„Az Adecco Csoport nemzetközi felmérést végzett arról, hogy az irodai dolgozók munkája miben változott és fog változni a pandémia hatására, és ehhez hogyan tudnak igazodni a cégek. A kutatásunkban 8000 irodai dolgozó vett részt, akiknek a pandémiás időszak alatt megváltoztak a munkakörülményeik, és jellemzően távoli munkavégzésben látták el feladataikat” – tájékoztatott Jelena Žikić, az Adecco Csoport Magyarországért is felelős klasztervezetője a felmérés legfőbb eredményeinek bemutatása kapcsán.

Új szintre lépett a rugalmas munkavégzés

A járvány miatt szükséges otthoni munkavégzés megtapasztalt előnyei feladták a leckét a cégeknek, a dolgozók ugyanis többé már nem a pandémia előtti, kötött munkavégzésben gondolkodnak. A munkavállalók 75 százaléka a vírushelyzet elmúltával is meg akarja tartani a távoli munkavégzés lehetőségét, minden második dolgozó pedig a hibrid, azaz részben irodai – részben otthoni munkavégzést tartaná ideálisnak. A cégek részéről mindez nagyfokú nyitottságot, új munkastílust és csapatszervezést igényel. Meg kell vizsgálni, hogy mely feladatok mentek zökkenőmentesen a távoli munkavégzés során, biztosítani kell, hogy a munkatársak közötti csapatmunka és kapcsolatok ne szenvedjenek csorbát a továbbiakban sem, mindezek mellett pedig az iroda funkcióját is újra kell gondolni. Az új munkarendben akár kisebb méretű iroda is elegendő lehet, a funkciók szempontjából azonban a lehető legtöbbet kell nyújtania, hiszen azok számára, akik most már bárhol el tudják látni a feladataikat, többé nem a munkavégzés elsődleges színtere.

Lejárt a 9-től 5-ig tartó munkaidő kora

Nemcsak helyileg, időben is fontossá vált a rugalmasság. A vírusjárványt megelőzően a dolgozók csupán 7 százaléka rendelkezett önállóan a munkaidejéről, és további 48 százaléknak volt némiképp beleszólása abba, mikor végzi el feladatait. A pandémia ideje alatt ez egyértelműen a saját döntés irányába mozdult, ugyanis háromszorosára nőtt azok aránya, akik teljes mértékben maguk osztják be munkaidejüket (22%), miközben az ebben részleges önállóságot kapók aránya is növekedett (54%). Ezt a rugalmasságot a pandémiát követően is szeretnék megtartani, ugyanis egyértelműen ösztönzést jelent a dolgozók számára – legfőképp a kisgyerekes szülőknek. A produktivitás mérésénél tehát tovább kell lépni a fix, óraszám alapú fizetéstől az elvégzett munka alapú értékelésig.

Az érzelmi intelligencia a vezetők számára alapkövetelmény lett

Az elmúlt időszak komoly változást hozott a vezetőkkel szembeni elvárásokat tekintve is. A távmunka során olyan képességek kerültek fókuszba, mint a bizalom, a kommunikációs készség, a csapat együttműködésének ösztönzése és a lelki támogatás. Mindezekre a továbbiakban is igényt tartanak, ezért hosszú távon érdemes a vezetőséget ilyen irányú tréningekkel erősíteni.

A bizalom elkötelezett dolgozót teremt

Jelen helyzetben a bizalom lett a cég és a dolgozó közötti jó munkaviszony alapja. Egyrészt a munkavállalók hatalmas bizalmat szavaztak a cégeknek, és minden intézménynél – kormánynál és szervezetnél – jobban számítanak a munkáltatójukra egy jövőbeli krízis esetén. Másrészt a cégek dolgozókba fektetett bizalma, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, ma már a mindennapi munkavégzés alapja lett, és ezt a munkavállalók 78 százaléka a pandémiát követően is fontosnak tart megőrizni.

Természetesen a megváltozott körülmények nem kerülik el az egyedi bútorok tervezését, kivitelezését sem, legyen az home office, vagy iroda. A megnövekedett otthoni munkavégzés is igényli a professzionális felszerelést, környezetet, az irodaházakban pedig felértékelődnek az arculati elemek, mint például a recepciók, az irodai konyhák és közösségi terek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post 4 DOLOG, AMIT A PANDÉMIA VÉGÉRVÉNYESEN MEGVÁLTOZTATOTT A MUNKAVÉGZÉSBEN appeared first on Liwing - home and office.

A piac mérete 2017-re elérte a közel 6 milliárd dollárt, 2025-re ez meghaladhatja a 8 milliárd dolláros határt is.

A Paulinyi & Partners építészeti cégcsoport egészségügyi tervezésért felelős projektigazgatói összegyűjtötték a legfontosabb európai kórházépítészeti trendeket. 

Európában a jelenleg működő kórházi infrastruktúra nagy része a 1960–1970-es években épült ki, amelyek a kortárs orvos-beteg felhasználói igényeknek már nem felelnek meg. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egészségügyi beruházások száma, hiszen olyan új épületekre van szükség, amelyek hatékonyabbak és rugalmasabban alakíthatóak, mint elődeik, valamint létfontosságú a jelenlegi épületek komplex fejlesztése is.

A korábbi, pavilonszerű- és tömbkórházakat egyre inkább felváltják a szuperkórházak, amelyek komplex épületükkel akár több egészségügyi intézményt is képesek kiváltani.

Emellett egyre inkább előtérbe kerül az egynapos ellátás, mely nagyban képes tehermentesíteni a kórház egyes osztályait. Mindezeket figyelembe véve a tervezők arra keresik a válaszokat, hogyan lehet egyszerre költséghatékony és jövőtudatos intézményeket tervezni. Az öt felsorolt irányzat a kortárs kórháztervezés legfontosabb trendjeit veszi számba a kapcsolódó köz- és magánkórházak példáinak bemutatásával.

Kórházépítészet terén kulcskérdés az, hogyan lehet hatékony, mégis racionális működési elven alapuló egészségügyi intézményeket tervezni.

Ennek érdekében rövidebb útvonalakat terveznek a betegek és az ellátáshoz kapcsolódó elemek szállításának optimalizálása érdekében. Megjelenik az okos kórház fogalma, amit olyan infrastruktúra-elemek jellemeznek, mint például a kiszolgáló és szállító robotrendszerek és az automatizált gyógyszeradagoló.

A bécsi Krankenhaus Nord esetében az átgondolt, hatékony infrastruktúra több szempontból kiemelkedik. Az eredményes működés részeként főként a technológia-orientált megoldásokra törekedtek a tervezők; a hálózatba illesztett infotechnológia olyan lehetőségeket biztosít, mint például az épületen belül működő csőpostaszerű szállítási automatizálás, vagy az okos eszközökkel összekötött diagnosztikai eszközpark.

A Jeroen Bosch kórház Hollandiában vidéki centrumkórházként operál, ahol az átlátható elrendezés és a betegutak hatékony összehangolása volt az elsődleges cél a tervezés során.

Emellett a betegek jóllétét szolgáló bőséges napfény, valamint a zöld kültéri terek is nagy hangsúlyt kaptak. 

Betegközpontúság

„Az építészeti alkotótevékenység alanya a beteg, az ő szemén keresztül kell látni a kórházi környezetet. A jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában.” – emelte ki Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

A betegszoba részeként gyakori a beteg saját digitális képernyője, ami nemcsak egyfajta szórakoztatóegységként funkcionál, hanem számos, a beteg terápiás tevékenységét kiegészítő multifunkciós elemet is tartalmaz. Fontos a természetes környezet létrehozása, a megfelelő benapozottság megvalósítása, a természetes és jó minőségű belsőépítészeti anyaghasználat. A gyógyító közösségi terek mellett a betegek számára biztosítani kell a tervezés során a megfelelő hőkomfortot, valamint az egyéni szellőzés lehetőségét is. Emellett kiemelkedően fontos még a kórház megfelelő akusztikájának kialakítása, tervezése, a zajhatások csökkentése.

A betegközpontú Aacheni Egyetemi Kórház esetében a barátságos, gyógyító légkör megteremtésére törekedtek a C.F. Møller tervezői.

Az alagsori elhelyezkedés ellenére az új operatív létesítményeket és az intenzív ellátást is úgy tervezték, hogy minél több természetes fény jusson az épületbe a betegút során, valamint maximális hozzáférést biztosítsanak a zöld területekhez a betegek és a dolgozók számára. A zürichi Bethanien Privatklinik magánkórház esetében a betegközpontú megoldás a kórház hotel részében összpontosul, ahol a betegek minőségi keretek között gyógyulhatnak.

Környezethatékonyság

Energiafelhasználásunk 40%-a épületekhez kötődik, ezért a fókuszt főként az energiaigények csökkentésére helyezik: a megfelelő hatékonyságú megújuló energiaforrások felhasználására törekednek a tervezés során. Emellett a hatékonyság maximalizálása során magas komfortot nyújtó szekunder rendszereket is kialakítanak a kórház falain belül. Az elérhető hatékonyság legtöbb esetben a szimulációkon, vizsgálatokon és kutatásokon alapuló tervezésre épül. Erre lehet jó példa a napelemes rendszerek kiépítése, ami jelentős villamosenergia-felhasználás fedezésére ad lehetőséget.

„A C.F. Møller tervezőiroda Európa-szerte kiváló munkát végez a környezethatékonyság megvalósításának érdekében. A Gødstrup Kórház és Aarhus Egyetemi Kórház Dániában a környezeti adottságok figyelembevételével épültek. A zöld területen fekvő kórházak energiatakarékossági szempontból kiemelkedőek; dinamikus, de ugyanakkor környezethatékonyságban elöl járó megoldások jellemzik őket” – emelte ki Domonkos Ádám projektigazgató.

Dolgozó és szolgáltató orientáció

A kórházakat sok esetben valódi középületként értelmezik – az épületet nemcsak betegellátás, hanem más, komplex szolgáltatások esetén is használják.

A középületi jellegből adódóan a kórház részét képzik például éttermek, kávézók, gyógyászati segédboltok és kereskedelmi egységek is.

Hasonló kontextusban szerepelnek a szolgáltatásokkal támogatott közös belső terek, melyek egyrészt segítik az ott dolgozók mindennapjait, másrészt közösségi térként funkcionálnak a környékbeli lakók, látogatók számára is.

Olyan egyéb szolgáltatások is megjelennek, mint a dolgozók gyermekeinek szánt bölcsőde, vagy óvoda, valamint a nővérszállás, ideiglenes orvos szállás, előadótermek, konferenciatermek, orvosi könyvtár és az orvosi gyakorlótermek.

A rotterdami Erasmus Medical Center egyfajta szolgáltatóközpontként is funkcionál. A központi térből kiinduló funkció-alapú elrendezés nem csak a betegek, hanem a dolgozók és a szolgáltatók szempontjából is előnyösek.

Több olyan szolgáltatás is megtalálható itt – mint például a könyvtár –, ami az épület működését kiragadja a merev kórházi környezetből. A grazi Privatklinik Kastanienhof magánkórház a dolgozókra orientált munkakörülményeket teremtve, team munkákkal alátámasztott gyógyítással végzi munkáját.

Gazdasági modell alapú tervezés

A magánegészségügyben az üzleti terv és a pénzügyi megtérülés komoly szerepet játszik.

„A tervezés során a projekt egészét kell szem előtt tartani és számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek. A terület és sűrűség mérőszámai, az ideális elérés és megközelíthetőség, az ütemezhetőség, a használhatóság és a környezettudatosság mind fontos eleme a folyamatnak. A tudatos tervezés és fejlesztés részeként világos üzleti modellekkel operálnak, hosszútávú költségszámításokat végezek, mérhető paramétereket és KPI-okat határoznak meg.” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

A Zaans Medical Center az első lean design tervezéssel megvalósult holland kórház volt.

A tervezés során a fő fókusz a klinikai szintek átláthatóságára, valamint a kihasználatlan terek kiaknázására került, mely részeként a betegek és a dolgozók egyaránt koncentrált figyelemben részesültek. A párizsi Clinique Arago magánkórház gazdasági modelljében a fő szerepet a modern építészeti eszközök integrálása és a fenntartható épülettervezés játszák, így elérhető a gazdaságos működés.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged, vagy egészségügyi intézményed van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KORTÁRS EURÓPAI TRENDEK A KÓRHÁZÉPÍTÉSZETBEN appeared first on Liwing - home and office.

A rekonstrukciók kihívásai

A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki,

az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt.

A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavulttá váltak, ezek közül sokat felújítanak – de alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől, a társadalmi elvárásokon át, műemléke esetén a műemlékvédelmi előírásoknak és a városképnek egyaránt, mindezt naprakészen.

Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is,

amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.

Kötelező kontraszt

A modernkori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe.

A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.

A nemzet kincsei

A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet.

Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása.

Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg.

A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megterem­tette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során. 

Ipari műemlékből kulturális fellegvár

Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett. Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni” ezeket a történeti épületeket.

Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is megismerheti hamarosan, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.

Ingatlanfejlesztési trend

A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy

a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is.

A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át.

Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK JÖVŐJE appeared first on Liwing - home and office.

A konyha a munkahelyi társasági élet egyik legzsúfoltabb színtere, így ebédidőben érdemes kiemelten odafigyelnünk a higiéniai és a távolságtartásra vonatkozó szabályok betartására. Számos kérdést vet fel a jelenlegi helyzet:

szabad együtt étkeznünk, vagy inkább mindenki egyen a saját billentyűzete felett?

Mosogatógépbe pakoljunk vagy használjunk szivacsot? Az LG összegyűjtött pár fontos tanácsot, melyek betartásával sokat tehetünk a saját és kollégáink biztonságának megőrzéséért.

1. Hagyjuk ott a gépet
Gyakran előfordul, hogy egy-egy feladat leadása miatt az ebédre csak a monitor előtt jut idő. Ez azonban több szempontból is problémás: egyrészt a számítógépünk környezete – még viszonylag rendszeres takarítás mellett is – hemzseg a baktériumoktól, amiket evés közben könnyen bevihetünk a szervezetünkbe. Másrészt fontos, hogy a munkaidő közepén beiktassunk egy kis szünetet, így jobban tudunk fókuszálni a nap hátralevő részében, ráadásul a kollégáknak sem kell érezniük az ebédünk illatát. Fontos, hogy bárhova ülünk is, az asztalt mindig töröljük le fertőtlenítő hatású tisztítószerrel étkezés előtt és után is.

2. Még ne legyen csapatprogram az ebédelés
Az irodába való visszatérés egyik legjobb része, hogy ismét találkozhatunk a rég nem látott munkatársakkal, és végre személyesen is átbeszélhetjük az elmúlt időszak történéseit. Ettől függetlenül most érdemes inkább kihagyni a csoportos ebédelést: az asztaloknál figyeljünk arra, hogy közvetlenül mellettünk és velünk szemben ne üljenek, és próbáljunk meg nem többet időzni a helységben, mint amennyit valóban szükséges. Érdemes ebben az időszakban a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelni az ebédidőt, hogy ne mindenki délben rohamozza meg a közös konyhát. Ha például azt látjuk, hogy felelősen nem tudunk leülni a kollégákhoz, inkább várjuk meg, míg befejezik az étkezést, és ezt követően váltsuk őket.

3. Tudatos ételtárolás
A közös irodai hűtők gyorsan megtelnek az otthonról hozott ételekkel, azonban tulajdonosaik gyakran megfeledkeznek dobozaikról, és végül senki sem vállalja magára a nem éppen gusztusos maradékok eltávolítását. Jelen helyzetben különösen figyeljünk oda a közös hűtőkre: csak abban az esetben használjuk, ha tényleg szeretnénk a későbbiekben elfogyasztani az ételt, a hétvégék előtt pedig feltétlenül ellenőrizzük, hogy benne hagytunk-e valamit. Fontos, hogy jól zárható dobozokat használjunk, és távol helyezzük el ételeinket a többi élelmiszertől anélkül, hogy azokhoz hozzáérnénk. Érdemes figyelembe venni, hogy milyen típusú hűtő van az irodában: míg egy nem túl korszerű gépben már 2 nap alatt is tönkremehet az ebédünk, a NatureFresh technológiájú berendezésekben akár 3-4 napig is frissek maradnak az élelmiszerek. Most különösen hasznos lehet, ha felcímkézzük az ételeinket, főleg, ha az irodában sűrűn előfordul, hogy a kollégák összekeverik a dobozokat.

4. Szivacs helyett mosogatógép
A legtöbb irodában örök probléma a konyhai rend kérdése, jelen helyzetben pedig még fontosabb, hogy ne hagyjuk a konyhapulton vagy asztalon az ételmaradékos tányérokat. Ha van az irodában mosogatógép, mindenképpen érdemes előnyben részesíteni, hiszen nem csak környezetbarát, de gyorsabb és higiénikusabb megoldás is, mint a hagyományos kézi mosogatás. Ha az iroda vezetősége extra higiéniát szeretne a konyhába, az LG TrueSteam jelzésű mosogatógépei forró gőzzel fertőtlenítik az edények teljes felületét, amellyel – a kórokozók eltávolítása mellett – igazán hatékonyan tudják tisztítani az evőeszközöket, tányérokat. Ha csak kézi mosogatásra van lehetőségünk az irodában, a közös szivacsok helyett érdemes műanyag vagy szilikon kefét választani, hiszen a mosogatószivacsokban rengeteg kórokozó telepedhet meg.

5. Nem árt a friss levegő
Ha az irodai környezet és az időjárás is megengedi, érdemes a szabadban elfogyasztani az ebédünket. Vigyünk magunkkal saját evőeszközöket, tányért, és élvezzük a napsütést és a finom falatokat. A friss levegőn töltött ebédidő nem csak biztonságosabb a jelenlegi helyzetben, de segíti a felfrissülést is munka közben. Ha nincs lehetőségünk arra, hogy szabadban fogyasszuk el az ebédünket, akkor is próbáljuk minél gyakrabban szellőztetni az irodát – kiemelten a konyhai helyiséget.

+1 Emlékeztessük a kollégákat a szabályok betartására
A karanténban töltött hetek után sokaknak felüdülést jelent, hogy újra találkozhatnak a kollégákkal. Ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejtkezni az elővigyázatosságról, ezért az LG összeállított egy ingyenesen letölthető listát, amely a legfontosabb szabályokra hívja fel a figyelmet az irodai étkezéssel kapcsolatban. Érdemes ezt kinyomtatni, és kitenni a közös konyhákban és étkező helyiségekben, hogy emlékeztessük magunkat és kollégáinkat is az óvatosságra.

A nyomtatható anyag itt magyarul és angolul is letölthető.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post IRODAI KONYHAETIKETT appeared first on Liwing - home and office.

A 10 éves Az Év Irodája versenyen a független szakértőkből álló zsűri 175 pályázat közül választotta ki a legjobbakat.

12 győztest hirdettek ki, beleértve a különdíjasokat is,

akik egyik meghirdetett kategóriába sem illeszkedtek teljesen, mégis elismerésre méltó pályázatot nyújtottak be.

Az Év Irodája hazánk legnagyobb független ingatlanszakmai versenyeként jól tükrözi a magyar irodakultúra fejlődését az elmúlt évtizedben. Kijelenthetjük, hogy ez az időszak túlzás nélkül felért egy irodaforradalommal, hiszen

gyökeresen átalakultak a hazai irodák, megváltozott a munkakultúra.

A győztes pályázók a globális trendek tekintetében is megállják a helyüket, hiszen kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, a zöld minősítésekre és a munkavállalói jóllétre is, valamint előszeretettel alkalmaznak okos megoldásokat a munkavállalói élmény fokozása érdekében.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzethez alkalmazkodva a jubileumi díjátadó eseményt online közvetítették, a győzteseket pedig videóhívással kapcsolták élőben.

“A járványhelyzet mindannyiunk számára új helyzetet teremtett, de úgy gondolom, a munkatársaknak egészen felemelő érzés lesz majd visszatérni a győztes irodákba. A jövőben a munkakörnyezet kialakításakor új szempontokat is figyelembe kell majd venni, erősödhet az a tendencia, hogy az irodák kialakításakor elsődleges lesz a tér munkatársakra és a munkahelyi kultúrára gyakorolt hatása, és a cégek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségesebb irodákra és bútorokra. A home office elterjedése és a gyors létszámváltozások miatt rugalmasabb, aglis irodaterek fognak kialakulni.” – emelte ki Fodor Dániel, a verseny főszervezője.

A szervezők nagyon fontosnak tartják az édesanyák munkaerő-piaci újraintegrálását, ezért

a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalommal közösen, a verseny 10 éves történetében először díjazták a családbarát irodákat.

Újvári Enikő, a Mozgalom alelnöke kiemelte, hogy a győztes kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy a fizikai térben és a vállalati kultúrában is megjelenjenek a szülőket támogató elemek, például a rekreációs szobák vagy a gyermek birodalmak.

Szerencsére a

magyar irodapiac fejlődése töretlen,

hiszen nem csak új irodákat ismerhettünk meg, hanem a már működő munkahelyek is innovatív megoldásokkal bővülnek.

A 2019-es Az Év Irodája Díj nyertesei

Az Év Irodája Kisvállalati díj: ALL YOU CAN MOVE Iroda – Nyári Attila Design

Az Év Nagyvállalati Irodája: TransferWise – DVM Design

Az Év Design Irodája: Positive Adamsky HQ – Törőcsik Ferenc

Az Év Családbarát Irodája: Magyar Telekom és T-Systems székház – Tiba Építész Stúdió

Az Év Irodája Evolúciós Díj: ABW Office Space for TETRA PAK – LEVEL UP Office Design

Az Év Közösségi Irodája: HubHub Budapest – Mádi Láncos Studio Kft.

Az Év Belsőépítész Cége: Pyxis Nautica Építésziroda Kft

Az Év Vállalati Közösségi Tere Különdíj: Microsoft Bistro & Lounge

Az Év Családbarát Közösségi Tere: Myhive playground gyermekmegőrző

Az Év Irodája Szakmai díj: FITOUT Zrt.

Az Év Irodakivitelező cége: FITOUT Zrt.

Az Év Irodája Vállalati Székház díj: Magyar Telekom és T-Systems székház

Az előző évi, “2018-as Az Év Irodája” nyertes irodákból 3 iroda egyedi bútorait a LIWING gyártotta és építette be.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post ONLINE DÍJÁTADÓN HIRDETTÉK KI A 10 ÉVES AZ ÉV IRODÁJA 2019 GYŐZTESEIT appeared first on Liwing - home and office.

Foto: LIWING

Foto: LIWING

Az átalakulást a tehetségekért folytatott harc, a digitalizáció és a fenntarthatósági törekvések vezetik,

ami azzal is jár, hogy hogyan lehet lehet olyan munkahelyi környezetet biztosítani, amely

lehetővé teszi az alkalmazottak számára a kiváló működést.

Ahogy a munkahely szerepe megváltozik, úgy folyamatosan át kell gondolni az üzleti tevékenységet is.

Nézzünk térben egy kicsit távolabbra is.

Egy technológiai vállalat új székhelyre költözött San Francisco-ban, és hogy csendes helyet teremtsen a munkavállalói számára, a biofil tervezés hagyományát megtartva, az érzékszervi tervezőt, Laura Burns Lambert-et kérték fel a tervezésre, aki a japán wabi-sabi formatervezéstől inspirálódva különböző magasságú növényeket lógatott le az ablakon és sorban ültetvényeket tett a folyosó falai mentén.

Beépítette a növényeket a munkaterületekbe, hogy természetes hangszűrőként működjenek, kiegészítve az ügyfél hangelnyelő bútorait. A munkaterületeken és minden egyes erősen forgalmas területen növények vannak, amelyek segítenek a munkavállalóknak kötődni a természethez.

Ha az emberek több időt töltenek a növények között, annak számos előnye van. Különböző tanulmányok szerint

kevésbé vannak stresszben, koncentráltabbak és termelékenyebbek.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post A DRÁMAI MUNKAHELYI VÁLTOZÁSOK KORSZAKÁBAN appeared first on Liwing - home and office.

Évente közel 7 millió ember korai haláláért felelős a légszennyezettség világszerte, és a fizikai inaktivitás is hasonló veszélyeket rejt. Egy irodai dolgozó naponta átlagosan több mint 6 óra ülőmunkát végez munkahelyén, így harminc év alatt több mint 5 évet tölt székben ülve. A Well-tanúsítvány az épületek emberi szervezetre, egészségre, közérzetre gyakorolt hatását vizsgálja és értékeli a levegőellátás, a víz, az egészséges táplálkozás lehetősége, a természetes fény, a testmozgás, a kényelem és a szellemi frissesség alapján.

Az Europa Design Well díjat azért hívták életre az Europa Property CRE Awards sorozataként, hogy széles körben megismertesse a Well-minősítés előnyeit a már befejezett és folyamatban levő mintaprojektek bemutatásán keresztül.

Az elismerést azok a fejlesztések kaphatják meg, amelyek kiemelkedő belső és külső kommunikációval, valamint változás menedzsment eszközökkel támogatják a minősítést és megfelelően mutatják be a tanúsított munkahelyekben és ingatlanokban rejlő lehetőségeket. A zsűri ugyancsak figyelembe vette a Well kiemelt elvárásait az értékelés során, többek között a projekt építészeti- belsőépítészeti minőségét, a mozgást támogató megoldásokat, az ergonómiai komfort és akusztikai kívánalmakat, az előírt fényviszonyok biztosítását, illetve a felhasznált innovatív eszközöket.

A döntőbizottság az első díjat a Futureal-csoportnak ítélte oda, elismerve a társaság Well rendszer iránti elkötelezettségét. Európában elsőként, a cégcsoport három nagyszabású magyarországi irodaprojektje egyszerre szerezte meg a nemzetközi Well Building Platina előminősítését. Ezek közül

a Budapest ONE irodaház pedig elsőként nyerte el az Europa Design Well díjat.

A győztes irodaház első üteme 25 ezer négyzetméter bérirodát, illetve 2 600 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltató egységet tartalmaz. A Budapest ONE irodapark három fázisának befejezésekor a komplexum teljességében több mint 65 ezer négyzetméter bérelhető területtel bővíti a fővárosi irodapiacot. A befejezett első ütembe a bérlők már megkezdték a beköltözést.

A szalagként hullámzó Budapest ONE szokatlan formája

a parametrikus tervezéssel támogatott optimalizálás eredménye, alaprajzát és homlokzatát úgy alakították ki, hogy a lehető legkedvezőbb beépítést tegye lehetővé. Szimulációk segítségével a napsütés iránya, a napenergia-potenciál és a légáramlás szempontjából legideálisabb formát hozták létre. Az épület Őrmezőn, Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontjában helyezkedik el, így – közvetlen járatokkal – akár 10 perc alatt is elérhető, emellett könnyen megközelíthető az agglomerációból és a vidéki városokból is.

A Well Building Platina előminősítésnek megfelelően az irodaparkot energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel. A teljes körűen akadálymentesített komplexum belsőépítészeti kialakításában megjelenik az ember és az élő környezet harmóniájára törekvő biofília. A falakat nyugalmat sugárzó színek borítják, de multifunkcionális szoba és tágas, zöld tetőkert, tusolóval felszerelt biciklitároló, vízmentes nanotechnológiás autómosó, az épület tetején panorámás futópálya is a dolgozók rendelkezésére áll majd, emellett lehetőség lesz az elektromos autók töltésére, valamint szelektív hulladékgyűjtésre is. Az irodapark belsejében félhektárnyi nyitott közteret hoznak létre, amit szökőkutak és egyedi kialakítású zöldterület tesz majd közkedvelt találkozóhellyé. A nemzetközi minőségű tervezési feladatokat a Paulinyi & Partners csapata végezte.

„A Budapest ONE a nemzetközi és a hazai irodapiac új korszakának egyik hírnöke, amelynek magas minőségét a szakma is elismerte. A Well-rendszerhez kapcsolódó innovációk határozzák meg a szektort a következő évtizedben és a Futureal elkötelezett abban, hogy az összes irodafejlesztését eme irányelvei szerint valósítsa meg a jövőben. Ennek szellemében mind a Budapest ONE következő két üteme, mind a Corvin Sétány mellett épülő Corvin7 irodaház regisztrálva lett a minősítés megszerzésére.” – mondta Németh László, Futureal környezettudatosságért felelős vezetője.

“A Well-minősítés hatalmas lépést jelent az egészséges életvitel kiterjesztésére az irodai környezetben. A Futureal-csoport kiemelkedően aktív részvétele nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország élen járjon a dolgozók közérzetét javító munkahelyek megteremtésében. Bízunk abban, hogy példája egyre több piaci szereplőt késztet arra, hogy csatlakozzon a Well-rendszerhez.“ – hangsúlyozta Feuertag Ottó az Europa Design alapító tulajdonosa.

Talán nem meglepő, de a Budapest ONE belső tereiben, az egyedi bútorok gyártásában – recepciós pultok, tároló bútorok, irodai konyhabútorok, lobbi bútorok, belsőépítészeti elemek – és azok helyszíni beépítésében

a LIWING is szerepet vállalt.

A Budapest ONE munkáit a LIWING a Bravosincord együttműködésével készítette.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post A BUDAPEST ONE IRODAPARK NYERTE EL AZ EUROPA DESIGN AZ ÉV WELL PROJEKTJE 2019 DÍJAT appeared first on Liwing - home and office.

Az irodai forradalom a Google irodák megjelenésével kezdődött 10 éve.

Ezzel párhuzamosan indult el Az Év Irodája verseny is, köszönhetően annak, hogy a startup cégek itthon is elkezdtek dizájnirodákat építeni. Erre a tendenciára a munkáltatók mellett a szolgáltató cégek is gyorsan reagáltak: a bútoros gyártó cégek, a tervezők és az irodaházfejlesztők is egyre bátrabban álltak hozzá az új típusú koncepciókhoz. Jelentős változás az elmúlt 10 évben az is, hogy számos esetben már a munkatársakat is bevonják az irodatervezésbe: a HR-es kollégák felméréseket végeznek a munkatársakkal arról, ki milyen térben érezné jól magát.

Az extravagáns dizájn mellett új szempont a második otthon filozófiája is.

Rugalmasabb a munkavállalói időkeret és a munkahely is, így ahhoz hasonló komfortot nyújtanak a vállalatok már az irodában is, mintha otthonról, a kanapéról dolgoznának a munkavállalók. Ennek az irodaevolúciós folyamatnak jelenlegi végpontja az agilis irodatér koncepciója a cégeknél, amely gyorsan le tudja követni a szervezeti változást és az egyes csapatok mozgását is.

Az elmúlt 10 évben tehát a munkavállalói kultúra és a munkatér alapjaiban változott meg, ami mára bizonyíthatóan kihatott a munkavállalói jóllétre is. Az Év Irodája díj szervezői idén is felmérést készítettek a pályázókkal, ahol a válaszadók 40%-a szerint az új irodába költözés után egyértelműen nőtt a belső elégedettség, hatékonyabb lett a munkavégzés és erősödött a cég presztízse munkavállalói közt.

A jelölt irodák több mint 50%-át a technológia, a kereskedelem, a pénzügyi-jogi és tanácsadó szektorba tartozó cégek nyújtják. A cégek dolgozóinak közel 40%-a pedig az Y generációhoz tartozik, akik számára ma már közel ugyanannyira fontos szempont a munkakörnyezet, mint a fizetés vagy a karrierlehetőségek. Többek között erről is beszélgettünk partnerünkkel, Soltész Tiberius-szal, a magyaroszági Kinnarps ügyvezetőjével, a Közép- és Kelet-európai régió értékesítési vezetőjével.

A hazai irodadesign fejlődéséről sokat elárul Az Év Irodája díj nevezőinek száma is. Míg 2010-ben alig 30 iroda jelentkezett, addig idén ez a szám már meghaladta a 170-et.

“Tíz éve még csak a legnagyobb startup cégekre volt jellemző a magas minőségű irodadesign kialakítása, hiszen a munkavégzés teljesen máshogy alakult náluk, mint egy átlagos multicégnél. A startup cégek mellett ma már a kis létszámú reklámügynökségektől a KKV cégekig és nagyvállalatokig mindenki felismerte, hogy a megfelelő munkakörnyezet kulcsfontosságú a munkaerő toborzásban és megtartásban, hatással van a munkavállalók jóllétére, valamint a teljes vállalati kultúrára.” – hangsúlyozta Fodor Dániel, Az Év Irodája verseny főszervezője.

Az Év Irodája díj esélyesei közé 27 irodát választott a zsűri. Most is kíváncsian várjuk az eredményeket, hiszen az elmúlt évben a nyertes irodákból 3 iroda egyedi bútorait a LIWING gyártotta és építette be.

Az Év Irodája verseny éves kísérő szakmai eseményén, a 2020. március 26-án megrendezendő OfficeUP irodai márkaépítés konferencián a nemzetközi és a hazai trendekre reflektálva idén az Office Branding lesz a kiemelt téma, ahol az agilis iroda, a fókuszcsoportos tervezés és a családbarát munkatér kialakításának legújabb irányai mellett az is kiderül, kik lesznek a 2019-es verseny győztesei.

Az Év Irodája verseny shortlistje:

A netpincer.hu irodája – Budapest
A WorldQuant irodájának bővítése
ABW Office Space for TETRA PAK
ALL YOU CAN MOVE Iroda
Az egyedülálló új DANONE iroda
Balasys 2.0
BB Industry Office
BLUE iroda
CA IMMO iroda
Ceetrus Hungary Kft.
Design Terminal
DVM group Design Iroda
EATON Business Service Center Expansion
EPAM C5
FITOUT iroda
Forestay
GMB Solutions
Infogroup
Jaguar Land Rover Iroda
Légmester – E6 System
Magyar Telekom és T-Systems székház
PAJTÁS – Étteremből iroda
PALAZZO HUNYADI
Positive Adamsky HQ
Testvérirodák a HillSide Irodaházban
TransferWise

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

( LIWING home & office  )

The post MEGVANNAK AZ ÉV IRODÁJA VERSENY SHORTLISTESEI appeared first on Liwing - home and office.

A szervezők láthatóan célul tűzték ki azt is, hogy megmutassák a közönségnek, hogy az otthoni wellness többé már nem csak egy álom, luxuskivitelben: masszázsmedencék, gőzkabinok, szaunák, sószobák egyre szélesedő kínálatából alakíthatjuk saját pihenő oázisunkat, otthon vagy a nyaralónkban. Nyilván ezekhez ezért nagy terek kellenek.

A fürdő is egy szoba, még ha kicsi is, az otthonokban egyre komfortosabbá válik. A fürdőkádak és mosdók is beépítésre kerülnek, igazi bútorokká válnak. A dizájn törekvések már a fürdőszobákban is tetten érhetők.

Képes beszámolónk a teljesség igény nélkül, az Első Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállításról:

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!
( LIWING home & office  )

The post AZ OTTHONI LUXUS, A RELAXÁLÁS, A VALÓDI MEGTISZTULÁS INTIM ÉLETTERE A FÜRDŐSZOBA appeared first on Liwing - home and office.

Mióta van jelen a Kinnarps a magyar piacon?

2000 óta működünk önálló lányvállalatként, mint Kinnarps Hungary Kft. Korábban az Office Depot forgalmazta a márkát.

Azóta meglehetősen sokat változott a környezetünk, a társadalom, az egész világ. Hogyan tudtatok ezekkel a változásokkal lépést tartani?

Ezek azok a kérdések, amit minden cég feltesz magának, hiszen ettől függ a túlélése. Állandóan követni kell azt, ami körülöttünk történik, figyelni kell a változásokra. Nem kell tőlük félni, hanem értelmezni, analizálni és adaptálódni kell.

Nem a legerősebb, hanem a legjobb tud adaptálódni.

Folyamatosan kutatjuk és vizsgáljuk a megváltozott társadalmi folyamatokat, munkavégzési és piaci trendeket, amikre így fel tudunk készülni előre. Ez svéd genetikánk része, és sokszor pár évvel meg is előzzük ezeknek a trendeknek a magyarországi megjelenését, ezért előfordul, hogy furcsán néznek ránk. Kis idő és tudatformálás után viszont sokan fordulnak hozzánk segítségért, információért. Természetesen van egy „corporate” útmutatás: kiadják a receptet, megadják a tartalmat, hogy mit kell főzni, de hogy azokból a dolgokból mit, mennyit és hogyan teszünk bele, illetve hogyan fűszerezzük, azt mi döntjük el. Vannak nagyobb változások, volt például a válság, amikor mindenki költségcsökkentett és kizárólag az ár számított. Most inkább az jelent kihívást, hogy

a cégek egyre komplexebb kérdésekkel fordulnak hozzánk,

hogy hogyan tudnának új munkavállalókat bevonzani, és milyen eszközökkel tudják megtartani a mostani munkavállalóikat. Az álláskeresőket már kevésbé a pénz motiválja, legalábbis egy jó fizetés napjainkban inkább alapkövetelmény, mintsem extra, tehát más eszközökkel kell becsábítani és megtartani a jó munkaerőt. Ugyanakkor most arról beszélnek, hogy 2022-ben majd jön egy újabb mélypont, tehát mindig résen kell lenni és

figyelni a világ változásaira,

mert ha az ember beáll, mint egy ló szemellenzővel és csak egy irányba néz, az a legveszélyesebb.

Irodabútort, belső tereket alkottok. Milyen trendek jellemzőek most erre a piacra? Nem elég a versenytársak tevékenységét figyelemmel kísérnetek, az olyan trendeket is követnetek kell, mint például az employer branding.

Ha a magyar piacot nézzük, egyre nehezebb a megfelelő munkavállalókat megtalálni és megtartani, hiszen a jó fizetés már alapfeltétel, amin felül az exkluzív környezetet is biztosítani kell a dolgozók számára ahhoz, hogy jól érezzék magukat az irodában.

A választás során már mérvadó a munkakörnyezet modernsége, felszereltsége és hangulata, mivel manapság a munkavállalók válogathatnak az állások közül, ami Magyarországon is egyre inkább érződik. A hazánkban látható általános trendek egyike, hogy nőtt az emberek aktív, munkában töltött éveinek száma, tehát lehet, hogy egy 18 éves munkavállaló egy 70 évessel dolgozik ugyanazon a munkahelyen. A különböző generációnak teljesen mások az igényei,

egy fiatal és egy nyugdíjas korú munkavállaló is teljesen másra vágyik.

Édesapám például 74 éves koráig dolgozott. Ő már inkább preferálta a csendet, a világosat, a nyugalmat, szemben egy 18 éves dolgozóval, aki számára a minél aktívabb és energikusabb dolgok élveznek előnyt. Nyilván a tereket is úgy kell kialakítani, hogy az mindenki igényeinek megfeleljen – személyiségen és korosztályon túl is – hiszen nem csak generációs különbségekből adódnak az eltérő igények, hanem a különböző munkafeladatok is más-más környezetben végezhetők optimálisan.

Ezek szerint rendkívül sok szempontot kell szem előtt tartanotok egy iroda kialakításánál. Hogyan lehetséges ezt úgy kivitelezni, hogy az mindenki számára megfelelő legyen?

Minden cégnek meg van az egyedi receptje, ami alapján a leghatékonyabban tudja használni a tereit. Ez persze cégenként más és más, akár azonos iparágban is, ezért alaposan fel kell mérni az igényeket. Nálunk erre egy komplex „munkatér analízisnek” elkeresztelt szolgáltatás van, aminek a segítségével megkapjuk a receptet, de a munka valójában ott kezdődik, amikor ezt építészek és a cég kollégáival kéz a kézben implementáljuk. Fontos, hogy amit a vezetőség akar, az párhuzamban legyen azzal, amire a cégnek és az alkalmazottainak valójában szüksége van és

ne menőségből tegyünk be design elemeket.

Egy pár színes közösségi tér, csúszda, hütte, stb. még nem tette önmagában sem vonzóbbá, sem hatékonyabbá a munkát. Nincsenek univerzális megoldások, mindig meg kell hallgatni, hallani az adott céget, hogy ők hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek, hogyan épül fel a vállalat, épp úgy, mint egy családi ház esetében, ahol szintén nem lehet ugyanazt a sémát alkalmazni különböző családok esetében. Röviden: az irodát kell az igényekhez igazítani és nem az embereknek idomulni az adott környezethez.

Ti hogyan látjátok, lehet egy jövőbeli trend az irodai mobilitás, vagyis az irodatér gyors átrendezhetősége a munkafolyamatokhoz igazítva?

Nem az átrendezés önmagában a lényeg, hanem, hogy többféle tér álljon rendelkezésre és azokat minimális változtatással könnyen az igényeikre szabhassák a kollégák, illetve a dinamikusan változó létszámot is kezelni tudja a tér anélkül, hogy az asztalokat kisebbre cserélve beerőltetnénk még több tucat munkaállomást, ami aztán üresen áll.

Ám

a mobilitás már nem csak az irodabelsőre, hanem a munkapiacra is érvényes,

hiszen lassan Magyarországot is eléri az a trend, hogy az irodákban nem csupán alkalmazottak vannak, hanem közös projektek külsős megbízottakkal, és nem kell feltétlenül az irodában ülni ahhoz, hogy egy projekten együtt dolgozzunk.

Igen, freelancerek.

Ők csak az adott projekt idejére vannak jelen, ezért az ő igényeik is kissé eltérnek az állandó alkalmazottakétól, amire szintén megoldást kell biztosítani, illetve össze kell hangolni őket a jelenlegi csapattal. Munkáltatóként el kell fogadni és fel kell rá készülni, hogy ma már a munkavállalók is könnyebben és gyorsabban váltanak, sokan pedig egy idő után saját vállalkozásba kezdenek.

Tehát manapság már nem csak a bútorok mobilisak, hanem a munkavállalók is. Lassan ott tartunk, hogy a munkavállaló fogja megmondani, hogy mikor, honnan és hogyan akar dolgozni. Hogyan tud erre reagálni egy vállalat, és hogyan tudjátok ehhez igazítani a belső terek kialakítását?

Az eredményorientált cégek – ha nem is teljesen ebben a formában – de már ott tartanak, hogy a teljesítmény a lényeg és nem az, hogy szűk keretekbe szorítsák a dolgozókat. Persze fontos, hogy legyen egy jól definiált, igazságos keretrendszer világos szabályokkal, amiben egyaránt jól tud működni egy olyan munkavállaló, akinek fontos a saját íróasztal és a szabálykövetés, valamint egy olyan is, akinek mindegy, hogy éppen a kanapéról ülve e-mailezik, csak lehessen heti 2-szer home officeban. Egyre nagyobb az igény az otthoni munkavégzésre, hiszen szociális életünk is egyre felgyorsultabb, fontos a családi és egyéb kapcsolatok ápolása, amihez igen nagy előnyt nyújt, ha nem kell minden nap 1 órát utazni a munkába és vissza, hanem otthonról is elvégezhetőek a feladatok.

Hatalmas bizalmat igényel

ez az egész a vezetőség részéről, hogy attól még, hogy nem látják a dolgozóikat, tudják, hogy a munka el lesz végezve. Úgyhogy ez is egy olyan trend, ami meghatároz egy belső teret. Ha van száz alkalmazottam, akkor már nem száz ember lesz bent állandó jelleggel az irodában, hanem lehet, hogy csak ötven, tehát kisebb helyre kevesebb ember fog bejárni, ezáltal nem kell akkora irodát bérelni, ami kevesebb kiadást is jelent. A változás következtében az irodában végzett munka jellege is módosulhat, hiszen a számítógépen végzett munkát többségében otthonról is el lehet végezni az íróasztalnál, míg a tárgyalások megvalósításához és a csapatmunkához továbbra is szükség lesz az irodai környezetre. Ezáltal lehet, hogy az irodában kevesebb munkaasztalra, viszont annál több közösségi térre és tárgyalóra lesz szükség, amik alkalmasak a megbeszélésekre, csoportos munkákra és közösségi összejövetelekre.

Mit gondolsz most mi a meghatározó az irodai terekben, a dizájn vagy a funkcionalitás?

Mind a kettő egyre fontosabb. Hogyha rangsorolom kéne, akkor a funkcionalitást előbbre helyezném, hiszen a belső térnek meg kell felelnie a munkavállalók igényeinek és az irodában végzett munka jellegének. Tehetünk az irodába csocsó asztalt, ami menő, jól néz ki dizájn szempontból és felkelti a figyelmet, de funkcióját tekintve elhanyagolható.

Vagy kialakíthatunk 24 fős tárgyalókat, csak mert jól néz ki, de lehet, hogy a végeredmény az lesz, hogy ketten ülnek bent egy 2 fős meetingen, a fél iroda pedig arra vár, hogy végre szabad legyen a tárgyaló és ők is bemehessenek meetingelni. A dizájn is fontos, mert jó érzés belépni egy exkluzívan berendezett irodába, de fontos, hogy

sose menjen a dizájn a funkcionalitás rovására.

A dizájnnak is lehet funkciója, egy vállalatvezetőnél például különböző színű fotelek vannak az irodájában. Megfigyelte, hogy a sárga székre a kreatívabb emberek szoktak leülni.

A dizájn megmutathatja a cég színeit és identitását. A másik, hogy ha már nincs saját helyem, akkor viszont legyen egy olyan tér, ahol otthon érzem magam.

Van még egy nagyon meghatározó területe a mai környezetünknek, az pedig a fenntarthatóság. Mit jelent ez nálatok, hogyan viszonyultok ehhez?

A fenntarthatóság rendkívül fontos szerepet tölt be a Kinnarps életében, több szempontból is. Arról az oldalról is megközelíthetjük, ha csak a tér flexibilitásáról és átalakíthatóságáról beszélünk, tehát a ma és a jövő igényeinek is egyaránt meg tud felelni a termék. Környezetvédelmi oldalról megközelítve bútorokat gyártunk, de a fák helyett újakat ültetünk. Szállításkor különböző csomagolóanyagok helyett plédekbe csavarjuk termékeinket, amelyeket ötvenszer fel tudunk használni a szállítás során. A króm pedig olyan króm, ami nem szennyezi a vizeket. Amikor valami elromlik, akkor nem kell mindent egyszerre kidobni, hanem az adott darabot ki lehet cserélni. Meg lehet közelíteni nagyon sok oldalról. A környezetvédelem,

a fenntarthatóság minden aspektusa kezd egyre fontosabbá válni Magyarországon is.

Annak idején, amikor ügyvezető lettem, akkor egy „good to have” dolog volt, hogy mi FSC minősített fával dolgozunk, ahogy az is, hogy minden bútorunknak van fenntarthatósági idexe, ám manapság a környezetvédelmi szempontok egyre inkább jelennek meg követelményként a tenderekben. Számtalan olyan dolog van, amin régen csak mosolyogtak, most viszont fontosnak tartják, és a környezettudatosságunk egy a meghatározó szempontok közül, amiért minket választanak.

Ezek szerint érezhető, hogy a fenntarthatóság – a minimális jogszabályi megfeleléseken túl – már egyfajta erkölcsi elvárás is a megrendelők részéről?

Igen, és már magán emberként is érzem, hogy szeretnék tenni valamit. Amikor meghozok egy döntést és azt egyeztetem az anyacéggel, akkor ezt a tenni akarást is szeretem beemelni a beszélgetésbe.

A fiatalabb generáció pedig már megkérdezi a munkaadót, hogy mit tettek a fenntarthatóságért,

ezek a bútorok milyenek, milyen minősítéssel rendelkeznek, van-e szelektív hulladék kezelés.

A leader szerepvállalás mennyire meghatározó, tehát mennyire számít, hogy a felsővezetés elkötelezett-e ebben a témában?

Ügyvezetőként, vállalatvezetőként neked kell példát mutatni. A legfőbb változás felülről indul, de lehet kezdeményezni alulról is, és ha jó a felsővezetés, meghallgatják a dolgozók véleményét is és tudnak hozzá alkalmazkodni.

A megrendelőiteknek vannak elvárásaik, de nektek is vannak beszállítóitok, partnereitek, akikkel együtt dolgoztok. Nektek milyen elvárásaitok vannak feléjük, mi az, aminek feltétlenül meg kell felelni a veletek való közös együttműködéshez?

Természetesen vannak az anyacég által kijelölt elvárások, amiknek mindenképpen meg kell felelni. Ez különösen igaz a központi partnerek esetében, amiket a svédországi Kinnarps választ, de

a lokálisan kiválasztott partnereink esetében is roppant körültekintőnek kell lennünk.

Amiért mi felelünk, és amit mint Kinnarps mutatunk kifele, azt várjuk el a partnerektől, beszállítóktól is. Ugyanazt a környezetvédelmi odafigyelést, munkavédelmet, dolgozói alkalmazást, minőséget és kiszolgálást, hiszen a termékekhez és a szolgáltatásokhoz mi adjuk a nevünket. Mi, mint Kinnarps felelősek vagyunk a beszállítóink által nyújtott minőségért és megbízhatóságért is, ezért elengedhetetlen, hogy mérlegeljünk a választás során. Fontos, hogy az ügyfél tudja, hogy mindig ugyanazt a minőséget, bizalmat, hozzáállást és környezettudatosságot kapja, amire tőlünk is számíthat. Legyen az egy központilag aláírt szerződés, vagy lokális együttműködés, mint például a LIWING esetében is.

Ezeket az értékeket várjuk és kapjuk a LIWING-től is, mind minőségben, mind pedig megbízhatóságban.

Néha még én is meglepődőm, hogy milyen javaslatokkal, megoldásokkal állnak elő, hogy miként lehetne valami jobb nekünk és az ügyfeleinknek is. Amit kiadnak a kezükből, az tisztán, szépen van összeszerelve, ahogyan beszélnek az ügyfelekkel, én úgy gondolom, hogy abszolút egy olyan partner, aki akár lehetne a magyarországi Kinnarps asztalos részlege is.  Már nagyon régóta együtt dolgozunk velük, és nincs is arra utaló jel, hogy ez másképp lesz, sőt visszatérve a flexibilitásra és a dizájnra,

egyre nagyobb szerepet kapnak a személyre szabott, egyedi bútorok.

Ebben az együttműködésben is fontos a kölcsönös vezetői bizalom és a szakma iránti elkötelezettség?

Igen, pontosan. Én olyannal tudok együtt dolgozni, aki ugyanazt a minőséget és megbízhatóságot képviseli, amit mi is. Ez napjaink gyorsan változó világában különösen fontos, hogy

minden együttműködés bizalomra és emberi kapcsolatokra épüljön.

Ha az elkövetkezendő évekre vonatkozóan egyetlen trendet emelhetnél ki fontos irányvonalként az irodabútor piacon, melyik lenne az?

Ez nehéz kérdés, de

a flexibilitás.

El kell mozdulnunk ma már attól a felfogástól, hogy minden munkát csak az íróasztalnál lehet elvégezni. Mint ahogyan a svájci bicska is többféle szerszámként használható, a munkaállomások is rengeteg feladat elvégzésére alkalmasak, hiszen egyre több olyan munkát végzünk, ami teljesen más típusú környezetet igényel.

Temesfalvi József és Zilahi-Sebess Ágnes a LIWING ügyvezetői hozzátették:

A Kinnarps évek óta, szakmailag és pénzügyileg is stabil, megbízható, valóban együttműködő partnerünk. Kölcsönösen inspirálódunk, tanulunk egymástól nap mint nap. A Kinnarps európai vállalatként a legmagasabb szintem képviseli a közös szakmai érdekeket. Így tekintünk rájuk a jövőben is.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post EGYSZERRE MODERN, ERGONOMIKUS, PRAKTIKUS ÉS ESZTÉTIKUS appeared first on Liwing - home and office.