Office branding, employer branding, home office,

The post GLOBÁLIS TREND A MUNKAVÁLLALÓK LÁZADÁSA appeared first on Liwing - home and office.

egy irodának most már többet kell nyújtania, mint egy helyet, ahol le lehet ülni.

Két fő narratíva jelent meg a piacon. Vannak, akik úgy vélik, hogy a távmunka miatt már nincs szükségük fizikai irodára, de akadnak olyan cégek is, akiknek a jelenlegi helyzetben minden eddiginél nagyobb irodatérre van szükségük. A vállalkozások most érkeztek el oda, hogy átértékeljék jelenlegi berendezkedésüket, és mivel

nem létezik egy, mindenre kiterjedő megoldás,

minden változtatást és finomhangolást az egyéni vállalati igények, értékek és a munka jellege alapján kell átértékelni.

Egészen a közelmúltig az irodabérleti egyenlet – amely egyszerűen azért működött addig, amíg működött, mert mindenki követte, anélkül, hogy megkérdőjelezte volna – a következőképpen szólt: alkalmazottak száma = a szükséges munkaállomások száma. Ma már olyan környezet megteremtésére törekednek a vállalatok, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók különböző stílusokban dolgozzanak, szocializálódjanak és kapcsolódjanak egymással. Az ötletcserére szolgáló kollaboratív terek, tárgyalók a termékközpontú vállalatok számára laboratóriumokhoz hasonló terekké váltak.

Az irodahelyiségek iránti kereslet azonban nem csökkent, hanem paradox módon nőtt,

mivel több helyre van szükség ahhoz, hogy kevesebb dolgozót, de-denzifikált környezetben, többféle munkastílusban lehessen foglalkoztatni. „A megfelelő munkakörnyezetnek a vállalat termelékenységére és sikerére gyakorolt hatásának felismerése a klasszikus “gyere be, ülj be és végezd a munkád” modell régóta esedékes frissítéséhez vezetett. Sok vállalatvezető arra ösztönzi dolgozóit, hogy osszák fel a munkahetet a távmunka és a központból történő alkalmi munkavégzés között” – tette hozzá Halász Kinga, a ShareSpace Hungary ingatlanstratégiai vezetője.

A digitális megoldások lehetővé tették, hogy a társadalmunk a napi működés számos területén szintet lépjen, ez alól a PWC tanulmánya szerint a mezőgazdaság mellett a második legelmaradottabb iparág, az ingatlanpiac sem volt kivétel. A vállalkozások most igyekeznek digitalizálni folyamataikat és integrálni a digitális eszközöket, például a blockchain és a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket a mindennapi működésükbe.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post MIT HOZHAT A JÖVŐ ÉV AZ IRODÁK SZÁMÁRA? appeared first on Liwing - home and office.

Magyarországon is jól megfigyelhető néhány trend, amely jól mutatja a magyar lakosság ízlésvilágának evolúcióját, függetlenül attól, hogy a tisztasági festéshez is használt fehér örök kedvenc. A festékgyártó vállalat színpalettája hűen tükrözi, milyen falszíneket preferáltak az egyes időszakokban a kreativitásra nyitott magyarok, legyen szó mesteremberekről vagy lakossági felhasználókról.

A 2010-es évek elején a népszerűségi sorban kizárólag sárgás, narancsos szín sorakozott fel a népszerűségi ranglistán. A trombitavirág, a napraforgó és barackvirág árnyalatok vitathatatlanul a vásárlók kedvencei voltak, azonban az évtized közepén ez a folyamat kezdett megtorpanni, sőt, visszafordulni. Olyannyira, hogy a 2021-es felmérés szerint ezen színek egyike sem szerepel már a top10-ben. A szakkereskedések és barkácsáruházak visszajelzéseinek köszönhetően a Poli-Farbe színskálájában visszaköszönnek a nemzetközi trendek is. Így jól kimutatható:

lassan idehaza is elkezdtek divatba jönni a természetesebb, kifinomultabb színek, mint például a lágy fátyolka, az ezüstfa vagy épp a természetes vasvirág árnyalata.

Ha megfigyeljük, ezek semlegesebb, kevésbé intenzívek és sokkal jobban illenek egy modern otthon színvilágába. Ebbe az új irányvonalba jól illeszkedik pár éve megjelent nád, melynek népszerűsége olyan gyorsan emelkedik, hogy jövőre felveheti a versenyt a szintén természet ihlette bodza árnyalatával és fehér után a magyar vásárlók kedvence lehet.

Az elmúlt másfél év példa nélküli volt, ez pedig az élet minden területén éreztette hatását. A hosszú bezártságot ellensúlyozva, a legtöbben igyekeztek visszatérni a természetbe, ami aztán elkezdett jelentkezni az otthonokban is:

ma már a természetközeli, megnyugtató, harmonikus színeket és anyagokat, mintákat és formákat részesítik előnyben a legtöbben.

A nád árnyalata pedig pontosan ezt tudja: békés, biztos alapot ad otthonunknak. A nád egy valódi természetes szín, amely elég intenzív ahhoz, hogy akár csak egyes kisebb falfelületeken használjuk, de kellőképpen lágy, hogy akár nagyobb terek esetén az egész helyiséget is dekoráljuk vele. Az, hogy milyen mértékben alkalmazzuk, csak saját stílusunkon múlik. A nád színe sosem lesz tolakodó, sem hivalkodó. Remek alapot ad a további természetes anyagok használatához: kombinálhatjuk szinte bármilyen fajta fával – az itthon igen népszerű fenyő mellett is remekül mutat, de ugyanígy a bambusz, a rattan, a fonott kiegészítőkkel is harmóniában áll.

Akik a nagyvárosi dzsungel életérzést szeretnék megvalósítani, azoknak szinte kötelező választás a nád: izgalmas hátteret ad a rengeteg zöld növénynek, és kiválóan kombinálható az egyre népszerűbb újrahasznosított és környezetbarát anyagokkal is.

A nád környezettudatosságot, természetszeretetet sugall, de ez az időszerű tudatosság valójában nem is trend, hanem szükségszerűség.

Aki ezt a színt választja, az tudja, hogy a menedéket nyújtó természetnek szüksége van ránk és nekünk is rá. A lakberendezési trendek alapján a cél egyre inkább az, hogy funkcionális otthonokat tervezzünk, alakítsunk ki és tartsunk fenn, ahol mindennek megvan a helye és szerepe, ám közben otthonunk betöltse a legfontosabb feladatát: teret adjon a kikapcsolódásra, feltöltődésre, kreatív alkotásra, önmagunk felfedezésére.

Top10 színárnyalatok 2021-ben a Poli-Farbe színtrend kutatása alapján:

1. Fehér F1
2. Bodza B20
3. Nád N30
4. Vasvirág V30
5. Ezüstfa E40
6. Fátyolka F20
7. Jácint J10
8. Gyékény GY30
9. Fenyőspárga F30

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A 2022-ES ÉV FALSZÍNE A NÁD appeared first on Liwing - home and office.

a magyar építészet, építőipar és ingatlanszektor immár Európa élvonalába tartozik.

A nevezők és a díjazottak munkáiból is jól láthatóan kirajzolódnak azok a trendek, amelyek meghatározzák a jövő ingatlanpiacát, és természetesen a pandémiára adott válaszok is szervesen beépülnek a projektekbe. Így a zöld megoldások mellett egyre fejlettebb technológiai alkalmazások jelennek meg, amelyek az érintésmentes, digitális kommunikációt segítik elő, miközben az emberközpontúság a közösségi terek és a WELL-szempontok megerősödésével együtt továbbra is fókuszban marad. A rugalmasság, a könnyen változtatható funkciók és térelrendezések válnak a legfontosabb szempontokká, így az ingatlanokban a folyamatosan alakuló új trendek viszonylag gyorsan megjeleníthetők, és a jövőben még válságállóbb lesz az iparág.

Az Év Kereskedelmi Fejlesztése kategóriában az Agora Budapest lett az első helyezett, amely Budapest és Magyarország egyik legnagyobb szabású irodapark- és városi alközpont-fejlesztése a Váci úton.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projekt kategóriában az Etele Plaza győzött, amely a jelenlegi ingatlanfejlesztési piacon egyedülálló módon egy vadonatúj bevásárlóközpont Dél-Budán, a legmodernebb technológiai megoldásokat is megjelenítve.

Az Év Fejlesztése Különdíjat a Concept Group Office Buildingnek ítélte a szakmai zsűri, amely az egyedi design és high tech megoldások mellett egy emberléptékű környezetbarát irodaház Óbudán.

Az Év Legzöldebb Projektje szintén az Agora Budapest, ahol az egyes épületek kiérdemelték a BREEAM minősítést, miközben az irodapark jelentős zöld és közösségi területekkel gazdagítják a fővárost.

Az Év Lakóingatlan Fejlesztése kategóriában a Fagyöngy Lakópark nyerte el az első helyet, amely igényes, emberléptékű épületeivel szervesen illeszkedik Csillaghegy kertvárosi környezetébe.

Az Év Tervezett Lakó Projektje kategóriában aNaphegy12 by Cordia végzett az első helyen, amely Budapest exkluzív helyszínén, a Naphegyen épül páratlan természeti környezetben.

Az Év Fejlesztő Cége kategória győztese a Horizon Development, amely az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg nemzetközi színtéren is megjelenítve a magyar tálentumot, miközben a műemlékek megújításában is példamutató szerepet játszott.

Az Év Kivitelező Cége a DVM group, amely számos projektjével kimagasló eredményt ért el, miközben hazánk egyik legkomplexebb integrált építőipari cégcsoportja.

Az Év Irodakivitelező Cége díjat a FITOUT Zrt. nyerte el, amely jelentős fit-out és kivitelezési tevékenysége mellett magas színvonalon valósított meg saját irodaház-fejlesztést is.

Az Év Asset Management Cége a CPI Hungary, amely hazánkban is meghatározó ingatlanpiaci vállalatként iroda, kiskereskedelmi és logisztikai funkcióban is sikeres vagyonkezelési tevékenységet folytat.

Az Év Facility Management Cége a Dome FSG, amely a pandémiás időszakban is magas szinten végezte létesítménygazdálkodási megbízásait, miközben tovább fejlesztette a technológiai képességeit.

Az Év Property Management Cége pedig a Cushman & Wakefield lett, amely számos ingatlanszegmensben nyújt kimagasló és megbízható teljesítményt hosszú évek óta.

 Az Év Tanácsadó Cége kategóriában szintén a Cushman & Wakefield győzött, amely többek között az irodapiacon ért el kiemelkedő eredményt, ahol a bérleti szerződések jelentős hányada fűződik a nevéhez.

Az Év Proptech Megoldása idén a Floor99 PropTech Fejlesztő Kft. terméke lett, a cég a TabLog kifejlesztésével hatékony érkeztetés és vendég menedzsmentet biztosít az irodaházak és a vállalatok számára az érintésmentes megoldások új generációjaként.

A Real Estate Awards Életműdíjat idén posztumusz Kovács Attilaérdemelte ki, aki bár fiatalon eltávozott, mégis a magyar ingatlanfejlesztési piacot kiemelkedő épületekkel gazdagította, miközben a korszerű, emberléptékű és fenntartható építészetet szintetizálta a hagyományos értékekkel.

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége Jellinek Dániel lett, aki az elmúlt években az Indotek Groupot a hazai ingatlanpiac meghatározó vállalatává fejlesztette, miközben a bevásárlóközpont-iparágban is jelentős pozíciókat szerzett.

Az Év Feltörekvő Személyisége idén Sárai Fruzsina lett.

„Gratulálunk a győzteseknek, akik igazolták, hogy a pandémiás időszakban sem állt meg az élet az ingatlanpiacon, hiszen kiváló projektek valósultak meg és fognak épülni a jövőben is. Örülünk, hogy hozzájárulásunkkal az ingatlanszakma mellett a széles nagyközönség is megismerheti ezeket a nagyszerű alkotásokat, amelyek a magyar épített örökséget tovább gazdagítják. Továbbá nagy örömmel jelenthetjük be, hogy június 3-án Az Év Irodája Piknik & Díjátadót már élőben a Kopaszi-gátnál rendezzük meg, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket” – mondta Fodor Dániel, Az Év Irodája és a Real Estate Awards verseny főszervezője, az ingatlan.com events ügyvezetője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post ÁTADTÁK A REAL ESTATE AWARDS DÍJAKAT appeared first on Liwing - home and office.

A koronavírus új helyzet elé állította a vállalatokat.

Többek között feladta a leckét a cégvezetőknek: hogyan lehet emberileg élhető, a munka szempontjából produktív környezetet biztosítani, amely Covid-biztos is. Mára a munkáltatói helytállás egyik legfőbb mérője az lett, hogyan reagálnak a cégek a vírushelyzet okozta megváltozott körülményekre. A munkaszervezés újraértelmezésének lehetőségeit kutatta a Telenor a HR Festtel közösen szervezett kerekasztal-beszélgetésén újságíró, szervezetfejlesztő és irodapiaci szakember közreműködésével.

Kevesebb home office, több személyesség.

A járvány kirobbanásakor az új világrend egyértelműen a home office volt. A nyár végével azonban ez visszarendeződni látszik, egyre többen térnek vissza az irodai környezetbe. Ennek legfőbb oka a humán faktor, ugyanis egyre hangosabb az igény a személyes találkozásokra és az élő kapcsolattartásra. A munkarend kialakítása terén a cégek jelenleg többféle modellt követnek az otthoni munkavégzéstől az irodába való teljes visszatérésig. Van, ahol hibrid megoldásokat alkalmaznak, félig online, félig személyes működéssel. Egy közös pont azonban kirajzolódik:

a legtöbb cég az irodai teret sokkal rugalmasabban kezdte el értelmezni,

mint eddig, a munkáltatók pedig fontos feladatot kaptak – eljött az ideje az „out of the box” megoldásoknak, a megváltozott körülmények között is a legmegfelelőbb feltételeket biztosítva.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása zajlik, paradigmák dőlnek meg nap mint nap. Szervezetfejlesztőként a járványhelyzet egyik legnagyobb kihívása, hogy a céges kultúrát továbbépítsük, összetartsuk a csapatokat, megóvjuk a kollégákat a kiégéstől, az otthoni bezárkózástól, az izolációtól. A Telenornál a hibrid megoldásban hiszünk, ezért egyrészt A-B hetes váltásban működő munkarendet alakítottunk ki, illetve bevezettük, hogy hétfőn és pénteken mindenki otthonról dolgozik, amit hosszú távon is szeretnénk megtartani.” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese. Szerinte

az iroda egy kommunikációs platform is, a munkáltatói márka fontos eleme,

és egyértelműen látszik az is, hogy most még nagyobb szükség van a személyes találkozásokra, és az olyan közösségi terekre, amelyek a munkavégzés mellett találkozási pontok is egyben. Ennek egyik példája a Telenor munkatársainak ötlete alapján megszületett Garden Office a cég székházának kertjében; az alternatív kerti iroda lehetőséget teremt a terek kitágítására, a biztonságos, szabadtéri munkára, ami a fertőzésveszély csökkentése szempontjából is előnyös.

Egyre nagyobb szükség van a munkavállalók biztonságérzetének erősítésére, jóllétének és lelki egyensúlyának támogatására. Al Ghaoui Hesna újságíró, riporter, egykori haditudósító szerint vannak párhuzamok a mostani járványidőszak és egy háborús helyzet között. Véleménye szerint sokszor a lelki alkalmazkodóképesség határozza meg, hogy hogyan vészel át valaki egy kritikus helyzetet: „A Covid-járvány mindenkit mellbevágott, kilökött minket a napi rutinból. Emiatt az életet sokan kiszámíthatatlannak élik meg. Megtapasztaltuk a saját határainkat, mind emberileg, mind szakmailag, sokak biztonságérzete ingott meg. Mindezt nagyban befolyásolhatja, hogy mit észlelünk a munkáltatónk oldaláról: tud-e támogató közeget nyújtani, és mennyire képes ebben a megváltozott helyzetben jól reagálni.”

Fontos, hogy megszólaljanak, akik döntési helyzetben, vezető pozícióban vannak, hiszen a csapatok élén lévő munkatársakra a többiek példaként tekintenek. Krízishelyzetben ez a magatartás különösen nagy hangsúlyt kap, ilyenkor a sebezhetőség felvállalása még hitelesebbé teszi a vezetőket. Al Ghaoui Hesna szociálpszichológiai irányból megvilágítva a témát, és a félelem fizikai és pszichés hatásait elemezve úgy gondolja, hogy a félelem képes falakat emelni, de közben egységesítő erő is lehet, ha egy közösség őszintén tud kommunikálni erről. Szerinte a félelem fontos indikátor, amely segíthet emelni a teljesítményünket, ám ez attól is függ, hogy milyen kontextust teremtünk az adott helyzet köré: fenyegetettségként tekintünk rá, vagy kihívásnak látjuk, amihez csapatként, közösségként állunk hozzá.

A cégek életében a karantén idején nagy kihívást jelentett, hogy miként lehet otthonról építeni a vállalati kultúrát, hogyan lehet távolról közösséget építeni. „Céges kultúránk a #oneteam, vagyis az #egycsapat filozófiájára épül, ami azt jelképezi, hogy senki nincs egyedül, figyelünk egymásra. Erre számos pozitív példa volt a járvány alatt. Belső segítő közösségek szerveződtek, a kollégák közösen maszkot varrtak az üzleteinkben dolgozóknak, a digitális oktatáshoz eszközökkel segítették egymást, és például megszerveztük a házhozszállítást az irodaház menzájából. A közösség erejének hatását „békeidőben” is érezni fogjuk.” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit.

Ahogy arról már korábban többször írtunk,

felértékelődött a közösségi terek szerepe.

Habár a karantén elején sokan úgy gondolták, soha többet nem lesz szükség irodákra, de az irodapiac átalakulása egy hosszabb távú folyamat, és a klasszikus irodai szerepkör egyértelműen borulni látszik.

„Az irodák funkciója megváltozik. Ami eddig az infrastruktúrát jelentette, az ma már egy közösségi tér, a személyes találkozások, a beszélgetések és a kávézások helye. Épp ezért a most épülő irodaházak tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek, amelyek megfelelnek az új munkavállalói elvárásoknak.” – mondta el Fodor Dániel, ’Az Év Irodája’ főszervezője.

(A “2018-as Az Év Irodája” nyertes irodákból 3, a “2019-es Az Év Irodája” nyertes irodákból 2 egyedi bútorait a LIWING gyártotta és építette be.)

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post FELÉRTÉKELŐDÖTT A KÖZÖSSÉGI TEREK SZEREPE appeared first on Liwing - home and office.

Hódítanak a – közösségi médiával kompatibilis – különleges szálláshelyek,

amelyek változatos élményeket, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a vendégeknek a lehető legbiztonságosabb körülmények között. A Középülettervező (KÖZTI) szakemberei elmondják, hogy a turizmus változó trendjei milyen kihívásokat jelentenek a tervezés során. 

Szállodák személyzet nélkül

Szálláslehetőségből sokféle van, a japán kapszulahotelektől az 50-60 négyzetméteres lakosztályokat kínáló luxusszállodákig, vagy az olyan minden extrával felszerelt 250 négyzetméteres lakosztályokig, ahol izoláltabb formában saját személyzet gondoskodik a vendégekről.

Tima Zoltán, a Középülettervező (KÖZTI) vezető építésze szerint a két véglet között az automatizált városi szállodák térhódítása várható és ennek egyáltalán nem a járványveszély, hanem a drága és kevés munkaerő az oka.

Ezekben az „okos szállodákban” nincs személyzet a check in, check out automatikusan, az egyre inkább multifunkcionális telefonnal történik,

a reggelit a vendégek előrecsomagolt egységcsomagokban vagy automatákból kapják meg. Így – szükség esetén – releváns választ jelenthetnek a távolságtartás, a kontaktusminimalizálás és a turizmus összeegyeztetésének problémájára is. Pontosan úgy, ahogy a járvány hatására nagy lendületet kapó érintésmentes fizetés is garantáltan folytatja a térhódítást.

Bakancslistára tervezett épületek

Ugyanígy számos modern, vagy kortárs épület is turistaattrakciónak számít, vagy egyenesen annak épül. A legismertebb a bilbaói Guggenheim múzeum, ami az unalmas iparvárost Spanyolország egyik leglátogatottabb célpontjává tette. Ezzel kapcsolatban két tendencia figyelhető meg. Egyrészt a megrendelő dönthet úgy, hogy egy nemzetközi sztárépítészt felkérve „bakancslistás” látnivalót építtet.

A másik irány, amikor egy múzeum névhasználati jogot biztosítva kölcsönad műtárgyakat, és így, az egyébként turisztikailag kevésbé érdekes hely felkerül a térképre. Erre példa a Louvre Abu Dhabiban.

De egy ilyen látnivaló létrehozásához az elhatározás önmagában kevés.

A turisztikai szenzáció életképességéhez elengedhetetlen a bakancslistára tervezett épületnek megfelelő környezet, a programok, az infrastruktúra és a naprakész marketing. 

Kitűnni a tömegből, az egyediség trendje

Ma már az új múzeumok, szállodák, de például a borászatok is elsődleges funkciójuk mellett figyelemre méltó építészeti alkotások.  A nyugat-afrikai sárépítészet jegyeit hordozó felsőtárkányi Bambara Hotel megjelenése például funkcionalitása és magas színvonalú üzemeltetése miatt nagy népszerűségnek örvend – mutatott rá Pottyondy Péter, a Középülettervező (KÖZTI) vezető építésze.

A korhűen helyreállított, mégis modern luxusszálloda, a budapesti ötcsillagos Corinthia Royal jelentős konferenciakapacitással várja a vendégeit, a Budavári Hilton pedig egy pazar panorámájú és hangulatú tetőterasszal gazdagodik, ahonnan magaslatról nyílik rálátás egész Budapestre.

Jól látható a trend, a turisztikai relevanciájú épületek – szállodák, műemlékek, múzeumok, szabadidős létesítmények üzemeltetői minél több élményt, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget akarnak biztosítani, ezért az építésznek olyan miliőt kell teremtenie, amiben a vendég tartósan jól érzi magát.

Mindent a szemnek – látogatóközpontok a műemlékek védelmében

A műemlékeken semmilyen átalakítás sem végezhető a nagyobb turisztikai hatékonyság érdekében, sok esetben inkább korlátozni kell a látogatásukat. Mivel ezek a tradicionális látványosságok hatalmas és folyamatosan növekvő tömegeket vonzanak, a látogatás feltételeit az épületen kívül kell megoldani.

Erre példa az Országház térszint alatti látogatóközpontja, ami a védett épület mellett, földalatti összeköttetéssel épült meg. Itt kapott helyet az az infrastruktúra – kiállítóterek, büfé, mosdók, egyéb kiszolgálóhelyiségek – amelyekkel a Parlament épületét nem lehetett terhelni.

Átmeneti állapot, előremenekülés a kényszerszünetben

A folyamatos bővülést és az egyre több helyen jelentkező „turista-túladagolás” miatti lépéseket átmenetileg zárójelbe tette a koronavírus-járvány. A szektor szereplői azt várják, hogy új lendületet adhassanak a turizmusnak, ezért szükség van és lesz, azokra a turisztikai célú épületekre (szálláshelyekre, éttermekre, szabadidős- és szórakozóhelyekre, terminálokra, múzeumokra), amelyeket most a tulajdonosok és az üzemeltetők felújítanak éppen, illetve azon dolgoznak, hogy új tartalommal élesszék újra.

A beruházások sem álltak le, most épül Balatonfüreden a magyar tenger első, építészetileg és szolgáltatási szempontból is ötcsillagos wellness-szállodája, ami előrelépést jelent a minőségi turizmus irányába.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KITŰNNI A TÖMEGBŐL, AZ EGYEDISÉG TRENDJE appeared first on Liwing - home and office.

A piac mérete 2017-re elérte a közel 6 milliárd dollárt, 2025-re ez meghaladhatja a 8 milliárd dolláros határt is.

A Paulinyi & Partners építészeti cégcsoport egészségügyi tervezésért felelős projektigazgatói összegyűjtötték a legfontosabb európai kórházépítészeti trendeket. 

Európában a jelenleg működő kórházi infrastruktúra nagy része a 1960–1970-es években épült ki, amelyek a kortárs orvos-beteg felhasználói igényeknek már nem felelnek meg. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egészségügyi beruházások száma, hiszen olyan új épületekre van szükség, amelyek hatékonyabbak és rugalmasabban alakíthatóak, mint elődeik, valamint létfontosságú a jelenlegi épületek komplex fejlesztése is.

A korábbi, pavilonszerű- és tömbkórházakat egyre inkább felváltják a szuperkórházak, amelyek komplex épületükkel akár több egészségügyi intézményt is képesek kiváltani.

Emellett egyre inkább előtérbe kerül az egynapos ellátás, mely nagyban képes tehermentesíteni a kórház egyes osztályait. Mindezeket figyelembe véve a tervezők arra keresik a válaszokat, hogyan lehet egyszerre költséghatékony és jövőtudatos intézményeket tervezni. Az öt felsorolt irányzat a kortárs kórháztervezés legfontosabb trendjeit veszi számba a kapcsolódó köz- és magánkórházak példáinak bemutatásával.

Kórházépítészet terén kulcskérdés az, hogyan lehet hatékony, mégis racionális működési elven alapuló egészségügyi intézményeket tervezni.

Ennek érdekében rövidebb útvonalakat terveznek a betegek és az ellátáshoz kapcsolódó elemek szállításának optimalizálása érdekében. Megjelenik az okos kórház fogalma, amit olyan infrastruktúra-elemek jellemeznek, mint például a kiszolgáló és szállító robotrendszerek és az automatizált gyógyszeradagoló.

A bécsi Krankenhaus Nord esetében az átgondolt, hatékony infrastruktúra több szempontból kiemelkedik. Az eredményes működés részeként főként a technológia-orientált megoldásokra törekedtek a tervezők; a hálózatba illesztett infotechnológia olyan lehetőségeket biztosít, mint például az épületen belül működő csőpostaszerű szállítási automatizálás, vagy az okos eszközökkel összekötött diagnosztikai eszközpark.

A Jeroen Bosch kórház Hollandiában vidéki centrumkórházként operál, ahol az átlátható elrendezés és a betegutak hatékony összehangolása volt az elsődleges cél a tervezés során.

Emellett a betegek jóllétét szolgáló bőséges napfény, valamint a zöld kültéri terek is nagy hangsúlyt kaptak. 

Betegközpontúság

„Az építészeti alkotótevékenység alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látni a kórházi környezetet. A jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában.” – emelte ki Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

A betegszoba részeként gyakori a beteg saját digitális képernyője, ami nemcsak egyfajta szórakoztatóegységként funkcionál, hanem számos, a beteg terápiás tevékenységét kiegészítő multifunkciós elemet is tartalmaz. Fontos a természetes környezet létrehozása, a megfelelő benapozottság megvalósítása, a természetes és jó minőségű belsőépítészeti anyaghasználat. A gyógyító közösségi terek mellett a betegek számára biztosítani kell a tervezés során a megfelelő hőkomfortot, valamint az egyéni szellőzés lehetőségét is. Emellett kiemelkedően fontos még a kórház megfelelő akusztikájának kialakítása, tervezése, a zajhatások csökkentése.

A betegközpontú Aacheni Egyetemi Kórház esetében a barátságos, gyógyító légkör megteremtésére törekedtek a C.F. Møller tervezői.

Az alagsori elhelyezkedés ellenére az új operatív létesítményeket és az intenzív ellátást is úgy tervezték, hogy minél több természetes fény jusson az épületbe a betegút során, valamint maximális hozzáférést biztosítsanak a zöld területekhez a betegek és a dolgozók számára. A zürichi Bethanien Privatklinik magánkórház esetében a betegközpontú megoldás a kórház hotel részében összpontosul, ahol a betegek minőségi keretek között gyógyulhatnak.

Környezethatékonyság

Energiafelhasználásunk 40%-a épületekhez kötődik, ezért a fókuszt főként az energiaigények csökkentésére helyezik: a megfelelő hatékonyságú megújuló energiaforrások felhasználására törekednek a tervezés során. Emellett a hatékonyság maximalizálása során magas komfortot nyújtó szekunder rendszereket is kialakítanak a kórház falain belül. Az elérhető hatékonyság legtöbb esetben a szimulációkon, vizsgálatokon és kutatásokon alapuló tervezésre épül. Erre lehet jó példa a napelemes rendszerek kiépítése, ami jelentős villamosenergia-felhasználás fedezésére ad lehetőséget.

„A C.F. Møller tervezőiroda Európa-szerte kiváló munkát végez a környezethatékonyság megvalósításának érdekében. A Gødstrup Kórház és Aarhus Egyetemi Kórház Dániában a környezeti adottságok figyelembevételével épültek. A zöld területen fekvő kórházak energiatakarékossági szempontból kiemelkedőek; dinamikus, de ugyanakkor környezethatékonyságban elöl járó megoldások jellemzik őket” – emelte ki Domonkos Ádám projektigazgató.

Dolgozó és szolgáltató orientáció

A kórházakat sok esetben valódi középületként értelmezik – az épületet nemcsak betegellátás, hanem más, komplex szolgáltatások esetén is használják.

A középületi jellegből adódóan a kórház részét képzik például éttermek, kávézók, gyógyászati segédboltok és kereskedelmi egységek is.

Hasonló kontextusban szerepelnek a szolgáltatásokkal támogatott közös belső terek, melyek egyrészt segítik az ott dolgozók mindennapjait, másrészt közösségi térként funkcionálnak a környékbeli lakók, látogatók számára is.

Olyan egyéb szolgáltatások is megjelennek, mint a dolgozók gyermekeinek szánt bölcsőde, vagy óvoda, valamint a nővérszállás, ideiglenes orvos szállás, előadótermek, konferenciatermek, orvosi könyvtár és az orvosi gyakorlótermek.

A rotterdami Erasmus Medical Center egyfajta szolgáltatóközpontként is funkcionál. A központi térből kiinduló funkció-alapú elrendezés nem csak a betegek, hanem a dolgozók és a szolgáltatók szempontjából is előnyösek.

Több olyan szolgáltatás is megtalálható itt – mint például a könyvtár –, ami az épület működését kiragadja a merev kórházi környezetből. A grazi Privatklinik Kastanienhof magánkórház a dolgozókra orientált munkakörülményeket teremtve, team munkákkal alátámasztott gyógyítással végzi munkáját.

Gazdasági modell alapú tervezés

A magánegészségügyben az üzleti terv és a pénzügyi megtérülés komoly szerepet játszik.

„A tervezés során a projekt egészét kell szem előtt tartani és számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek. A terület és sűrűség mérőszámai, az ideális elérés és megközelíthetőség, az ütemezhetőség, a használhatóság és a környezettudatosság mind fontos eleme a folyamatnak. A tudatos tervezés és fejlesztés részeként világos üzleti modellekkel operálnak, hosszútávú költségszámításokat végezek, mérhető paramétereket és KPI-okat határoznak meg.” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

A Zaans Medical Center az első lean design tervezéssel megvalósult holland kórház volt.

A tervezés során a fő fókusz a klinikai szintek átláthatóságára, valamint a kihasználatlan terek kiaknázására került, mely részeként a betegek és a dolgozók egyaránt koncentrált figyelemben részesültek. A párizsi Clinique Arago magánkórház gazdasági modelljében a fő szerepet a modern építészeti eszközök integrálása és a fenntartható épülettervezés játszák, így elérhető a gazdaságos működés.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged, vagy egészségügyi intézményed van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KORTÁRS EURÓPAI TRENDEK A KÓRHÁZÉPÍTÉSZETBEN appeared first on Liwing - home and office.

A ComputerWeekly legújabb száma összefoglalta, hogy az előzetes tanulmányok milyen trendeket ajánlottak a Bizottság figyelmébe a törvény kidolgozásához, ezekből pedig körvonalazódnak

az elkövetkező évtizedek digitális trendjei.

A tanulmány szerint a rövid távú trendek között

a feladatorientált robotok elterjedése várható, amelyek egyre inkább kiváltják majd a kétkezi emberi munkát a nehéz mezőgazdasági feladatoktól egészen az automatizált rendszerekig.

Ezek előállítási ára erőteljesen csökkenni fog, és a gépi tanulás beépítésével sok célfeladatra lehet majd felhasználni őket, ami tovább csökkenti az előállított termékek árát is.

Az 5G-hálózatok elterjedésével lehetőség nyílik majd az ipari IoT (Internet of Things, tárgyak internete), vagyis az IIoT-rendszerek (Industrial Internet of Things) széles körű alkalmazására. Megjelenik a seamless payment, magyarul az egyszerű, azonnali elektronikus fizetőrendszer, ami

a hagyományos készpénz teljes eltűnése,

a cashless payment irányába mutat.

Középtávon – 2022 és 2025 – között elterjednek az

adatvezérelt és a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások,

melynek a célja már inkább a megelőzés, mint a gyógyítás lesz.

Az on-line és off-line kereskedelem egyesül,

a megrendelők azonosítását automatizálni fogják, ami hatalmas adatmozgással jár majd. Emiatt újabb megoldásokra lesz szükség a személyes adatok és a tulajdon védelméhez. A hagyományos ellátási láncok mellett egészen új lehetőséget adnak majd a 3D-nyomtatók, hiszen a szükséges termékek helyi előállításával

a messzire szállítás fölöslegessé válik.

A ComputerWeekly összefoglalója alapján 2030 környékére

elterjedhetnek az 5G-nél akár nyolcezerszer gyorsabb hatodik generációs, azaz 6G-hálózatok.

A hálózat teljes mértékben

megalapozhatja az önvezető autók szinte kizárólagos térhódítását,

amelyek között már

megjelenhetnek a levegőben közlekedő, „önrepülő szállítógépek” is.

A jelentés szerint elterjednek a teljes mértékben személyre szabott termékek, amelyek akár a megrendelő DNS-e alapján készítenek majd egyedi termékeket, pl. ételeket. Általánossá válhatnak az adatok analitikáján alapuló technológiák, melyeket mesterséges intelligencia dolgoz fel, és mindennapi használatba kerülhet a kiterjesztett valóság, az augmented reality is.

Megnőhet az IoT jelentősége a jövőben

A gazdasági válság rövid távon egyértelműen visszaveti majd az IoT-beruházásokat az NMHH szakemberei szerint, ennek egyik oka, hogy az ilyen eszközök nagy része még nem épült be szervesen az emberek életébe (pl. hordható eszközök, okosóra, okosotthon), csupán kényelmi előnyöket nyújtanak a fogyasztóknak.

Az ipari termelés várható visszaesése is negatívan hat majd a piacra, hiszen a sok IoT-eszközt felhasználó autógyártókat is súlyosan érintette a járvány, többen csökkentették a termelést, néhol átmenetileg be is zártak gyárakat. Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta: az eszközök távfelügyelete, automatizált működtetése normál körülmények között is számos előnnyel járhat, extrém helyzetekben pedig nélkülözhetetlen lehet. Járvány idején például az autóipar minimális személyzettel folytathatja a termelést, a logisztikai társaságok pedig személyzet nélkül is használhatják raktárkészleteiket, az emberek bárhonnan, zavartalanul végezhetik a munkájukat, az energiaszolgáltatók pedig helyszíni mérőóra leolvasás nélkül is nyomon követhetik a fogyasztást.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post DIGITÁLIS TRENDEK appeared first on Liwing - home and office.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki,

az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt.

A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavulttá váltak, ezek közül sokat felújítanak – de alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől, a társadalmi elvárásokon át, műemléke esetén a műemlékvédelmi előírásoknak és a városképnek egyaránt, mindezt naprakészen.

Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is,

amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modernkori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe.

A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet.

Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása.

Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg.

A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során. 

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett. Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.

Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is megismerheti hamarosan, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy

a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is.

A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át.

Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK JÖVŐJE appeared first on Liwing - home and office.

Foto: LIWING

Foto: LIWING

Az átalakulást a tehetségekért folytatott harc, a digitalizáció és a fenntarthatósági törekvések vezetik,

ami azzal is jár, hogy hogyan lehet lehet olyan munkahelyi környezetet biztosítani, amely

lehetővé teszi az alkalmazottak számára a kiváló működést.

Ahogy a munkahely szerepe megváltozik, úgy folyamatosan át kell gondolni az üzleti tevékenységet is.

Nézzünk térben egy kicsit távolabbra is.

Egy technológiai vállalat új székhelyre költözött San Francisco-ban, és hogy csendes helyet teremtsen a munkavállalói számára, a biofil tervezés hagyományát megtartva, az érzékszervi tervezőt, Laura Burns Lambert-et kérték fel a tervezésre, aki a japán wabi-sabi formatervezéstől inspirálódva különböző magasságú növényeket lógatott le az ablakon és sorban ültetvényeket tett a folyosó falai mentén.

Beépítette a növényeket a munkaterületekbe, hogy természetes hangszűrőként működjenek, kiegészítve az ügyfél hangelnyelő bútorait. A munkaterületeken és minden egyes erősen forgalmas területen növények vannak, amelyek segítenek a munkavállalóknak kötődni a természethez.

Ha az emberek több időt töltenek a növények között, annak számos előnye van. Különböző tanulmányok szerint

kevésbé vannak stresszben, koncentráltabbak és termelékenyebbek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post A DRÁMAI MUNKAHELYI VÁLTOZÁSOK KORSZAKÁBAN appeared first on Liwing - home and office.