Takács Ernő kiemelte, hogy a változások új feladat elé állítják a felelős tervezőket éppúgy, mint a jövő iránt felelősséget érző építtetőket: “Óriási a fejlődés ezen a területen, hiszen csaknem egy új szektor megszületéséről beszélhetünk, új termékekkel, technológiával és jelentős fejlődési potenciállal. Hatalmas lehetőség rejlik az ingatlanfejlesztés zöldítését szolgáló együttműködésben, amely kötelezettsége is a mai felelős fejlesztőknek.”

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) 2009 óta fogja össze az ingatlanszektor, az építőipar és az építésgazdaság szereplőit, hogy közreműködésükkel részt vegyen a

környezettudatos és fenntartható

építést előmozdító építészeti szabályozás szakmai kidolgozásában. A szervezet szemléletformáló, oktatási tevékenységet is végez, tudásbázist nyújt, és a globális World Green Building Council közösség tagjaként nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodik.

Barta Zsombor, a HuGBC elnöke azt emelte ki: a fenntarthatóság szempontjából kulcsszerepük van az ingatlanfejlesztőknek. Már a korai tervezési, majd a kivitelezési szakaszban is alkalmazható sok olyan környezettudatosságot segítő elem, amelyek meghatározóak az épületek életciklusában.

A megállapodás alapján a felek több témakörben is együttműködnek majd: köztük a környezettudatos épített környezet általános ismereteinek társadalmi, szakmai kommunikációjában, ismeretterjesztésben és szemléletformálásban. Emellett

közös érdekképviseletet hoznak létre az építészeti szabályozásban a fenntarthatóság és környezettudatosság kellő súlyú érvényesítése érdekében,

és a fenntartható építést/felújítást előmozdító jogi és gazdasági szabályozás, támogatási rendszer véleményezésében, kidolgozásában.

A másik megállapodást az IFK a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközponttal kötötte, amelynek elsődleges célja, hogy

segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban.

Takács Ernő ismertette, hogy az IFK és a Tudásközpont a jövőben együttműködik az építésgazdaságban részt vevő szakemberek, vállalkozások, kutatók, oktatók és felsőoktatásban részt vevő hallgatók tevékenységének gyakorlati és elméleti támogatásában, a zöldinnovációs és fenntarthatósági tevékenység fejlesztésében az építésgazdaság területén belül.

Boros Anita, a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője hangsúlyozta, hogy a hazai vállalkozások egyre aktívabbak az új termékek és technológiák feltalálásában, alkalmazásában, ami segíti a zöldgazdaságra való átállást is.

A zöldinnovációs termékek gyakorlati alkalmazásának igénye szinte minden ágazat esetében változásokat hoz

az építőipartól elkezdve egészen a bankszektorig – fejtette ki, megemlítve, hogy a tudásközpont ebben az évben az építésgazdaság zöldinnovációs kérdéseire fókuszál. Beszélt az építőanyag-hiány megszűnéséről is az építőiparban, és úgy vélte, a nyersanyagárak csökkenése rövidesen a kereskedelmi árakban is érzékelhetővé válik a fogyasztók számára.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A VÁLTOZÁSOK ÚJ FELADAT ELÉ ÁLLÍTJÁK A FELELŐS TERVEZŐKET ÉPPÚGY, MINT A JÖVŐ IRÁNT FELELŐSSÉGET ÉRZŐ ÉPÍTTETŐKET appeared first on Liwing - home and office.

A Hengermalom út 18. szám alatt az ATENOR hamarosan megkezdi a BakerStreet első fázisának kivitelezését 16.500 m² bérelhető irodaterülettel, és a Hengermalom út 20. számú telken egy

újabb „A +” kategóriájú irodaházat fog megvalósítani,

mintegy 24.500 m² irodaterülettel a projekt második fázisaként – ezáltal a BakerStreet is egy campus jellegű fejlesztéssé válik.

Mindkét épület kiemelkedő minőségű és környezettudatos megoldásokat fog nyújtani a BREEAM „Excellent” és az Access4You „Gold” minősítések követelményeinek megfelelően, mélygarázsokkal, teraszokkal és az épületek között belső, közösségi térként funkcionáló kerttel és sétálóövezettel.

A telek Dél-Budán helyezkedik el, amely a város egyik legkedveltebb része az egyetemekhez való közelsége, könnyű megközelíthetősége és hatalmas zöld területei miatt. A helyszín közel van az M1-es és M7-es autópályákhoz is. A Dél-Budai alpiac folyamatoson fejlődik és növekszik, amelyhez hozzájárult, az új a 4-es metróvonal, a kibővített villamos- és buszhálózat, valamint a környéken lévő széleskörű szolgáltatások köre: bevásárlóközpontok, éttermek, kávézók, sport- és szabadidős létesítmények.

A projekt csupán 300 méterre található az Újbuda Center Bevásárló Központtól és 600 méterre a Dunaparttól, továbbá könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel és autóval egyaránt. Köszönhetően a Rákóczi híd közelségének, a belváros és Pest déli kerületei is gyorsan és könnyedén elérhetőek.

Ezzel a tranzakcióval az ATENOR magyarországi fejlesztés alatt álló portfóliója 128.500 m²-re bűvült, amely 3 projektet foglal magában (Aréna Business Campus, RoseVille és BakerStreet). Az elmúlt évek során megvalósított és eladott 6 db Váci Greens épülettel együtt ez több mint 250.000 m².

Ez a fejlesztés beleillik az ATENOR nemzetközi stratégiájába, melynek

célja az építészetileg és környezetileg kiváló minőségű, nagyszabású projektek támogatása számos dinamikus európai nagyvárosban.

Az új vételt követően a fejlesztés alatt álló ATENOR projektek száma 31-re növekedett, amely közel 1.270.000 m² nagyságú portfóliót jelent. A projektek Brüsszelben, Vallóniában és Flandriában (Belgium), Hágában (Hollandia), Luxemburgban, a párizsi régióban (Franciaország), Düsseldorfban (Németország), Varsóban (Lengyelország), Lisszabonban (Portugália), Budapesten (Magyarország) és Bukarestben (Románia) találhatóak.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post AZ ATENOR BŐVÍTI A BAKERSTREET-ET BUDÁN appeared first on Liwing - home and office.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki,

az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt.

A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavulttá váltak, ezek közül sokat felújítanak – de alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől, a társadalmi elvárásokon át, műemléke esetén a műemlékvédelmi előírásoknak és a városképnek egyaránt, mindezt naprakészen.

Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is,

amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modernkori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe.

A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet.

Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása.

Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg.

A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során. 

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett. Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.

Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is megismerheti hamarosan, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy

a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is.

A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át.

Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK JÖVŐJE appeared first on Liwing - home and office.