Bodonyi Zoltán szerint a nagyobb cégek tisztában vannak azzal, hogy a munkaerő bevonzásában és az alkalmazottak általános elköteleződésében, hatékonyságában hasonlóan fontos szerepet játszik a kellemes hangulatú atmoszféra, mint a kollégák vagy az anyagi juttatások. A hangulatot, amit egy környezet áraszt, olyan paraméterek határozzák meg, mint

a színek, a fények, a belmagasság, a bútorok elrendezése.

Gondoljunk a távoli munkavégzésre is úgy, mint egy irodai környezetre: mit gondolnánk a munkakörnyezetünkről akkor, ha először látnánk meg? Illetve gondoljuk végig, milyen célt szeretnénk elérni a munkakörnyezet kialakításával: ösztönző, inspiráló, vagy netán nyugtató hatást szeretnénk elérni?

1. Színek

A színek nem csak esztétikai szempontból fontosak: hatással vannak a hangulatunkra, a kreativitásunkra, ezáltal pedig a hatékonyságunkra is. Minél természetközelibb színek vesznek körül minket, annál jobb a közérzetünk, így a zöld mindig jó választás lehet – stresszcsökkentő, nyugtató és boldogságérzetet keltő hatását bármikor kihasználhatjuk. Érdemes tudnunk, hogy míg a meleg színek ösztönző hatásúak, a hideg színek inkább nyugtató jellegűek. A kék szín bár szintén természetes, túlzott használata és sötétebb árnyalatai depresszív érzéseket is kiválthatnak. Hasonló a helyzet a pirossal: bár ösztönzőleg hat, túlzott jelenléte akár zavaró vagy ingerlő is lehet.

2. Fények és természet

A megfelelő fényviszonyok és az oxigéndús levegő alapvető fontosságúak a munkavégzés szempontjából. Túl kevés fény és elhasznált levegő mellett álmosak, kedvtelenek, figyelmetlenek leszünk, ezért a két első tényező, amire mindig figyelnünk kell, a minél több természetes fény és friss levegő. Ezek mellett érdemes beengednünk a természetet is: a növények azon túl, hogy zöld színükkel jobb hangulatot keltenek, növelik a mentális és fizikai komfortérzetet, és kedvezően hatnak a kreativitásra és a figyelemre.

3. Elrendezés

A METU mesteroktatója szerint alapvető fontosságú, hogy a munkavégzésre szánt sarkot, asztalt, területet valamilyen szempontból elkülönítsük a tér – például otthonunk – többi részétől. Ez persze nagyban függ a tér adottságaitól: a munkaasztal orientáltsága, az ablakhoz, ajtóhoz viszonyított helye, valamint a használó nézési iránya nagyban befolyásolja az szeparáltság érzetét. Ezen felül a bútorozás adhat kreatív megoldásokat. „Egy jól megválasztott – minimum 150 cm-es, azaz ülő pozícióban szemmagasságig érő – polcos szekrény, egy térelválasztó paravánfal, de akár egy függöny is hatékonyan tud kialakítani privátabb munkakörnyezetet” – mondta Bodonyi Zoltán. Ha nincs semmilyen lehetőségünk az elszeparálásra, vagy ha netán túl hangos a környezet, egy fülhallgató vagy egy füldugó is hasznos megoldás lehet.

4. Ösztönző részletek

Bár azt gondolnánk, home office sarkunkban érdemes személyes kiegészítőkkel, eszközökkel körülvennünk magunkat, a színes-szagos tárgyak egyes feladattípusoknál könnyen elvonhatják a figyelmünket ahelyett, hogy ösztönzőleg hatnának a munkánkra. Bodonyi Zoltán szerint a kiegészítők kapcsán is érdemes tudatosan gondolkodnunk: a kreatív munkát végzők számára például ideális lehet, ha változatossá teszik a munkára szánt időt óránkénti 10 perces sétával, gyakori hely- vagy pozícióváltoztatással, apró játékokkal, tárgyakkal, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják a munkájukat. Monoton feladattípusok esetén azonban akár hátráltathatnak is minket az izgalmas részletek.

5. Gondoljuk végig a saját preferenciáinkat

„Nagyon különbözőek vagyunk, ezért nagyon különbözően éljük meg az otthoni és a munkahelyi életünket is. Sokaknak nem megy jól a home office-ban történő munkavégzés, másokat pedig a nagy és zsúfolt irodák frusztrálnak. Attól függően, hogy mi az elvégzendő munka és milyen személyiségek vagyunk, különféle helyszínek, szituációk lehetnek ideálisak számunkra. Egy kreatívabb feladatot például a teraszon borozgatva is el lehet végezni, a monoton munkához azonban jellemzően elszeparált környezetre van szükség. Éppen ezért gondoljuk végig, mi az, ami a személyes jellemzőink és a tevékenységünk szempontjából a legjobb választás. A környezet jellemzőin túl is alapvető fontosságú, hogy tudatosan ketté kell választanunk az otthoni és a munkához kapcsolódó feladatainkat. Igazán hatékonyak csak az idő megfelelő beosztásával és a napi célok gondos felállításával lehetünk”

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post 5 FONTOS FELTÉTEL, HA JÓL AKARJUK ÉREZNI MAGUNKAT MUNKA KÖZBEN appeared first on Liwing - home and office.

Office branding, employer branding, home office,

The post GLOBÁLIS TREND A MUNKAVÁLLALÓK LÁZADÁSA appeared first on Liwing - home and office.

A pandémia óta különösen felborult a piac,

a cégek olyan rugalmas, hibrid és egyben költséghatékony megoldásokat kezdtek el felkutatni, amelyek segítségével az otthoni munkavégzés mellett a kollaborációt segítő közösségi tereket, irodahelyiségeket és tárgyalókat tarthatnak fent, akár rövidebb távon is. A ShareSpace szerint a bérlők nem szívesen kötik le magunkat 5 évre, az 1 éves bérleti szerződések preferáltak, és egyre többen bérelnek a város különböző részein irodákat, így a munkatársak kevesebbet ingáznak otthonuk és munkahelyük között. 

A koronavírus előtt a LinkedIn olyan ütemben nőtt, hogy kihívást jelentett a folyamatos irodabővítés. Bár a növekedés lelassult, a dolgozók home office-ba kényszerültek, egy közelmúltban készült belső kutatásuk szerint a cég munkatársainak 87 százaléka szeretne visszatérni az irodába. Az Amazon heti 3 nap várja munkavállalóit a munkahelyen, de egy évben 4 összefüggő hetet teljesen távol tölthetnek az irodától. A Business Wire kutatása szerint a rugalmas irodahelyiségek globális piaca a 2020-as 7,97 milliárd dollárról 2021-re várhatóan 8,14 milliárd dollárra nő, 2,1%-os éves növekedési ütemmel, majd 2025-re eléri a 13,03 milliárd dollárt.

A co-working terek már jó ideje a szabadúszók és a kisvállalkozások kedvencei voltak, a nagyobb vállalatok számára viszont a flex space, azaz a rugalmas irodai megoldások kihasználása hozta el a megoldást, amely fontos eleme a hibrid munkavégzésnek, de ugyanakkor privát helyiségeket biztosít a vállalati kultúra megőrzésének és a biztonsági előírásoknak megfelelően.

A korábban 5 vagy több évre kötött bérleti szerződések helyett

ma már a vállalatok nagy része inkább  1 vagy 2 évre köteleződik el,

de népszerű lett az a megoldás is, amikor a helyiségek egy részét hosszú, másik részét rövid időre bérlik ki a cégek. Míg korábban egy új iroda keresése hosszú hónapokba telt, ma már akár pár nap alatt is találhatnak a cégek megfelelő helyszínt. A megváltozott piaci igényekre hozott megoldást a lengyel startup, a ShareSpace is, melynek platformja egy olyan end-to-end piactér.

„Az elmúlt időszak minden iparágtól rugalmasságot követelt, ez alól az ingatlanpiac sem volt kivétel. A home office-ból való visszatérés új igényeket hozott magával: gyorsan változó igényekre kell hatékonyan reagálnunk, időben és térben is nyitottnak kell lennünk. A ShareSpace például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy anélkül, hogy ténylegesen bárhová is mennének, online megtalálják az ideális irodahelyiségeket. A felületen összehasonlíthatják az irodaopciókat, lehetőség van virtuális vagy személyes bejárásra is, valamint az összes dokumentum online aláírható” – mondta Halász Kinga, a ShareSpace ingatlanstratégiai vezetője.

A rugalmas, hibrid irodabérlések nem csak költséghatékonyak, köszönhetően a kevesebb bérelt területnek, de a munkatársak komfortérzetét is növelhetik. Az sem ritka napjainkban, hogy egy cég a város különböző pontjain bérel rövid távra irodahelyiségeket, helyszínenként alakít ki munkacsoportokat, hogy ezzel is megkönnyítse dolgozóinak a bejárást.

A bérbeadók oldaláról is elindult egy paradigmaváltás, nemcsak irodahelyiséget, hanem számos kiegészítő szolgáltatást is nyújtanak a bérlőiknek

(például csomagba foglalják az internetkapcsolatot, bútorokat, növényeket és azok gondozását vagy bármit, ami a munkahely hatékonyabb használatához szükséges). A dolgozóknak most több közös kreatív helyiségre van szükségük, emellett fontos, hogy olyan „elvonulós” irodahelyiségek is legyenek, amelyek akár a home office-t idézik és ahonnan online megbeszéléseket lehet lebonyolítani.

Co-working terek, flex space irodák, vagy közösségi terek, egyedi bútorok nélkül nehezen működnének!

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post TELJES ÁTALAKULÁS AZ IRODAPIACON appeared first on Liwing - home and office.

A számítógéppel dolgozók többsége (77%) a hibrid munkavégzés valamilyen formáját tartja ideálisnak,

a legtöbben – a válaszadók fele – hetente 2-3 napot töltenének munkahelyükön és otthon is – derül ki a Telenor 18-65 év közötti magyar internethasználók körében végzett 840 fős kutatásából, amely a számítógép mellől dolgozó válaszadók (66%) munkahelyi és munkáltatói preferenciáit, álláskereséssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta.

„A Telenornál korábban is volt lehetőség az otthoni munkavégzésre, de a járvány kezdetekor bátor döntést hoztunk, és az elsők között álltunk át a teljes home office-ra. Közeledve a pandémia végéhez, azt látjuk, hogy a home office a hibrid munkavégzés formájában a jövőben is velünk marad. Fontos a személyes együttműködés, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb az igény a rugalmasság biztosítására is. Ezért irodai dolgozóinkkal 3 napot az irodából és 2 napot fixen otthonról dolgozunk.” – mondta Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.  

A válaszadók a hibrid munkavégzés legfontosabb előnyeinek a rugalmas időbeosztást és a rövidebb utazási időt tartják.

Fontos szempontnak tartják, hogy ezzel a munka és a magánélet könnyebben összehangolható – ebben jelentősebb eltérés van a női (64%) és a férfi (53%) megkérdezettek között. A munka és szabadidő egyensúlyának biztosítása, tiszteletben tartása – a versenyképes fizetés és az őszinte kommunikáció után – általában is a munkáltatóval szembeni legfontosabb elvárás. A válaszadók 41 százaléka szerint a hibrid munkavégzés hatékonyabb is, mint a kizárólag irodai munka. A home office egyre inkább általános igényként jelenik meg bizonyos munkakörökben – az NRC kutatása szerint

a jelenleg otthonról dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség,

a jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára fontos szempont, hogy munkahelyén legyen home office. 

Az otthoni munka legfontosabb hátrányának a kevesebb csapatmunkát és a közösség hiányát (49%) tartják, ezt követi a kollégák elérésének bizonytalansága (29%). Ez a vállalati HR terület számára is aktuális kérdés: a vezetőknek sokszor kihívást jelent, hogyan lehet csapatot vezetni távolról.

A munkaerőpiaci tapasztalatokat a kutatás is alátámasztja: bár a számítógép mellől dolgozókat is érintette a járványhelyzet, de nem ezen a területen jellemző a tömeges munkanélküliség: az elmúlt egy évben a válaszadóknak csak kisebb része keres (13%) vagy keresett (15%) állást. A munkavállalók kivártak, inkább ragaszkodtak a biztonságot jelentő állásukhoz, és a vállalatok is kevesebb pozíciót hirdettek meg. Ezeket a „befagyasztott” állásokat az elmúlt időszakban kezdték megnyitni, így most a munkakeresők a legtöbb területen sok lehetőségből tudnak választani, és ezért nagyobb eséllyel is indulnak.

Az álláskereső válaszadók általában jól vették a közelmúlt online interjúinak akadályait: többségük nem szembesült technikai nehézségekkel. A Telenor kutatásában részt vevők fele egyébként jó lehetőségnek tartja az online állásbörzéket, és részt is venne (vagy korábban már vett részt) ilyen eseményen. Így a szakemberek arra számíthatnak, hogy – hasonlóan a hibrid munkavégzés elterjedésével – az álláskeresés, az állásbörzék és az interjúk egy része is tartósan a netre költözik. Ilyen lesz az október 20-21. között megrendezett ’Job4me, a Virtuális Állásbörze’, ahol a résztvevők online találkozhatnak az ország legjelentősebb munkaadóival, válogathatnak az állások között, virtuális profilt építhetnek, chatelhetnek vagy videóinterjúzhatnak a cégekkel, illetve részt vehetnek a kiállítók webinarjain.

Minden bizonnyal ezek a folyamatok megváltoztatják az irodai és otthoni munkaterek elvárásait és funkcióit, ami az egyedi irodai bútorok felhasználásában is megmutatkozik.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post VELÜNK MARAD A HOME OFFICE appeared first on Liwing - home and office.

„Az Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek. A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat” – tájékoztatott Jelena Žikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

A járvány miatt szükséges otthoni munkavégzés megtapasztalt előnyei feladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai – részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozó közötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt a munkavállalók hatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.

Természetesen a megváltozott körülmények nem kerülik el az egyedi bútorok tervezését, kivitelezését sem, legyen az home office, vagy iroda. A megnövekedett otthoni munkavégzés is igényli a professzionális felszerelést, környezetet, az irodaházakban pedig felértékelődnek az arculati elemek, mint például a recepciók, az irodai konyhák és közösségi terek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post 4 DOLOG, AMIT A PANDÉMIA VÉGÉRVÉNYESEN MEGVÁLTOZTATOTT A MUNKAVÉGZÉSBEN appeared first on Liwing - home and office.

Az jó időre biztosnak tűnik, hogy valamilyen hibrid megoldások lesznek, mert sokan, miközben élvezik az otthonról végzett munkát, közben hiányolják a személyes találkozásokat, csapatmunkát is.

Rugalmas együttműködési lehetőségekre van szükség,

aminek egyik eleme, tere, amiről már évekkel ezelőtt is beszéltünk,  a közösségi terek kialakítása. Beleértve az irodai lounge, lobbi helyiségeket és az irodai konyhákat is. Ehhez igazodniuk kell többek között az egyedi bútorok tervezésének és kivitelezésének is. Arról nem beszélve, hogy az egyedi bútorral berendezett iroda és a home office munkavégzés módja és keretei kommunikációs platform is, a munkáltatói márka fontos eleme.

Jelen pillanatban látni lehet egyértelműnek tűnő trendeket, de a pontos jövő most kiszámíthatatlan.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post HOME OFFICE VS. IRODA appeared first on Liwing - home and office.

„A közös évértékelés és prognózis apropóját az adja, hogy ez a számos szempontból rendhagyó év a Futureal számára rendkívül sikeresnek is bizonyult, hiszen folytatódott a Budapest ONE építése, illetve a nagy bérlőkkel kötött szerződések aláírása, e sikerben pedig – mások mellett – kulcsszerepet játszottak ezek az ügynökségek is.” – mondta Dr. Berki J. János, a Futureal nemzetközi iroda-bérbeadási és vagyongazdálkodási igazgatója.

A megkérdezett szakértők válaszaiból kiderül, hogy

• mi lehet a távmunka és az irodai munka ideális aránya,
• hogyan javulhat a munka és a magánélet egyensúlya,
• milyen irodaházakra lesz szükség,
• hogyan formálódnak át az irodaterek,
• mi áll a Budapest ONE sikerének hátterében.

Tanácsadók és szakértők:

• CBRE – Kovács Anikó, Irodabérbeadási Igazgató
• Colliers International – Ecsődi Miklós, az Occupier Services üzletág igazgatója; Kovács Melinda, az irodabérbeadási üzletág bérbeadó-képviseleti igazgatója
• Cushman & Wakefield – Szántó Tamara MRICS, partner, budapesti irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezető
• JLL – dr. Würsching Péter, bérbeadási vezető; Major Krisztina, az irodabérbeadási divízió vezetője

Irodára szükség lesz, a home office-t pedig túlzásba is lehet vinni

A járvány hatására jelentős átalakulások mentek végbe a piacon, de ezek a változások még nem értek véget – értenek egyet a megkérdezett szakértők, akik szerint home office ide vagy oda,

irodára a jövőben is szükség lesz.

Az irodákra már csak azért is szükség van – hívják fel a figyelmet a JLL szakemberei – mert ösztönzik az együttműködést, produktivitást, az innovációt, a mentorálást és a csapatépítést. A Cushman & Wakefield szakértője kiemeli: még fontosabbá válik az olyan, eddigieknél is hatékonyabb irodaalaprajz, ami képes biztosítani az elvárt rugalmasságot.

Ami a home office-t illeti,

a bérlők nem egységesek

abban a tekintetben, hogy mekkora arányú otthoni és irodai munkavégzést tartanak kívánatosnak és működőképesnek. Vannak olyan cégek, ahol változatlanul bejárnak az irodába a kollégák, és vannak olyanok is, ahol kitart a távmunka, máshol pedig az tartják jó megoldásnak, hogy a csoportokra osztott munkavállalók heti vagy 2-3 napos rotációban járnak be az irodába. Hasznos iránymutatás lehet a Cushman & Wakefield tanulmánya, amely szerint az otthoni munkavégzés egészséges aránya heti 2-2,5 nap: ez az a maximum, aminél még fenntartható a munkavállalói elkötelezettség a cég irányába.

Mindez természetesen hatással van a bérelt területek méretére és a flexibilitási igényekre is. Vannak olyan cégek, ahol a munkatársak jó részét permanensen home office-ba helyezték és a jócskán csökkentett területen főleg közösségi tereket alakítanak ki majd a jövőben – mutatják a Colliers International tapasztalatai.  Az ügyfelek növekvő rugalmasság iránti igénye kapcsán a JLL kutatása azt prognosztizálja, hogy 2030-ra a teljes irodaterület 30%-át flexibilisen használják majd fel.

A prémium lokáció nem megy ki a divatból

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az elmúlt évtized legkeresettebb irodai alpiaca egyértelműen a Váci úti folyosó volt és még mindig e terület részesedése az egyik legnagyobb a lezárt irodapiaci tranzakciókban, ám az elmúlt 1-2 évben egyre nagyobb szerep jut a Dél-Budai alpiacnak, illetve a Pest Központ alpiac is mind népszerűbbnek számít.

A Colliersnél sem számolnak a prémium lokációk leértékelődésével: Budapest belvárosa nem csak a megközelíthetőség, hanem a szolgáltatások széles spektruma, valamint egyéb HR-faktorok, illetve a presztízst jelentő cím vagy épület – mint „statement” – miatt is vonzó az ott bérlő cégek számára.

A JLL szakértői úgy látják, hogy

változhat a vállalatok lokációs stratégiája is:

egyre több cég végez arra vonatkozó felméréseket, hogy hatékonyabb lenne-e a jövőben multilokációban működni, azaz több kisebb irodát nyitni a város különböző pontjain. Az elemzők arra számítanak, hogy a piac egy ún.

„hubs & clubs”

modell felé tarthat, amely az irodai lokációkat közelebb viszi az emberek lakóhelyéhez. Ezzel a dolgozók a rövidebb ingázás miatt akár napi 1-2 óra szabadidőhöz juthatnak, így az irodaválasztás szabadsága végső soron támogatja a dolgozók megtartását és a vállalat iránti elköteleződését.

A Cushman & Wakefield irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezetője szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a jó tömegközlekedéssel és szolgálatásokkal rendelkező lokációk változatlanul preferáltak lesznek. Az eddig is sikeres lokációk, melyek ún.

„talent hub”

területeknek is nevezhetők, már földrajzilag kiforrott helyszínek a fővároson belül és ezek a jövőben is fenn fognak maradni.

Ezért lett sikeres a Budapest ONE

A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye, hogy a pandémiás időszakban különösen lényegessé vált a hatékony, elkötelezett és legfőképpen rugalmas együttműködés a tulajdonosok és a szolgáltatók között, illetve a bérlők felé.

A jelenlegi egyedi válsághelyzetre láthatóan különbözően reagálnak szektorok. A tőkeerős cégek, az IT és telekommunikációs szektor, valamint a gyógyszeripar válságállóbbnak bizonyult. Ezt jól jelzi, hogy az első kilenc hónap alatt regisztrált legnagyobb bérleti tranzakciók mögött IKT cégek álltak, és az összesített take-up volumen 36%-a ilyen bérlőktől jött – mutat rá a CBRE szakértője. Hozzáteszi: a leglátványosabb visszaesést egyelőre az ipari és energetikai szektor mutatja, amelynek a tavalyi 35%-os keresleti részesedése idén eddig 12%-ra apadt.

„Kiemelten fontos, hogy egy cég olyan irodaházat találhasson, ami tovább erősítheti a munkahelyi környezetet és méltón tükrözi a vállalat munkáltatói márkáját, amint azt például a BT regionális üzleti szolgáltató központja esetében is láthatjuk: ők a Budapest ONE campus harmadik épületébe költöznek majd 2022-ben. A Budapest ONE környezetében a számos elérhető szolgáltatás mellett a főváros egyik legnagyobb tömegközlekedési csomópontja segíti majd a BT dolgozóit a munkába járásban, nemcsak a város más részeiről, hanem akár más vidéki nagyvárosokból vagy az agglomerációból is.” – mondja Mazsaroff Kata, a Colliers International occupier services üzletágának korábbi igazgatója, aki a BT-t képviselte a tranzakció során.

A Cushman & Wakefield szakértője azt emeli ki, hogy az irodaházak bérbeadásának sikere most is alapvetően a lokáción, a kimagasló műszaki tartalmon és a szolgáltatások széles skáláján múlik. „Nem véletlen, hogy az általunk képviselt Vodafone fővárosi irodáiban dolgozó kollégái 2022 őszén szintén a Budapest ONE irodaparkba költöznek át, vagyis ez a komplexum ad majd otthont a vállalat új főhadiszállásának. A Vodafone már a tervezési fázisban becsatlakozhatott a projektbe, így a bérelt terület teljes egészében a vállalat igényei szerint épülhet meg és alakítható ki.” – fogalmaz Szántó Tamara, MRICS, partner, budapesti irodabérbeadási és bérlőképviseleti vezető. A szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a home office révén ugyan megspórolható a munkába járással töltött idő, ami kedvezően hat a munka-magánélet egyensúlyára, ám az otthoni munkakörülmények lényegesen elmaradnak attól, amit egy modern iroda nyújtani képes.

Még több közösségi tér

Ahogy az irodahelyiségeket átalakítják és újratervezik, várhatóan nagyobb figyelem fordul majd azokra a terekre is, amelyek ösztönzik az együttműködést. Amint visszatérnek a bérlők az irodájukba, prioritást élvez az üzletmenet folytonossága és a működés rugalmassága – és mivel az irodaterek flexibilitását gyorsan és könnyen el lehet érni,

a vállalatok valószínűleg a rugalmas megoldások felé fordulnak,

azzal is támogatva a portfóliócsökkentési és a költségmegtakarítási stratégiájukat ebben a bizonytalan gazdasági időszakban – vélik a JLL szakértői. Úgy látják, hogy az alkalmazottak tartósan, hosszú távon vágynak a céltudatosan tervezett, rugalmas irodaterületre, az előre beépített helyiségek, az agilis tervezés, a technológiai integráció, a rugalmas bérleti opciók és a vendéglátói szolgáltatások normákká válnak, így a kereskedelmi ingatlanokat árucikkekből fogyasztási termékekké alakítják át.

Szintén a közösségi terek iránti növekvő igényt prognosztizálja a Cushman & Wakefield szakértője, hiszen a cégek versenyképességük fenntartásának egyik alappillére, hogy mennyire kreatív, mennyire innovatív a vállalat – ehhez pedig minőségi környezetre és személyes interakcióra van szükség. Hozzáteszik, hogy ezekben a közösségi terekben a jövőben is fontos lesz a megfelelő távolságtartás, a szükséges higiénia fenntartása, amely az egész irodaterület használatára szintén vonatkozik.

Az avatott nézelődők a Budapest ONE irodaparkban felfedezhetik a LIWING munkáit is.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYKÖRKÉP A TÁVMUNKA ÉS AZ IRODÁK JÖVŐJÉRŐL appeared first on Liwing - home and office.

Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról.

Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.

A jelentés néhány fontosabb megállapítása:

• A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.

• A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.

• A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.

• Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.

• A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.

• Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Ez várható a közeljövőben

Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség.

Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról.

Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt.

Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban.

Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és mindezekhez egyedi bútorra is vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉRZÉKEK INTERNETE. ÍGY DOLGOZUNK MAJD A JÖVŐBEN? appeared first on Liwing - home and office.

A koronavírus új helyzet elé állította a vállalatokat.

Többek között feladta a leckét a cégvezetőknek: hogyan lehet emberileg élhető, a munka szempontjából produktív környezetet biztosítani, amely Covid-biztos is. Mára a munkáltatói helytállás egyik legfőbb mérője az lett, hogyan reagálnak a cégek a vírushelyzet okozta megváltozott körülményekre. A munkaszervezés újraértelmezésének lehetőségeit kutatta a Telenor a HR Festtel közösen szervezett kerekasztal-beszélgetésén újságíró, szervezetfejlesztő és irodapiaci szakember közreműködésével.

Kevesebb home office, több személyesség.

A járvány kirobbanásakor az új világrend egyértelműen a home office volt. A nyár végével azonban ez visszarendeződni látszik, egyre többen térnek vissza az irodai környezetbe. Ennek legfőbb oka a humán faktor, ugyanis egyre hangosabb az igény a személyes találkozásokra és az élő kapcsolattartásra. A munkarend kialakítása terén a cégek jelenleg többféle modellt követnek az otthoni munkavégzéstől az irodába való teljes visszatérésig. Van, ahol hibrid megoldásokat alkalmaznak, félig online, félig személyes működéssel. Egy közös pont azonban kirajzolódik:

a legtöbb cég az irodai teret sokkal rugalmasabban kezdte el értelmezni,

mint eddig, a munkáltatók pedig fontos feladatot kaptak – eljött az ideje az „out of the box” megoldásoknak, a megváltozott körülmények között is a legmegfelelőbb feltételeket biztosítva.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása zajlik, paradigmák dőlnek meg nap mint nap. Szervezetfejlesztőként a járványhelyzet egyik legnagyobb kihívása, hogy a céges kultúrát továbbépítsük, összetartsuk a csapatokat, megóvjuk a kollégákat a kiégéstől, az otthoni bezárkózástól, az izolációtól. A Telenornál a hibrid megoldásban hiszünk, ezért egyrészt A-B hetes váltásban működő munkarendet alakítottunk ki, illetve bevezettük, hogy hétfőn és pénteken mindenki otthonról dolgozik, amit hosszú távon is szeretnénk megtartani.” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese. Szerinte

az iroda egy kommunikációs platform is, a munkáltatói márka fontos eleme,

és egyértelműen látszik az is, hogy most még nagyobb szükség van a személyes találkozásokra, és az olyan közösségi terekre, amelyek a munkavégzés mellett találkozási pontok is egyben. Ennek egyik példája a Telenor munkatársainak ötlete alapján megszületett Garden Office a cég székházának kertjében; az alternatív kerti iroda lehetőséget teremt a terek kitágítására, a biztonságos, szabadtéri munkára, ami a fertőzésveszély csökkentése szempontjából is előnyös.

Egyre nagyobb szükség van a munkavállalók biztonságérzetének erősítésére, jóllétének és lelki egyensúlyának támogatására. Al Ghaoui Hesna újságíró, riporter, egykori haditudósító szerint vannak párhuzamok a mostani járványidőszak és egy háborús helyzet között. Véleménye szerint sokszor a lelki alkalmazkodóképesség határozza meg, hogy hogyan vészel át valaki egy kritikus helyzetet: „A Covid-járvány mindenkit mellbevágott, kilökött minket a napi rutinból. Emiatt az életet sokan kiszámíthatatlannak élik meg. Megtapasztaltuk a saját határainkat, mind emberileg, mind szakmailag, sokak biztonságérzete ingott meg. Mindezt nagyban befolyásolhatja, hogy mit észlelünk a munkáltatónk oldaláról: tud-e támogató közeget nyújtani, és mennyire képes ebben a megváltozott helyzetben jól reagálni.”

Fontos, hogy megszólaljanak, akik döntési helyzetben, vezető pozícióban vannak, hiszen a csapatok élén lévő munkatársakra a többiek példaként tekintenek. Krízishelyzetben ez a magatartás különösen nagy hangsúlyt kap, ilyenkor a sebezhetőség felvállalása még hitelesebbé teszi a vezetőket. Al Ghaoui Hesna szociálpszichológiai irányból megvilágítva a témát, és a félelem fizikai és pszichés hatásait elemezve úgy gondolja, hogy a félelem képes falakat emelni, de közben egységesítő erő is lehet, ha egy közösség őszintén tud kommunikálni erről. Szerinte a félelem fontos indikátor, amely segíthet emelni a teljesítményünket, ám ez attól is függ, hogy milyen kontextust teremtünk az adott helyzet köré: fenyegetettségként tekintünk rá, vagy kihívásnak látjuk, amihez csapatként, közösségként állunk hozzá.

A cégek életében a karantén idején nagy kihívást jelentett, hogy miként lehet otthonról építeni a vállalati kultúrát, hogyan lehet távolról közösséget építeni. „Céges kultúránk a #oneteam, vagyis az #egycsapat filozófiájára épül, ami azt jelképezi, hogy senki nincs egyedül, figyelünk egymásra. Erre számos pozitív példa volt a járvány alatt. Belső segítő közösségek szerveződtek, a kollégák közösen maszkot varrtak az üzleteinkben dolgozóknak, a digitális oktatáshoz eszközökkel segítették egymást, és például megszerveztük a házhozszállítást az irodaház menzájából. A közösség erejének hatását „békeidőben” is érezni fogjuk.” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit.

Ahogy arról már korábban többször írtunk,

felértékelődött a közösségi terek szerepe.

Habár a karantén elején sokan úgy gondolták, soha többet nem lesz szükség irodákra, de az irodapiac átalakulása egy hosszabb távú folyamat, és a klasszikus irodai szerepkör egyértelműen borulni látszik.

„Az irodák funkciója megváltozik. Ami eddig az infrastruktúrát jelentette, az ma már egy közösségi tér, a személyes találkozások, a beszélgetések és a kávézások helye. Épp ezért a most épülő irodaházak tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek, amelyek megfelelnek az új munkavállalói elvárásoknak.” – mondta el Fodor Dániel, ’Az Év Irodája’ főszervezője.

(A “2018-as Az Év Irodája” nyertes irodákból 3, a “2019-es Az Év Irodája” nyertes irodákból 2 egyedi bútorait a LIWING gyártotta és építette be.)

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post FELÉRTÉKELŐDÖTT A KÖZÖSSÉGI TEREK SZEREPE appeared first on Liwing - home and office.

A konyha a munkahelyi társasági élet egyik legzsúfoltabb színtere, így ebédidőben érdemes kiemelten odafigyelnünk a higiéniai és a távolságtartásra vonatkozó szabályok betartására. Számos kérdést vet fel a jelenlegi helyzet:

szabad együtt étkeznünk, vagy inkább mindenki egyen a saját billentyűzete felett?

Mosogatógépbe pakoljunk vagy használjunk szivacsot? Az LG összegyűjtött pár fontos tanácsot, melyek betartásával sokat tehetünk a saját és kollégáink biztonságának megőrzéséért.

1. Hagyjuk ott a gépet
Gyakran előfordul, hogy egy-egy feladat leadása miatt az ebédre csak a monitor előtt jut idő. Ez azonban több szempontból is problémás: egyrészt a számítógépünk környezete – még viszonylag rendszeres takarítás mellett is – hemzseg a baktériumoktól, amiket evés közben könnyen bevihetünk a szervezetünkbe. Másrészt fontos, hogy a munkaidő közepén beiktassunk egy kis szünetet, így jobban tudunk fókuszálni a nap hátralevő részében, ráadásul a kollégáknak sem kell érezniük az ebédünk illatát. Fontos, hogy bárhova ülünk is, az asztalt mindig töröljük le fertőtlenítő hatású tisztítószerrel étkezés előtt és után is.

2. Még ne legyen csapatprogram az ebédelés
Az irodába való visszatérés egyik legjobb része, hogy ismét találkozhatunk a rég nem látott munkatársakkal, és végre személyesen is átbeszélhetjük az elmúlt időszak történéseit. Ettől függetlenül most érdemes inkább kihagyni a csoportos ebédelést: az asztaloknál figyeljünk arra, hogy közvetlenül mellettünk és velünk szemben ne üljenek, és próbáljunk meg nem többet időzni a helységben, mint amennyit valóban szükséges. Érdemes ebben az időszakban a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelni az ebédidőt, hogy ne mindenki délben rohamozza meg a közös konyhát. Ha például azt látjuk, hogy felelősen nem tudunk leülni a kollégákhoz, inkább várjuk meg, míg befejezik az étkezést, és ezt követően váltsuk őket.

3. Tudatos ételtárolás
A közös irodai hűtők gyorsan megtelnek az otthonról hozott ételekkel, azonban tulajdonosaik gyakran megfeledkeznek dobozaikról, és végül senki sem vállalja magára a nem éppen gusztusos maradékok eltávolítását. Jelen helyzetben különösen figyeljünk oda a közös hűtőkre: csak abban az esetben használjuk, ha tényleg szeretnénk a későbbiekben elfogyasztani az ételt, a hétvégék előtt pedig feltétlenül ellenőrizzük, hogy benne hagytunk-e valamit. Fontos, hogy jól zárható dobozokat használjunk, és távol helyezzük el ételeinket a többi élelmiszertől anélkül, hogy azokhoz hozzáérnénk. Érdemes figyelembe venni, hogy milyen típusú hűtő van az irodában: míg egy nem túl korszerű gépben már 2 nap alatt is tönkremehet az ebédünk, a NatureFresh technológiájú berendezésekben akár 3-4 napig is frissek maradnak az élelmiszerek. Most különösen hasznos lehet, ha felcímkézzük az ételeinket, főleg, ha az irodában sűrűn előfordul, hogy a kollégák összekeverik a dobozokat.

4. Szivacs helyett mosogatógép
A legtöbb irodában örök probléma a konyhai rend kérdése, jelen helyzetben pedig még fontosabb, hogy ne hagyjuk a konyhapulton vagy asztalon az ételmaradékos tányérokat. Ha van az irodában mosogatógép, mindenképpen érdemes előnyben részesíteni, hiszen nem csak környezetbarát, de gyorsabb és higiénikusabb megoldás is, mint a hagyományos kézi mosogatás. Ha az iroda vezetősége extra higiéniát szeretne a konyhába, az LG TrueSteam jelzésű mosogatógépei forró gőzzel fertőtlenítik az edények teljes felületét, amellyel – a kórokozók eltávolítása mellett – igazán hatékonyan tudják tisztítani az evőeszközöket, tányérokat. Ha csak kézi mosogatásra van lehetőségünk az irodában, a közös szivacsok helyett érdemes műanyag vagy szilikon kefét választani, hiszen a mosogatószivacsokban rengeteg kórokozó telepedhet meg.

5. Nem árt a friss levegő
Ha az irodai környezet és az időjárás is megengedi, érdemes a szabadban elfogyasztani az ebédünket. Vigyünk magunkkal saját evőeszközöket, tányért, és élvezzük a napsütést és a finom falatokat. A friss levegőn töltött ebédidő nem csak biztonságosabb a jelenlegi helyzetben, de segíti a felfrissülést is munka közben. Ha nincs lehetőségünk arra, hogy szabadban fogyasszuk el az ebédünket, akkor is próbáljuk minél gyakrabban szellőztetni az irodát – kiemelten a konyhai helyiséget.

+1 Emlékeztessük a kollégákat a szabályok betartására
A karanténban töltött hetek után sokaknak felüdülést jelent, hogy újra találkozhatnak a kollégákkal. Ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejtkezni az elővigyázatosságról, ezért az LG összeállított egy ingyenesen letölthető listát, amely a legfontosabb szabályokra hívja fel a figyelmet az irodai étkezéssel kapcsolatban. Érdemes ezt kinyomtatni, és kitenni a közös konyhákban és étkező helyiségekben, hogy emlékeztessük magunkat és kollégáinkat is az óvatosságra.

A nyomtatható anyag itt magyarul és angolul is letölthető.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post IRODAI KONYHAETIKETT appeared first on Liwing - home and office.