real Estate Awards verseny főszervezője, az ingatlan.com events ügyvezetője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ÁTADTÁK A REAL ESTATE AWARDS DÍJAKAT appeared first on Liwing - home and office.

a legbátrabb, a leghaladóbb gondolkodású és a változtatásokat a technológia segítségével megvalósító vezetők fogják meghatározni a jövőt

– állapította meg az Accenture 21. éves jelentése, amely a vállalatok és az iparágak következő három évét alakító, főbb technológiai trendeket jelzi előre.

A 6 200 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült „Leaders Wanted: Masters of Change at a Moment of Truth” című idei jelentés azt mutatja be, hogy a vezető nagyvállalatoknál hogyan megy végbe

egy évtizednyi digitális átalakulás egy vagy két év alatt.

A stabil digitális alapokra támaszkodó, gyorsan alkalmazkodó és innovatív szervezetek ötször olyan gyorsan növelik árbevételüket, mint a lemaradók – ez az arány mindössze kettő volt 2015 és 2018 között. Ennek eredményeként számos vállalat gondolja újra működését, és használja fel a technológiai innovációkat, hogy képes legyen megfelelni az újfajta valóságnak.

„A világjárvány jelentősen felgyorsította a fejlődést. A vállalatok sokkal intenzívebben, újszerű módon vetik be a technológiát az üzletmenet és a közösség támogatására olyan ütemben, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak volna. Mások viszont a hiányosságaikkal szembesülnek, mert nem rendelkeznek a gyors fejlődéshez szükséges digitális alapokkal. Ez, a technológia területén egy nemzedék életében egyszer adódó lehetőség, így érdemes kihasználni az exponenciális technológiai változásban rejlő lehetőséget az üzleti és a felhasználói élmény jövőjének gyökeres újragondolására és újraépítésére.” – mondta Paul Daugherty, az Accenture technológiai vezérigazgató-helyettese.

A felmérés válaszadóinak 92%-a úgy nyilatkozott, hogy idén prioritásként kezeli az innovációt. A felsővezetők 91%-a egyetértett abban, hogy csak akkor tudják kiaknázni a piaci lehetőségeket, ha szervesen részt vesznek annak meghatározásában.

A jövő formálásához a vállalatoknak élen kell járniuk a változásban.

Ennek 3 fontos előfeltétele van

A vezető pozíció megszerzéséhez a technológiában is élen kell járni. A gyors lekövetés időszaka a múlté – állandósult a változás. Azokból a szereplőkből lesznek a jövő vezetői, akik üzleti stratégiájuk frontvonalába állítják a technológiát.

A vezető szervezetek nem várnak passzívan új normákra, újraírják a játékszabályokat, új valóságot alkotnak teljesen új gondolkodásmóddal és modellekkel.

A vezető vállalatok globális szereplőként szélesebb körű társadalmi felelősséget vállalnak, és tudatosan törekszenek olyan technológiák fejlesztésére és alkalmazására, amelyek a vállalat határain túlmutató pozitív hatást váltanak ki, hozzájárulva a fenntarthatóbb és befogadóbb világ megteremtéséhez.

A Technology Vision 5 fő trendet azonosít,

amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell a következő három évben ahhoz, hogy működésüket felgyorsítsák és kézben tartsák a változásokat:

Stratégiai fejlesztések: egy jobb jövőért – A vállalatok saját IT-architektúrájukkal “versenyeznek”, és ahhoz, hogy a versenyképesség szempontjából a legmagasabb szintű technológiai megoldásokat építsék ki és alkalmazzák, másként kell gondolkodniuk a technológiáról, és együttműködésre kell bírniuk üzleti és technológiai stratégiáikat. A felsővezetők 89%-a úgy gondolja, hogy szervezetük üzleti értékteremtésre való képessége egyre inkább függ a technológiai architektúra korlátaitól és lehetőségeitől.

Tükörkép-világ: az átfogó és intelligens digitális ikrek fontossága
A vezető vállalatok intelligens digitális ikreket építenek, hogy létrehozzák gyáraik, ellátási láncaik, termékéletciklusaik stb. élő modelljeit. Az adatok és az intelligencia felhasználásával a digitális térben jelenítik meg a fizikai világot, amelynek révén új lehetőségekhez jutnak a működés, az együttműködés és az innováció terén. A megkérdezett felsővezetők 65%-a számít arra, hogy a következő három évben növekszik majd szervezetük intelligens digitális ikrek fejlesztésére fordított beruházása.

Én, a technológiai szakember: a technológia demokratizálódása
Ma már minden üzleti felhasználó számára elérhetőek azok a fejlett technológiai képességek, amelyek alaprétegként egészítik ki a vállalatok innovációs stratégiáját. Így bármelyik munkatárs lehet innovátor, optimalizálhatja munkáját, megszüntetheti a problémát okozó gócpontokat, és szorosan követheti az üzleti területen megjelenő új és változó igényeket. A felsővezetők 88%-a szerint a technológia demokratizálódása egyre inkább kritikus tényezővé válik abból a szempontból, hogy képesek-e elindítani az innovációt a szervezet egészében.

Bárhol és mindenhol: munkavégzés saját környezetben
A munkaerőt érintő, jelentős horderejű változások nyomán a vállalatok kitágíthatják a szervezet határait. Amikor az emberek saját környezetükben dolgozhatnak, akkor szabadon és zökkenőmentesen végzik munkájukat szinte bárhol: otthon, az irodában, a repülőtéren, egy partner irodájában. Ennél a modellnél a vezetők újragondolhatják az egyes helyszíneken végzett munka célját, és újrafogalmazhatják vállalatuk működését az új világban. A felsővezetők 81%-a egyetért abban, hogy iparáguk vezető szervezetei át fognak állni a „saját eszköz munkacélú használatáról” (Bring Your Owd Device – BYOD) a „saját környezetben folytatott munkavégzés” (Bring Your Own Environment – BYOE) modelljére.

ÉN helyett MI: a több résztvevős rendszer kiút a káoszból
A kapcsolatok nyomon követése, az egyszerűsített fizetési megoldások és a bizalomépítés új módjai rávilágítottak arra, mit mulasztottunk el végrehajtani a nagyvállalatok jelenlegi ökoszisztémáival. A többrésztvevős rendszerekben a vállalatok jobb ellenálló- és alkalmazkodóképességre tesznek szert, újszerű módon közelítik meg a piacot és új, ökoszisztéma-alapú normákat honosítanak meg iparágukban. A megkérdezett felsővezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a többrésztvevős rendszerek a partnercégekkel való közös értékteremtést szolgáló, ellenállóbb és alkalmazkodóbb alapok kiépítését segítik elő ökoszisztémájukban.

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a világ gyors változására reagálva előtérbe helyezzük a technológiai innovációt.

Gondoljunk csak a vendéglátóiparra: a Yelp alkalmazásban júliusban még „átmenetileg zárva” megjelöléssel ellátott éttermek 60%-a szeptemberben végleg csődbe ment. A káoszból a Starbucks került ki győztesként annak köszönhetően, hogy technológiai alapon kibővítette ügyfélkörét és kiskereskedelmi csatornáit. Augusztusra hárommillió új felhasználó töltötte le a kávézólánc alkalmazását, a mobil rendelés/autós átvétel részaránya az összforgalomból pedig 90%-ra nőtt. A keresletnövekedésre reagálva a Starbucks integrált jegykezelő rendszert vezetett be, amelyben egyetlen workflowban tudja összefogni a baristák számára és az autós vásárlóktól érkező megrendeléseket. Mindez jól illusztrálja, milyen fontos szerepet tölt be a technológia a Starbucks változásokra reagáló agilis, reziliens és sikeres stratégiájában.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A VÁLTOZÁSBAN ÉLENJÁRÓK FOGJÁK MEGHATÁROZNI A JÖVŐT appeared first on Liwing - home and office.

elmossák a prémium háztartási eszközök és a dizájner bútorok közötti határt.

Az online kiállítás vendégei interaktív élmény részesei lehetnek: maguk tervezhetik meg azt a virtuális életteret, amelyben a saját ízlésüknek megfelelően helyezhetik el a bútordizájn-koncepció alapján megalkotott eszközöket. Az új kollekció része egy InstaView Door-in-Door hűtőszekrény, egy hűtő-fagyasztó páros, egy mikrohullámú sütő, egy mosogatógép, egy víztisztító, egy WashTower mosógép és egy Styler ruhaápoló készülék is.

Ezek a készülékek most még könnyebben beilleszthetők bármilyen enteriőrbe, hiszen a vásárlók a

luxusminőségű anyagok és modern, visszafogott színek

kombinálásával rendelhetik meg a számukra megfelelő, akár egymáshoz is illő eszközöket.

Az LG bútordizájn-koncepciójú termékcsaládja anyagok és színek számos kombinációját kínálja, így a felhasználók minden terméket a saját ízlésükhöz és otthonuk bármely helyiségének stílusához igazíthatnak.

A készülékek prémium színvonalú megjelenését olyan bevonatok alkalmazása garantálja, mint a rozsdamentes acél, az üveg, a fém, valamint az olasz Arpa Industriale által tervezett FENIX. Ez az átlátszatlan, az ujjlenyomatoknak ellenálló, tartós, kellemes tapintású, innovatív bevonat időtálló, mégis kifejezetten modern megjelenést kölcsönöz a háztartási gépeknek.

A CES 2021 virtuális kiállítóterme által nyújtott innovatív élménynek köszönhetően a látogatók online is megtapasztalják a portfólióban rejlő sokoldalú lehetőségeket. A vendégek megtervezhetik álmaik lakását, elhelyezhetik benne az LG bútordizájn-koncepciójú berendezéseit és mindehhez maguk választhatják ki a színeket és anyagokat.

„Az LG bútordizájn-koncepciójú készülékei többcélú termékek, melyek forma és funkció szempontjából is a legjobbat kínálják. Azért alkottuk meg ezt, a bútorok és prémium háztartási eszközök előnyeit stílusosan elegyítő kollekciót, hogy utat nyissunk egy egységesebb, integráltabb otthon kialakítása felé.” – mondta Lyu Jae-cheol, az LG háztartásigép- és légkondicionáló üzletágának elnöke.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post DIZÁJNER HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK appeared first on Liwing - home and office.

Az európai nagyvárosok többsége hasonló problémákkal küzd: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, a városi környezetvédelem keretében a napfény, a zaj és a légszennyezés kiemelt problémák, ezen felül megoldásra szoruló kérdés a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

A jövőtudatos, multifunkciós európai városoknak mára azért vannak fontos megvalósult előképei: a Düsseldorf-Hafen városrész előremutató példája a történelmi városmag meghosszabításának, ahol az emberi léptékű terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés magas szintű integrálása egyszerre valósul meg. A budapesti Corvin negyed pedig tanulságos példa a városmagon belüli terület sikeres átalakítására, amely “visszaadja a város eredeti vegyes funkcióját: munkahely, lakóhely és szórakozás egy egységben” – emelte ki Fábián László, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Melyek viszont a legfontosabb megoldások a városrészek jövőtudatos tervezésében? A négy trend ezeket veszi számba. 

1. Gazdaságilag tervezhető város 

„A gazdaságilag tervezhető városépítészeti beruházások tudatos fejlesztői és tervezői magatartást igényelnek, világos üzleti modellekkel, mérhető paraméterekkel és KPI-okkal, valamint a teljes projektre vetített hosszútávú költségszámításokkal.” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

Egy városléptékű tervezési projekt során elengedhetetlen olyan mérőszámokat azonosítani, amelyek a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát segítik elérni. A projekt egészét kell szem előtt tartani, amely során számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek: a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot. Ezek az adatok képezik az optimális város- és üzleti tervezés alapját. A december 4. és 6. között megrendezésre került World Architecture Festival egyik győztese, a hamburgi the Connected City projekt a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely tervezéséért kapta az elismerő díjat. A HafenCity beruházás óta nem volt ekkora volumenű városrész építészeti program Németországban. Érdemes azonban a HafenCity Hamburg fejlesztést is közelebbről megnézni, hiszen a projekten több fejlesztő és építésziroda is közösen dolgozik. Új irodák, lakóépületek, szórakoztató létesítmények és a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést támogató infrastruktúra alkotja a megújuló városrész központját. Ezek építésének ütemezése és közös metszeteiknek kialakítása jelentős szereppel bír a terület megújításában.

Budapesten jelenleg az egyik legnagyobb volumenű városléptékű fejlesztés Kelenföldön zajlik, amely – a HafenCity-hez hasonlóan – vegyes funkciójú területet hoz létre. Kiemelt adottsága, hogy több tízezer lakóépület és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség elérhető a városrészben, de eddig hiányoztak a szolgáltatói és irodai funkciókkal rendelkező épületek.

A Paulinyi & Partners tervei alapján készülő Etele Plaza, Budapest ONE irodaház és a kész tervekkel rendelkező eszközváltó csomópont a fejlesztés első épületei, amelyeknél az üzleti, építészeti és fenntarthatósági szempontok egyaránt a projekttervezés alapjául szolgálnak.

2. Multifunkciós városrészek 

A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy megfelelő funkciómixet – vagyis a lakhatás, munkavégzés helyét és bevásárlási, sportolási, vagy szórakozási lehetőséget – hozzanak létre a városlakók és az épületeket, közösségi tereket használók számára.

„Ideális esetben egy adott városfejlesztési projektben a lakó funkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen. A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszútávon élhetetlen városrészeket eredményeztek.” – hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa. Az optimális funkciómix kialakításában, a sokszínű városrészek létrehozásában és a well being igények megteremtésében nagy segítséget jelenthet a felhasználói szokások vizsgálata és a big data alapú várostervezés.

Izgalmas multifunkciós várostervezési projekt kezdődik idén Párizsban, ahol az Ordener-Poissonniers területén található régi pályaudvar környezetét alakítják át egy vegyes funkciójú, fenntartható városközponttá. A Biecher Architects és az SLA Architects tervezői munkája alapján felépülő Jardin Mécano projekt idén kezdődik, átadása 2024-ben várható. 1000 új lakóépülettel, nagy kiterjedésű közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint városi kertészkedésre alkalmas területekkel alakítják át Párizs régi ipari területét. 

3. Innovatív megoldások az átalakuló közlekedésben

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása, ugyanis a megfelelő infrastruktúra hiányában az új területeket nem lehet megfelelően integrálni a város egészéhez. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők. Számos előremutató példát találunk a közlekedés emberléptékű optimalizálására. A 90 hektáros, 2009 óta folyamatosan fejlődő milánói CityLife városfejlesztési beruházás az egyik legjobb példa mind közül. Európa egyik legnagyobb autómentes területét biciklis és gyalogos utak hálózzák be, széles sugárutak vezetnek a lakóépületektől a kerület központjába. A változatos funkciójú városmag egy új nyilvános park köré épült, amelyhez hasonló nagyságú köztér az elmúlt 120 évben nem jött létre Milánóban.

Azonban az autók sem szorultak ki teljesen a városrészből, hiszen egy földalatti úthálózaton keresztül elérhetik a garázsokat és a parkoló övezeteket. Az innovatív közlekedési fejlesztés a Systematica által készített analízis alapján jött létre, amelynek része volt a gyalogosok áramlási vonala, a megosztási rendszeren alapuló parkolási lehetőségek vizsgálata, valamint a teljes forgalom és elosztórendszer elemzése.

A projekt három ikonikus építésze Zaha Hadid, Arata Isozaki és Daniel Libeskind, a legújabb épület pedig a BIG építésziroda tervei alapján 2023-ra készül el. Az integrált és sokszínű közlekedési struktúra kialakítására Bogota városa is kiemelkedő példa, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége és a tömegközlekedést használók 32 százalékot spórolnak az utazással töltött időből. 

4. Fenntartható épített környezet a jövő generációjának

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott, optimalizált tervezés valósítható meg.

A City of Tomorrow néven zajló, 26 különböző építésziroda által megvalósított városépítészeti projekt keretében Malmö egykori ipari kikötője 4000 fős területből 30.000 fős városrésszé alakul át. Minden új házat az energiahatékonyságra vonatkozó környezetvédelmi előírások alapján építenek, amelyek 100 százalékban megújuló energiával működnek.

Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kapott. Hasonlóan innovatív várostervezési példa a bécsi Aspern okosváros projektje, melyet Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszíroz. Céljuk a zéró energiafogyasztás és a városrész lakóinak tényleges életvezetésén és energiafogyasztásán alapuló ökoszisztéma kialakítása.

A fogyasztói szokások gyors átalakulása, a digitális technológia fejlődése és az épületek funkcióváltásának lehetősége flexibilis és jövőtudatos terek létrehozását eredményezi.

Budapesten, a Futureal fejlesztésében megvalósuló dél-budai városközpont projekt egyik első épületét, az Etele Plazát a korábbi szempontokat követve már átalakíthatóságra tervezték: a bérlői területek bővítése, szűkítése alapján változtatható a bevásárlóközpont térszervezése.

„Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell terveznünk, ami azt is tartalmazza, amire a jövőben lehet szükség. Hátteret biztosítunk a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra.” – emelte ki Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója, az Etele Plaza társtervezője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!
( LIWING home & office  )

The post JÖVŐTUDATOS VÁROSRÉSZEK ÉPÍTÉSZETI TRENDJEI EURÓPÁBAN appeared first on Liwing - home and office.