Sokszínű és változatos közösségi terek, hatalmas lounge zónák, dolgozói jóllét és fenntarthatóság, formálódó hibrid modellek – ezek jellemzik a legújabb hazai irodákat, amelyek már a járvány utáni munkakultúrát jelenítik meg.

12. alkalommal adták át Az Év Irodája díjait egy nagyszabású dizájnkiállítással egybekötött gála keretében a Millenáris Parkban, ahol Magyarország legjobb irodáit, irodaházait és közösségi tereit díjazták.

The post ÁTADTÁK AZ ÉV IRODÁJA DÍJAIT appeared first on Liwing - home and office.

A megmérettetésen ezúttal 23 magyar épület vesz részt,

melyekre 2022. február 7-től a közönségszavazás keretein belül már bárki leadhatja szavazatait, támogatva a hazai építészeket.

A homlokzat az épület arca, amely nemcsak a tervező és a tulajdonos ízlését, stílusát tükrözi, hanem a városképet is alakítja. A Baumit Life Challenge pályázat idén is elképesztő homlokzatokat és nemzetközi építészeket versenyeztet meg, immáron ötödik alkalommal. A verseny célja, hogy az épületek homlokzatát alkotó anyagok párosításában, a forma- és színkombinációkban rejlő kreatív lehetőségeket a nagyközönség számára is bemutassa, valamint a díjazással inspirálja az építészeket a jövőben is minél szebb és különlegesebb homlokzatok megtervezésére.

A Life Challenge versenyre 23 Baumit-ország összesen több mint 300 pályaművet nevezett. A homlokzatokat 13 független, nemzetközi szakértőkből álló, építész zsűri értékeli majd hat kategóriában: családi ház, társasház, középület, hőszigetelés, műemlék és különleges textúra. Kategóriánként 6-6 pályázat kerül döntőbe. A nyertes építészek és építészirodák 2022. május 19-én, a spanyolországi Valenciában tudják meg, hogy kik a kategória nyertesek, és ki nyeri el a Life Challenge Fődíjat.

Tavaly, a családi ház kategória nyertese magyar építész lett, és egy hazai középület is döntőbe került.

Az idei évben összesen 23 hazai épület és annak építésze képviseli a magyar színeket a különböző kategóriákban. A neves szakértői zsűri értékelése mellett most a közönség is szavazhat, hogy kattintásával további elismeréshez juttassa a versenyző épületeket és azok tervezőit!  A szavazatokat 2022. február 7-től április 17-ig online adhatja le a Baumit Life Challenge oldalán.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post SZAVAZHATSZ EURÓPA LEGSZEBB ÉPÜLETEIRE appeared first on Liwing - home and office.

A 2250 fő megkérdezésével augusztusban készült, nemre, településtípusra és régióra reprezentatív kutatás célja felmérni az építőiparral szembeni bizalmat a felnőtt magyar lakosság körében. Az ezt kifejező érték az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI), az építőipari szakemberekbe vetett bizalmat mérő szám, mely az interneten megszokott értékelésekhez hasonlóan, 0 és 5 csillag között értékeli a bizalom szintjét.

Magyarországon 2021-ben az Építőipari Bizalmi Index 3,53 csillag.

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője úgy értékelte, hogy ez átlagos bizalmi szintet jelent, azaz átlagos munkára számítanak a megrendelők. A szakember szerint ez lesújtó eredmény. A 3,53 csillag tipikusan hullámzó, közepes teljesítményre utal. Azt jelenti, hogy a jó munka mellett a szakemberek jelentős része nem megfelelő színvonalú munkát ad ki a kezei közül. A nem megfelelő pedig nem elfogadható.

Az ÉBI megyénként és szakmánként is eltérő. A legmagasabb, 3,98 csillag, azaz jó Tolna megyében, a legalacsonyabb Budapesten és Pest megyében, 3,32 csillag, azaz gyenge.

Az eltérő bizalmi index a helyi sajátosságok mellett vélhetően összefügg az építkezések és felújítások számával. A Pest megyében és Budapesten folyó nagyszámú építkezés és felújítás sok szakembert vonz az ország minden területéről, köztük sok kontárt. Emellett a szakemberek hajlamosak túlvállalni magukat, különösen azokon a területeken, ahol a nagyszámú építés és felújítás miatt akut szakemberhiány alakul ki. Mindez kihat a minőségre – magyarázza Markovich Béla.

A legpozitívabb a villanyszerelők értékelése, 3,95 csillag. A legalacsonyabb a generálkivitelezőké, 2,89 csillag. A villanyszerelők kapták a legkevesebb, 6% kontárértékelést. A legtöbbet a generálkivitelezők, 34%-ot.

Markovich Béla szakmai álláspontja, hogy a generálkivitelezőkkel szembeni alacsony bizalom oka, hogy őket terheli minden szakterület legapróbb hibája is. Ha egy részterület hibázik, az kihat a teljes megrendelői elégedettségre, és ezek össze is adódnak. Ezzel szemben a villanyszerelők pozitív megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkafolyamat kevés hulladékkal jár, emellett az esetleges hibás teljesítés gyakran észrevehetetlen egy laikus megrendelő számára, hiszen ha van áram, a munka jó.

Riasztó méreteket öltő kontármunka

A kontármunka-károsultak aránya 34%, azaz az elmúlt egy évben építkezők és felújítók egyharmada szenvedett el valamilyen kárt kontár építőipari munka miatt Magyarországon. A kontármunka aránya régiónként eltér. A legmagasabb Budapesten (41%) és Közép-Magyarországon (40%). A legalacsonyabb Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, 28-28%.

„Erre a hatalmas számra magyarázat lehet az építőipar hirtelen bővülése, ám ez elfogadhatatlan! Tenni kell valamit, meg kell gátolni, hogy ilyen mennyiségben készüljön kontármunka” – fakadt ki Markovich Béla.

Véleménye szerint a budapesti és Pest megyei számokban az alacsony bizalmi index okai köszönnek vissza. A nyugati határ mentén fekvő két régió alacsony, kedvezőbb adataiban szerepet játszhat, hogy sokan dolgoztak külföldön, ahol egy fejlettebb munkakultúrát sajátítottak el és hoztak magukkal.

Megdöbbentően magas, 753 320 forint az egy kontármunkára jutó átlagos kárösszeg.

A kontárok által okozott átlagos kárösszeg Közép-Magyarországon kiugróan magas, 988 254 forint. Ennél lényegesen kevesebb, 368 690 forint a dél-dunántúli régióban.

„Ez óriási szám, ami milliárdos nagyságrendű károkat jelent évente! Ez az összeg a hárommillió forintos otthonfelújítási támogatás 25%-a! Fel kell lépni a jelenség ellen, ez nem megengedhető” – kel ki magából Markovich Béla.

Csillagok, csillagok 

A válaszadók ötöde, 20%-a adott egy- vagy kétcsillagos értékelést, azaz értékelte gyengének vagy egyenesen kontármunkának a nála dolgozó szakemberek munkáját.

Szerencsére azok jóval többen vannak, akik elégedettek voltak a szakemberekkel. 35% jónak, 24% mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját. 

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetőjének az álláspontja, hogy

a problémának három szereplője van: a szakemberek és kivitelezők, a megrendelők és az állam.

Visszaszorítani a kontármunka arányát a kritikus szint alá csak közös fellépéssel lehet. A szakember szerint 5% körüli arány lenne az elfogadható.

Ehhez egyrészt

fejleszteni, képezni kell a szakembereket szakmai és menedzsmentterületen,

hogy megfelelő színvonalon szolgáltassanak, és ne vállalják túl magukat. Másrészt meg kell tanítani a megrendelőt, hogy ismerje fel a kóklereket és ne adjon megbízást megbízhatatlan kivitelezőknek. Az államnak pedig enyhíteni kellene az időnyomáson, meg kellene hosszabbítani az otthonfelújítási program határidejét, mert a megrendelők kapkodnak a támogatás kihasználása érdekében. Mindezzel le lehetne szorítani a kontármunkát a kritikus szint alá.

Itt is tehát komoly szerepe van a korábban kiérdemelt bizalomnak!

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post EGEKBEN A KONTÁRMUNKA, MÉLYPONTON A BIZALOM AZ ÉPÍTŐIPARBAN appeared first on Liwing - home and office.

Hangsúlyozta: a védekezésben a bérleményi területeken a bérlőknek is részt kell vállalniuk, a közös használatú területeken pedig be kell tartaniuk az óvintézkedéseket, melyeket az IFK tagvállalatai már be is vezettek.

A jövő továbbra is a biztonságos munkakörnyezetet biztosító irodaházaké, és ezzel összhangban az új épületek fejlesztésénél a vírushelyzet miatt hozott intézkedések és szabályok tervezési elvekké, alapvető szempontrendszerré válhatnak.

Ismertette, hogy a járvány kitörésekor az irodaterületet bérlő munkáltatók az irodaházakat “csökkentett üzemmódba” kapcsolták: Budapesten a korábbi létszám kevesebb mint 30 százaléka dolgozott a munkahelyén, a többség home office-ban végezte munkáját, jelentősen hozzájárulva ezzel a járvány megfékezéséhez.

Az egészségügyi kockázat csökkenésével a helyzet fokozatosan normalizálódni fog, az IFK iroda munkacsoportja arra számít, hogy nyár végére az irodaházakban dolgozók létszáma elérheti a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szintet – mondta Takács Ernő, hozzátéve, hogy “az irodaházakban dolgozók egészségének védelméhez, a biztonságos munkakörnyezet fenntartásához folyamatos, fenntartható, tudatos és ésszerű szabályrendszer bevezetésére van szükség”.

Ismertette, hogy a járvány elején, az első fázisban az üzemeltetők plusz feladatai közé tartozott a kézfertőtlenítő pontok elhelyezése, az ütemezett takarítási ciklusok sűrítése és a tájékoztató transzparensek kihelyezése, továbbá a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, valamint a vízhálózat kezelése. Hozzátette, hogy mindezek jelentős pénzügyi többletterhet jelentettek az üzemeltetésben a lecsökkent bérlői jelenlét mellett is.

Takács Ernő hangsúlyozta, hogy

a korlátozó rendelkezések enyhítése nyomán emelkedő irodai létszám újabb intézkedések sorozatát kívánja meg, a megfertőződés lehetőségének minimalizálása érdekében.

Az IFK által kidolgozott javaslat alapján a távolságtartási szabályok miatt kiemelt fontosságú a közösségi terek átszervezése, például az éttermi asztalok számának csökkentése vagy a létszám korlátozása a lobbykban. Az IFK tagvállalatai minden irodaházukban javasolják és kezdeményezik a kézfertőtlenítő pontok kihelyezését, a kötelező maszk használatot a közös területeken, valamint a felvonók, lépcsőházak közlekedési rendjének átszervezését, a lift használat szabályozását.

A konferenciatermeket még nem lehet használni, a külső tornagépek, padok csak korlátozottan használhatók, az irodák “állatbarát-működését” pedig szüneteltetni kell. A bérleményi területeken a takarítás, fertőtlenítés és az irodahasználatot érintő szükséges intézkedések meghozatala és alkalmazása a bérlő feladata, amelyhez az irodaház üzemeltetői minden segítséget megadnak – hangsúlyozta Takács Ernő.

A jövőben várható intézkedések közé sorolta az elnök a beléptetési rendszerek fejlesztését (testhőmérséklet mérő rendszer kiépítését), és az érintésmentes közlekedés kialakítását a vendégek és a futárok fogadásánál.

Az IFK elnöke kiemelte, hogy a gépészeti rendszerek az európai szakmai szervezet, a REHVA által kiadott ajánlás alapján biztonsággal működtethetők, a légkezelő berendezések átszabályozása mellett, gyakoribb és hosszabb szellőztetéssel, levegő visszakeverés nélkül, a hűtési rendszerek fertőtlenítésével, rendkívüli szűrőcserékkel. Hozzátette, hogy a REHVA iránymutatása szerint a párásítás és a légkondicionálás gyakorlatilag nem befolyásolja a vírus terjedését. Megemlítette azt is, hogy ebben az időszakban a Legionella baktérium terjedésének megakadályozása az irodaépületekben továbbra is – a COVID-19 járványtól független – folyamatos üzemeltetői előírás és feladat, amelyet az irodaház üzemeltetők végeznek el minden évben.

Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány miatt nem csak az üzemeltetési feltételek változnak, de

az irodahasználati igények is módosulhatnak.

Példaként említette, hogy a megkövetelt nagyobb munkaállomás-távolságok miatt egyes szektorokban már most tapasztalható a bérelt irodai területek növekedése, amelyet ugyanakkor a home office térhódítása némileg kompenzálhat. Kiemelte: már most egyértelmű, hogy a megváltozott körülmények teljes mértékben átírják a normál üzemelési körülményeket, jelentős többletterhet hárítva az üzemeltetőkre.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ IRODAHÁZAK ÜZEMELTETŐI FELKÉSZÜLTEK A DOLGOZÓK VISSZATÉRÉSÉRE appeared first on Liwing - home and office.

Akkor beszélünk ergonomikus munkahelyi környezetről, ha a benne dolgozók egészségügyi, kényelmi és biztonsági szempontjai alapján alakítják ki.

Az ergonómiai eszközök mind azt szolgálják, hogy megfelelő legyen a testtartás és a testműködés, vagyis a munkakörnyezet illeszkedik a munkavállaló igényeihez, és nem fordítva. Ha nem ilyen környezetben töltjük el a heti negyven óránkat,

komoly egészségügyi problémáink is kialakulhatnak, amelyek mind a teljesítményünkre, mind a magánéletünkre negatív hatással lehetnek.

Jelentkezhetnek érrendszeri problémák vagy mozgásszervi megbetegedések, hiszen például a helytelen ülés sokkal jobban megterheli a gerincoszlopunkat, mint maga az állás. A rossz testtartás az izmokra és a szalagokra is hatással van, megváltozik a szövetek keringése, anyagcseréje.

A Randstad 2018-as, legfrissebb kutatása szerint a munkavállalók a fizetés (75 %) után a munkakörnyezetet (64 %) tartják a legfontosabb szempontnak egy munkahely kiválasztásánál (Randstandt: Employer Brand Research, Country Report Hungary, 2018).

Egészséges környezetben mindenkinek jobban megy a munka, ráadásul a munkaadóknak is megéri, hiszen a táppénzes hiányzások jóval több költséget jelentenek egy cég számára, mint az ergonomikus eszközök beszerzése. Néhány apró változtatással már jó eredményeket lehet felmutatni az irodákban, ilyen például a csuklótámasz, a lábtámasz, vagy éppen a laptopállvány használata, de a megfelelő minőségű egyedi irodabútorok is sokat segítenek. A munkahelyi jólét elérésében egyre több szerepet kapnak az irodai konyhák, a lobbi és közösségi terek.

Ezek tehát mind érezhetően javíthatnak a munkavállalók közérzetén és megtartásán.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post MIT IS JELENT AZ ERGONOMIKUS MUNKAKÖRNYEZET? appeared first on Liwing - home and office.