Partnerünk, a Kinnarps szakterülete nem pusztán az irodabútor gyártás és értékesítés, hanem olyan inspiráló és hatékony munkahelyi megoldásokat is nyújtanak, amelyek rugalmas és felhasználóbarát tereket biztosítanak az irodákban, a cégek igényeire szabva. A vállalatnál felismerték, hogy igény van az olyan irodabútorokra, amelyek egyszerre modernek, ergonomikusak, praktikusak és esztétikusak. Mindig is különös figyelmet fordítottak a dizájnra és a termékfejlesztésre, jelenleg Európa egyik legnagyobb irodabútor beszállítója. Soltész Tiberius-szal, a magyaroszági Kinnarps ügyvezetőjével, a Közép- és Kelet-európai régió értékesítési vezetőjével beszélgettünk a rendkívül gyorsan változó piacról.
Mióta van jelen a Kinnarps a magyar piacon?
2000 óta működünk önálló lányvállalatként, mint Kinnarps Hungary Kft. Korábban az Office Depot forgalmazta a márkát.
Azóta meglehetősen sokat változott a környezetünk, a társadalom, az egész világ. Hogyan tudtatok ezekkel a változásokkal lépést tartani?
Ezek azok a kérdések, amit minden cég feltesz magának, hiszen ettől függ a túlélése. Állandóan követni kell azt, ami körülöttünk történik, figyelni kell a változásokra. Nem kell tőlük félni, hanem értelmezni, analizálni és adaptálódni kell.
Nem a legerősebb, hanem a legjobb tud adaptálódni.
Folyamatosan kutatjuk és vizsgáljuk a megváltozott társadalmi folyamatokat, munkavégzési és piaci trendeket, amikre így fel tudunk készülni előre. Ez svéd genetikánk része, és sokszor pár évvel meg is előzzük ezeknek a trendeknek a magyarországi megjelenését, ezért előfordul, hogy furcsán néznek ránk. Kis idő és tudatformálás után viszont sokan fordulnak hozzánk segítségért, információért. Természetesen van egy „corporate” útmutatás: kiadják a receptet, megadják a tartalmat, hogy mit kell főzni, de hogy azokból a dolgokból mit, mennyit és hogyan teszünk bele, illetve hogyan fűszerezzük, azt mi döntjük el. Vannak nagyobb változások, volt például a válság, amikor mindenki költségcsökkentett és kizárólag az ár számított. Most inkább az jelent kihívást, hogy
a cégek egyre komplexebb kérdésekkel fordulnak hozzánk,
hogy hogyan tudnának új munkavállalókat bevonzani, és milyen eszközökkel tudják megtartani a mostani munkavállalóikat. Az álláskeresőket már kevésbé a pénz motiválja, legalábbis egy jó fizetés napjainkban inkább alapkövetelmény, mintsem extra, tehát más eszközökkel kell becsábítani és megtartani a jó munkaerőt. Ugyanakkor most arról beszélnek, hogy 2022-ben majd jön egy újabb mélypont, tehát mindig résen kell lenni és
figyelni a világ változásaira,
mert ha az ember beáll, mint egy ló szemellenzővel és csak egy irányba néz, az a legveszélyesebb.
Irodabútort, belső tereket alkottok. Milyen trendek jellemzőek most erre a piacra? Nem elég a versenytársak tevékenységét figyelemmel kísérnetek, az olyan trendeket is követnetek kell, mint például az employer branding.
Ha a magyar piacot nézzük, egyre nehezebb a megfelelő munkavállalókat megtalálni és megtartani, hiszen a jó fizetés már alapfeltétel, amin felül az exkluzív környezetet is biztosítani kell a dolgozók számára ahhoz, hogy jól érezzék magukat az irodában.
A választás során már mérvadó a munkakörnyezet modernsége, felszereltsége és hangulata, mivel manapság a munkavállalók válogathatnak az állások közül, ami Magyarországon is egyre inkább érződik. A hazánkban látható általános trendek egyike, hogy nőtt az emberek aktív, munkában töltött éveinek száma, tehát lehet, hogy egy 18 éves munkavállaló egy 70 évessel dolgozik ugyanazon a munkahelyen. A különböző generációnak teljesen mások az igényei,
egy fiatal és egy nyugdíjas korú munkavállaló is teljesen másra vágyik.
Édesapám például 74 éves koráig dolgozott. Ő már inkább preferálta a csendet, a világosat, a nyugalmat, szemben egy 18 éves dolgozóval, aki számára a minél aktívabb és energikusabb dolgok élveznek előnyt. Nyilván a tereket is úgy kell kialakítani, hogy az mindenki igényeinek megfeleljen – személyiségen és korosztályon túl is – hiszen nem csak generációs különbségekből adódnak az eltérő igények, hanem a különböző munkafeladatok is más-más környezetben végezhetők optimálisan.
Ezek szerint rendkívül sok szempontot kell szem előtt tartanotok egy iroda kialakításánál. Hogyan lehetséges ezt úgy kivitelezni, hogy az mindenki számára megfelelő legyen?
Minden cégnek meg van az egyedi receptje, ami alapján a leghatékonyabban tudja használni a tereit. Ez persze cégenként más és más, akár azonos iparágban is, ezért alaposan fel kell mérni az igényeket. Nálunk erre egy komplex „munkatér analízisnek” elkeresztelt szolgáltatás van, aminek a segítségével megkapjuk a receptet, de a munka valójában ott kezdődik, amikor ezt építészek és a cég kollégáival kéz a kézben implementáljuk. Fontos, hogy amit a vezetőség akar, az párhuzamban legyen azzal, amire a cégnek és az alkalmazottainak valójában szüksége van és
ne menőségből tegyünk be design elemeket.
Egy pár színes közösségi tér, csúszda, hütte, stb. még nem tette önmagában sem vonzóbbá, sem hatékonyabbá a munkát. Nincsenek univerzális megoldások, mindig meg kell hallgatni, hallani az adott céget, hogy ők hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek, hogyan épül fel a vállalat, épp úgy, mint egy családi ház esetében, ahol szintén nem lehet ugyanazt a sémát alkalmazni különböző családok esetében. Röviden: az irodát kell az igényekhez igazítani és nem az embereknek idomulni az adott környezethez.
Ti hogyan látjátok, lehet egy jövőbeli trend az irodai mobilitás, vagyis az irodatér gyors átrendezhetősége a munkafolyamatokhoz igazítva?
Nem az átrendezés önmagában a lényeg, hanem, hogy többféle tér álljon rendelkezésre és azokat minimális változtatással könnyen az igényeikre szabhassák a kollégák, illetve a dinamikusan változó létszámot is kezelni tudja a tér anélkül, hogy az asztalokat kisebbre cserélve beerőltetnénk még több tucat munkaállomást, ami aztán üresen áll.
Ám
a mobilitás már nem csak az irodabelsőre, hanem a munkapiacra is érvényes,
hiszen lassan Magyarországot is eléri az a trend, hogy az irodákban nem csupán alkalmazottak vannak, hanem közös projektek külsős megbízottakkal, és nem kell feltétlenül az irodában ülni ahhoz, hogy egy projekten együtt dolgozzunk.
Igen, freelancerek.
Ők csak az adott projekt idejére vannak jelen, ezért az ő igényeik is kissé eltérnek az állandó alkalmazottakétól, amire szintén megoldást kell biztosítani, illetve össze kell hangolni őket a jelenlegi csapattal. Munkáltatóként el kell fogadni és fel kell rá készülni, hogy ma már a munkavállalók is könnyebben és gyorsabban váltanak, sokan pedig egy idő után saját vállalkozásba kezdenek.
Tehát manapság már nem csak a bútorok mobilisak, hanem a munkavállalók is. Lassan ott tartunk, hogy a munkavállaló fogja megmondani, hogy mikor, honnan és hogyan akar dolgozni. Hogyan tud erre reagálni egy vállalat, és hogyan tudjátok ehhez igazítani a belső terek kialakítását?
Az eredményorientált cégek – ha nem is teljesen ebben a formában – de már ott tartanak, hogy a teljesítmény a lényeg és nem az, hogy szűk keretekbe szorítsák a dolgozókat. Persze fontos, hogy legyen egy jól definiált, igazságos keretrendszer világos szabályokkal, amiben egyaránt jól tud működni egy olyan munkavállaló, akinek fontos a saját íróasztal és a szabálykövetés, valamint egy olyan is, akinek mindegy, hogy éppen a kanapéról ülve e-mailezik, csak lehessen heti 2-szer home officeban. Egyre nagyobb az igény az otthoni munkavégzésre, hiszen szociális életünk is egyre felgyorsultabb, fontos a családi és egyéb kapcsolatok ápolása, amihez igen nagy előnyt nyújt, ha nem kell minden nap 1 órát utazni a munkába és vissza, hanem otthonról is elvégezhetőek a feladatok.
Hatalmas bizalmat igényel
ez az egész a vezetőség részéről, hogy attól még, hogy nem látják a dolgozóikat, tudják, hogy a munka el lesz végezve. Úgyhogy ez is egy olyan trend, ami meghatároz egy belső teret. Ha van száz alkalmazottam, akkor már nem száz ember lesz bent állandó jelleggel az irodában, hanem lehet, hogy csak ötven, tehát kisebb helyre kevesebb ember fog bejárni, ezáltal nem kell akkora irodát bérelni, ami kevesebb kiadást is jelent. A változás következtében az irodában végzett munka jellege is módosulhat, hiszen a számítógépen végzett munkát többségében otthonról is el lehet végezni az íróasztalnál, míg a tárgyalások megvalósításához és a csapatmunkához továbbra is szükség lesz az irodai környezetre. Ezáltal lehet, hogy az irodában kevesebb munkaasztalra, viszont annál több közösségi térre és tárgyalóra lesz szükség, amik alkalmasak a megbeszélésekre, csoportos munkákra és közösségi összejövetelekre.
Mit gondolsz most mi a meghatározó az irodai terekben, a dizájn vagy a funkcionalitás?
Mind a kettő egyre fontosabb. Hogyha rangsorolom kéne, akkor a funkcionalitást előbbre helyezném, hiszen a belső térnek meg kell felelnie a munkavállalók igényeinek és az irodában végzett munka jellegének. Tehetünk az irodába csocsó asztalt, ami menő, jól néz ki dizájn szempontból és felkelti a figyelmet, de funkcióját tekintve elhanyagolható.
Vagy kialakíthatunk 24 fős tárgyalókat, csak mert jól néz ki, de lehet, hogy a végeredmény az lesz, hogy ketten ülnek bent egy 2 fős meetingen, a fél iroda pedig arra vár, hogy végre szabad legyen a tárgyaló és ők is bemehessenek meetingelni. A dizájn is fontos, mert jó érzés belépni egy exkluzívan berendezett irodába, de fontos, hogy
sose menjen a dizájn a funkcionalitás rovására.
A dizájnnak is lehet funkciója, egy vállalatvezetőnél például különböző színű fotelek vannak az irodájában. Megfigyelte, hogy a sárga székre a kreatívabb emberek szoktak leülni.
A dizájn megmutathatja a cég színeit és identitását. A másik, hogy ha már nincs saját helyem, akkor viszont legyen egy olyan tér, ahol otthon érzem magam.
Van még egy nagyon meghatározó területe a mai környezetünknek, az pedig a fenntarthatóság. Mit jelent ez nálatok, hogyan viszonyultok ehhez?
A fenntarthatóság rendkívül fontos szerepet tölt be a Kinnarps életében, több szempontból is. Arról az oldalról is megközelíthetjük, ha csak a tér flexibilitásáról és átalakíthatóságáról beszélünk, tehát a ma és a jövő igényeinek is egyaránt meg tud felelni a termék. Környezetvédelmi oldalról megközelítve bútorokat gyártunk, de a fák helyett újakat ültetünk. Szállításkor különböző csomagolóanyagok helyett plédekbe csavarjuk termékeinket, amelyeket ötvenszer fel tudunk használni a szállítás során. A króm pedig olyan króm, ami nem szennyezi a vizeket. Amikor valami elromlik, akkor nem kell mindent egyszerre kidobni, hanem az adott darabot ki lehet cserélni. Meg lehet közelíteni nagyon sok oldalról. A környezetvédelem,
a fenntarthatóság minden aspektusa kezd egyre fontosabbá válni Magyarországon is.
Annak idején, amikor ügyvezető lettem, akkor egy „good to have” dolog volt, hogy mi FSC minősített fával dolgozunk, ahogy az is, hogy minden bútorunknak van fenntarthatósági idexe, ám manapság a környezetvédelmi szempontok egyre inkább jelennek meg követelményként a tenderekben. Számtalan olyan dolog van, amin régen csak mosolyogtak, most viszont fontosnak tartják, és a környezettudatosságunk egy a meghatározó szempontok közül, amiért minket választanak.
Ezek szerint érezhető, hogy a fenntarthatóság – a minimális jogszabályi megfeleléseken túl – már egyfajta erkölcsi elvárás is a megrendelők részéről?
Igen, és már magán emberként is érzem, hogy szeretnék tenni valamit. Amikor meghozok egy döntést és azt egyeztetem az anyacéggel, akkor ezt a tenni akarást is szeretem beemelni a beszélgetésbe.
A fiatalabb generáció pedig már megkérdezi a munkaadót, hogy mit tettek a fenntarthatóságért,
ezek a bútorok milyenek, milyen minősítéssel rendelkeznek, van-e szelektív hulladék kezelés.
A leader szerepvállalás mennyire meghatározó, tehát mennyire számít, hogy a felsővezetés elkötelezett-e ebben a témában?
Ügyvezetőként, vállalatvezetőként neked kell példát mutatni. A legfőbb változás felülről indul, de lehet kezdeményezni alulról is, és ha jó a felsővezetés, meghallgatják a dolgozók véleményét is és tudnak hozzá alkalmazkodni.
A megrendelőiteknek vannak elvárásaik, de nektek is vannak beszállítóitok, partnereitek, akikkel együtt dolgoztok. Nektek milyen elvárásaitok vannak feléjük, mi az, aminek feltétlenül meg kell felelni a veletek való közös együttműködéshez?
Természetesen vannak az anyacég által kijelölt elvárások, amiknek mindenképpen meg kell felelni. Ez különösen igaz a központi partnerek esetében, amiket a svédországi Kinnarps választ, de
a lokálisan kiválasztott partnereink esetében is roppant körültekintőnek kell lennünk.
Amiért mi felelünk, és amit mint Kinnarps mutatunk kifele, azt várjuk el a partnerektől, beszállítóktól is. Ugyanazt a környezetvédelmi odafigyelést, munkavédelmet, dolgozói alkalmazást, minőséget és kiszolgálást, hiszen a termékekhez és a szolgáltatásokhoz mi adjuk a nevünket. Mi, mint Kinnarps felelősek vagyunk a beszállítóink által nyújtott minőségért és megbízhatóságért is, ezért elengedhetetlen, hogy mérlegeljünk a választás során. Fontos, hogy az ügyfél tudja, hogy mindig ugyanazt a minőséget, bizalmat, hozzáállást és környezettudatosságot kapja, amire tőlünk is számíthat. Legyen az egy központilag aláírt szerződés, vagy lokális együttműködés, mint például a LIWING esetében is.
Ezeket az értékeket várjuk és kapjuk a LIWING-től is, mind minőségben, mind pedig megbízhatóságban.
Néha még én is meglepődőm, hogy milyen javaslatokkal, megoldásokkal állnak elő, hogy miként lehetne valami jobb nekünk és az ügyfeleinknek is. Amit kiadnak a kezükből, az tisztán, szépen van összeszerelve, ahogyan beszélnek az ügyfelekkel, én úgy gondolom, hogy abszolút egy olyan partner, aki akár lehetne a magyarországi Kinnarps asztalos részlege is. Már nagyon régóta együtt dolgozunk velük, és nincs is arra utaló jel, hogy ez másképp lesz, sőt visszatérve a flexibilitásra és a dizájnra,
egyre nagyobb szerepet kapnak a személyre szabott, egyedi bútorok.
Ebben az együttműködésben is fontos a kölcsönös vezetői bizalom és a szakma iránti elkötelezettség?
Igen, pontosan. Én olyannal tudok együtt dolgozni, aki ugyanazt a minőséget és megbízhatóságot képviseli, amit mi is. Ez napjaink gyorsan változó világában különösen fontos, hogy
minden együttműködés bizalomra és emberi kapcsolatokra épüljön.
Ha az elkövetkezendő évekre vonatkozóan egyetlen trendet emelhetnél ki fontos irányvonalként az irodabútor piacon, melyik lenne az?
Ez nehéz kérdés, de
a flexibilitás.
El kell mozdulnunk ma már attól a felfogástól, hogy minden munkát csak az íróasztalnál lehet elvégezni. Mint ahogyan a svájci bicska is többféle szerszámként használható, a munkaállomások is rengeteg feladat elvégzésére alkalmasak, hiszen egyre több olyan munkát végzünk, ami teljesen más típusú környezetet igényel.
Temesfalvi József és Zilahi-Sebess Ágnes a LIWING ügyvezetői hozzátették:
A Kinnarps évek óta, szakmailag és pénzügyileg is stabil, megbízható, valóban együttműködő partnerünk. Kölcsönösen inspirálódunk, tanulunk egymástól nap mint nap. A Kinnarps európai vállalatként a legmagasabb szintem képviseli a közös szakmai érdekeket. Így tekintünk rájuk a jövőben is.
Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!