A VGP azon dolgozik, hogy portfóliójának teljesítményét összhangba hozza a Párizsi Megállapodás céljaival, és együttműködései során segítse ügyfeleit a dekarbonizációs stratégiáik megvalósításában. A VGP által fejlesztett kereskedelmi ingatlanok tervezésénél és megvalósításánál a legmodernebb technológiákkal dolgoznak és

fókuszban az energiahatékonyság áll.

A csoport kiemelt célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ 2050-re a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez vezető útra lépjen.

“A fenntarthatóság az egyik alapértékünk, amely tükröződik a vezérelvünkben is: ma építjük a holnapot. Büszke vagyok arra, hogy 2021-es kihívások ellenére a VGP képes volt fejlődni olyan kritikus területeken, mint az éghajlatvédelem, a fenntartható építés és a körforgásos gazdaságból származó anyagok használata. A világjárvány, az éghajlatváltozás egyre láthatóbb hatásai és az Ukrajnában zajló háború mélyreható és tartós következményekkel fog járni, illetve jár a ma ismert üzleti életre és társadalomra. Most minden korábbinál fontosabb, hogy a fenntarthatóságra helyezzük a hangsúlyt, hiszen ez hosszú távú üzleti siker egyik fő mozgatórugója. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt, ami bolygónk túlélése szempontjából a legfontosabb: a szén-dioxid-semlegesség mielőbbi elérését.” – mondta el Jan van Geet, a VGP vezérigazgatója.

A VGP Csoport törekvései közé tartozik, hogy közösségével és érdekelt feleivel közösen,

egymás erősségeire építve közös értéket teremtsen.

A 2019-ben létrehozott VGP Alapítvány a biológiai sokféleség megőrzésével, a hátrányos helyzetű közösségek számára lehetőségek teremtésével és az európai kulturális örökség megőrzésével foglalkozik. Az alapítvány már 29 olyan projektet azonosított, amelyek társadalmi kérdésekben, természetvédelemben és kulturális értékek védelmében érintett, ezeket eddig több mint 7 millió euróval támogatta.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post KARBONSEMLEGES ÉS ENEGIAHATÉKONY IPARI INGATLANOK appeared first on Liwing - home and office.

Ahhoz, hogy egy iroda fenntartható legyen, az alábbi követelményeket kell megvizsgálnunk:

• Karbonsemlegesség: Az iroda minden energiafogyasztója csökkentheti karbon lábnyomát és törekedhet az energiahatékonyságra.
• Erőforrás-hatékonyság: Az intelligens irodatechnológia lehetővé teszi az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását.
• Energiabarát fogyasztó: A fenntartható irodahelyiségek nem csak helyben megújuló energiát használnak, hanem az intelligens energiafogyasztás révén többletet is termelhetnek, amelyet aztán a piacon el lehet adni.
• Smart city integráció: A fenntartható irodamodell zökkenőmentesen integrálódik az intelligens városi megoldásokba, lehetővé téve a jobb erőforrás-gazdálkodást. 

Hogyan segíthetnek az intelligens irodák a fenntarthatósági célok elérésében?

„Életciklusuk során az épületek felelősek a globális energiafogyasztás nagyjából 36 százalékáért. A fenntartható irodaterületek jelentős szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági célok elérésében.” – állapította meg Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. Az intelligens irodák több módon is hozzájárulhatnak a célok eléréséhez:

• Megbízható információk nyújtásával: az IoT-nek köszönhetően az intelligens iroda lehetővé teszi a tevékenységek, funkciók, valamint az erőforrás-felhasználás nyomon követését. Emellett külső folyamokat is integrál, korábban elképzelhetetlen hozzáférést biztosítva olyan adatokhoz, amelyek segítik a fenntarthatósági célok megvalósításának nyomon követését.
• Az átláthatóság megteremtésével: a szén-dioxid-semleges irodák elterjedéséhez elengedhetetlen az erőforrás-felhasználásra és a kibocsátásra vonatkozó adatok teljes átláthatósága. Ez azt is lehetővé teszi, hogy az intelligens irodák tudatosan csökkentsék a fogyasztást és ellensúlyozzák a kibocsátást.
• A szén-dioxid-kompenzáció révén: mivel a CO2-kibocsátás elkerülhetetlen a modern világban, egyre fontosabbá válik annak ellentételezése. Az egyéni energiafogyasztást nyomon követő innovációk révén egy intelligens iroda képes arra ösztönözni a felhasználókat, hogy kevesebb erőforrást fogyasszanak és környezettudatosabban dolgozzanak.
• Az energiahatékony technológiák alkalmazásával: az intelligens irodák helyben termelnek megújuló energiát, és jól bevált tárolási megoldásokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a felesleg hatékony újraelosztását egy nagyobb hálózatba.
• Az épületen kívüli integráció révén: Az intelligens irodahelyiségek hozzájárulnak a szektorok összekapcsolásához azáltal, hogy a termelési és fogyasztási kapacitásokat megosztják a hálózat más épületeivel. Ez lehetővé teszi a maximális erőforrás-hatékonyságot, valamint a kiegyensúlyozottabb energiaellátást. 

A járvány arra kényszeríti az ingatlanszolgáltatókat, hogy

egyre rugalmasabbak legyenek,

valamint, hogy gondolják át az irodák kialakítását, így vonzóbbá tudnak válni a visszatérő munkaerő számára. Az biztos, hogy az építőiparon belül elterjedt szén-dioxid-csökkentő intézkedések – akár a lakosság, akár a politikai döntéshozók nyomása miatt érkeznek – elkerülhetetlenek. Az ingatlanfejlesztők nagyot profitálhatnak, ha olyan megvalósítható stratégiákat dolgoznak ki, amelyek új irodaépítéseket, valamint meglévő épületek korszerűsítését célozzák. Ezzel párhuzamosan a politikai döntéshozóknak olyan szabályozásokat kell bevezetniük, amelyek felzárkóznak a már meglévő technológiai fejlődéshez. Az építőipari vívmányok és más digitális eszközök alkalmazása kulcsfontosságú tényező lesz a következő évtizedekben a szén-dioxid-semlegesség előre mozdításában.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A FENNTARTHATÓ INTELLIGENS IRODÁKÉ A JÖVŐ appeared first on Liwing - home and office.

Takács Ernő kiemelte, hogy a változások új feladat elé állítják a felelős tervezőket éppúgy, mint a jövő iránt felelősséget érző építtetőket: “Óriási a fejlődés ezen a területen, hiszen csaknem egy új szektor megszületéséről beszélhetünk, új termékekkel, technológiával és jelentős fejlődési potenciállal. Hatalmas lehetőség rejlik az ingatlanfejlesztés zöldítését szolgáló együttműködésben, amely kötelezettsége is a mai felelős fejlesztőknek.”

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) 2009 óta fogja össze az ingatlanszektor, az építőipar és az építésgazdaság szereplőit, hogy közreműködésükkel részt vegyen a

környezettudatos és fenntartható

építést előmozdító építészeti szabályozás szakmai kidolgozásában. A szervezet szemléletformáló, oktatási tevékenységet is végez, tudásbázist nyújt, és a globális World Green Building Council közösség tagjaként nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodik.

Barta Zsombor, a HuGBC elnöke azt emelte ki: a fenntarthatóság szempontjából kulcsszerepük van az ingatlanfejlesztőknek. Már a korai tervezési, majd a kivitelezési szakaszban is alkalmazható sok olyan környezettudatosságot segítő elem, amelyek meghatározóak az épületek életciklusában.

A megállapodás alapján a felek több témakörben is együttműködnek majd: köztük a környezettudatos épített környezet általános ismereteinek társadalmi, szakmai kommunikációjában, ismeretterjesztésben és szemléletformálásban. Emellett

közös érdekképviseletet hoznak létre az építészeti szabályozásban a fenntarthatóság és környezettudatosság kellő súlyú érvényesítése érdekében,

és a fenntartható építést/felújítást előmozdító jogi és gazdasági szabályozás, támogatási rendszer véleményezésében, kidolgozásában.

A másik megállapodást az IFK a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközponttal kötötte, amelynek elsődleges célja, hogy

segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban.

Takács Ernő ismertette, hogy az IFK és a Tudásközpont a jövőben együttműködik az építésgazdaságban részt vevő szakemberek, vállalkozások, kutatók, oktatók és felsőoktatásban részt vevő hallgatók tevékenységének gyakorlati és elméleti támogatásában, a zöldinnovációs és fenntarthatósági tevékenység fejlesztésében az építésgazdaság területén belül.

Boros Anita, a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője hangsúlyozta, hogy a hazai vállalkozások egyre aktívabbak az új termékek és technológiák feltalálásában, alkalmazásában, ami segíti a zöldgazdaságra való átállást is.

A zöldinnovációs termékek gyakorlati alkalmazásának igénye szinte minden ágazat esetében változásokat hoz

az építőipartól elkezdve egészen a bankszektorig – fejtette ki, megemlítve, hogy a tudásközpont ebben az évben az építésgazdaság zöldinnovációs kérdéseire fókuszál. Beszélt az építőanyag-hiány megszűnéséről is az építőiparban, és úgy vélte, a nyersanyagárak csökkenése rövidesen a kereskedelmi árakban is érzékelhetővé válik a fogyasztók számára.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra van szükséged? Keress minket ITT!

The post A VÁLTOZÁSOK ÚJ FELADAT ELÉ ÁLLÍTJÁK A FELELŐS TERVEZŐKET ÉPPÚGY, MINT A JÖVŐ IRÁNT FELELŐSSÉGET ÉRZŐ ÉPÍTTETŐKET appeared first on Liwing - home and office.

A Real Estate Awards és az Év Irodája verseny, valamint az azokat lezáró díjátadó gálák 2018-ban váltak ketté, így a szervezők az ingatlanszakmai kategóriák győzteseit február 20-án a Real Estate Awards Gálán hirdették ki a Pesti Vigadóban.

A hazai irodadesign fejlődéséről sokat elárul, hogy az idén 10. jubileumát ünneplő, nemzetközi szinten is egyedüli, független, munkahelyi környezetre fókuszáló tematikus versenyre közel kilencven ingatlanpiaci pályázat érkezett. A mezőny jól szemléltette a magyar ingatlanpiac elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődését, amely mára könnyedén megállja a helyét a globális ingatlanszektorban.

A 2019-es, jubileumi versenyen résztvevő projektek esetén is

irányadóak a nemzetközi trendek, legyen szó fenntarthatóságról, zöld minősítésekről, vagy a munkavállalói WELL-being kiemelt szerepéről.

A magas tervezési, kivitelezési és üzemeltetési színvonalat jelzi, hogy a minőségi anyaghasználat és az okosmegoldások is egyre meghatározóbb tényezők. Az emberközpontúságra és az élményre törekvés mellett egyre látványosabb a proptech térhódítása (pl. BIM, okosotthon-funkciók), illetve az egyelőre még gyerekcipőben járó automatizáció, illetve robotika megjelenése az ingatlanszektorban.

A győztesek és helyezettek között megtalálhatóak évtizedes hagyományokkal rendelkező hazai, nemzetközi vállalatok, de az új szereplők is kiemelkedő teljesítményeket mutattak. A zsűri kiváló fejlesztéseket, projekteket, vállalati és egyéni teljesítményeket értékelt mind a tizenegy kategóriában.

Az Év Kereskedelmi Ingatlanfejlesztése a Futureal-csoport Budapest One Business Parkja Őrmezőn ( a Budapest ONE belső tereiben, az egyedi bútorok gyártásában – recepciós pultok, tároló bútorok, irodai konyhabútorok, lobbi bútorok, belsőépítészeti elemek – és azok helyszíni beépítésében a LIWING is szerepet vállalt ), amelyet Budapest új nyugati kapujaként is emlegetnek.

A vállalat kapta Az Év Legzöldebb Projektje címet is az Advance Tower II. irodaházzal a Váci úton. Nem véletlenül a Futureal-csoport nyerte el Az Év Fejlesztője díjat is, hiszen az említett projekteken kívül is több nagy beruházása valósult meg, illetve épül, itt említhetjük meg az Etele Plazát.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projektje címet a BudaPart GATE irodaház nyerte el, amely az új városnegyedben elkészült első irodaépület.

Az Év Lakó Ingatlanfejlesztése a Ráday Residence lett, amely belvárosi, patinás környezetben kínál lakóparki kényelmet és 21. századi életérzést.

Az Év Tervezett Lakó Projektje a Waterfront City lett, amely Óbuda szívében a Duna mellett épülő vadonatúj városközpont és lakópark, ahol az indusztriális hagyományokat egyesítik a legújabb kényelmi szolgáltatásokkal.

Az Év Asset Management cége díjat a vállalatok között a CPI Hungary nyerte, amely nemcsak megújította a hazai portfóliója meghatározott részét, hanem új épületekkel és üzemeltetési megoldásokkal is gazdagította az ingatlanpiacot.

Az Év Property Management cége idén a Cushman & Wakefield lett, amely a meghatározó kiskereskedelmi portfóliója mellett jelentős új megbízásokat nyert el.

Az Év Facility Management vállalata, pedig a Dome Facility Services Group, amely hosszú évek óta fontos szereplője a létesítménygazdálkodási piacnak, miközben töretlenül fejlődve új partnerekkel bővíti ügyfélkörét és új megoldásokat vezet be.

Az Év Kivitelező cége a Market Építő Zrt., amely az elmúlt csaknem negyedszázad alatt több mint hétszáz megrendelő projektjét valósította meg.

Az Év Tanácsadó Cége a CBRE Hungary,amely a hazai ingatlanbefektetési piacon működött közre számos kiemelkedő akvizícióban, miközben az irodapiaci tranzakcióinak nagyságrendje is kiemelkedő.

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége címet Pázmány Balázs FRICS, az Erste Alapkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke nyerte, akinek a vezetésével a vállalata évek óta meghatározó szereplője a befektetési piacnak. 

Az Év Feltörekvő Tehetsége díját, pedig a fiatalabb generációk egyik méltó képviselője Lőrincz Ádám, a WING munkatársa kapta, remélhetőleg munkájával hozzájárul a magyar ingatlanszektor további fejlődéséhez.

Az Év Irodája verseny iroda- és design központú díjait március 26-án adják át a Várkert Bazárban megrendezett, OfficeUp konferencia keretében.

Az eseményen az Office Branding, vagyis az irodai márkaépítés lesz a kiemelt téma, ahol az agilis irodák, a fókuszcsoportos tervezés és a családbarát munkatér kialakításának legújabb irányai lesznek az előadások, workshopok és kiállítások fókuszában.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van és egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!

The post KIHIRDETTÉK A 10. REAL ESTATE AWARDS GYŐZTESEIT appeared first on Liwing - home and office.

Az európai nagyvárosok többsége hasonló problémákkal küzd: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, a városi környezetvédelem keretében a napfény, a zaj és a légszennyezés kiemelt problémák, ezen felül megoldásra szoruló kérdés a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

A jövőtudatos, multifunkciós európai városoknak mára azért vannak fontos megvalósult előképei: a Düsseldorf-Hafen városrész előremutató példája a történelmi városmag meghosszabításának, ahol az emberi léptékű terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés magas szintű integrálása egyszerre valósul meg. A budapesti Corvin negyed pedig tanulságos példa a városmagon belüli terület sikeres átalakítására, amely “visszaadja a város eredeti vegyes funkcióját: munkahely, lakóhely és szórakozás egy egységben” – emelte ki Fábián László, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Melyek viszont a legfontosabb megoldások a városrészek jövőtudatos tervezésében? A négy trend ezeket veszi számba. 

1. Gazdaságilag tervezhető város 

„A gazdaságilag tervezhető városépítészeti beruházások tudatos fejlesztői és tervezői magatartást igényelnek, világos üzleti modellekkel, mérhető paraméterekkel és KPI-okkal, valamint a teljes projektre vetített hosszútávú költségszámításokkal.” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

Egy városléptékű tervezési projekt során elengedhetetlen olyan mérőszámokat azonosítani, amelyek a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát segítik elérni. A projekt egészét kell szem előtt tartani, amely során számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek: a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot. Ezek az adatok képezik az optimális város- és üzleti tervezés alapját. A december 4. és 6. között megrendezésre került World Architecture Festival egyik győztese, a hamburgi the Connected City projekt a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely tervezéséért kapta az elismerő díjat. A HafenCity beruházás óta nem volt ekkora volumenű városrész építészeti program Németországban. Érdemes azonban a HafenCity Hamburg fejlesztést is közelebbről megnézni, hiszen a projekten több fejlesztő és építésziroda is közösen dolgozik. Új irodák, lakóépületek, szórakoztató létesítmények és a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést támogató infrastruktúra alkotja a megújuló városrész központját. Ezek építésének ütemezése és közös metszeteiknek kialakítása jelentős szereppel bír a terület megújításában.

Budapesten jelenleg az egyik legnagyobb volumenű városléptékű fejlesztés Kelenföldön zajlik, amely – a HafenCity-hez hasonlóan – vegyes funkciójú területet hoz létre. Kiemelt adottsága, hogy több tízezer lakóépület és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség elérhető a városrészben, de eddig hiányoztak a szolgáltatói és irodai funkciókkal rendelkező épületek.

A Paulinyi & Partners tervei alapján készülő Etele Plaza, Budapest ONE irodaház és a kész tervekkel rendelkező eszközváltó csomópont a fejlesztés első épületei, amelyeknél az üzleti, építészeti és fenntarthatósági szempontok egyaránt a projekttervezés alapjául szolgálnak.

2. Multifunkciós városrészek 

A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy megfelelő funkciómixet – vagyis a lakhatás, munkavégzés helyét és bevásárlási, sportolási, vagy szórakozási lehetőséget – hozzanak létre a városlakók és az épületeket, közösségi tereket használók számára.

„Ideális esetben egy adott városfejlesztési projektben a lakó funkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen. A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszútávon élhetetlen városrészeket eredményeztek.” – hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa. Az optimális funkciómix kialakításában, a sokszínű városrészek létrehozásában és a well being igények megteremtésében nagy segítséget jelenthet a felhasználói szokások vizsgálata és a big data alapú várostervezés.

Izgalmas multifunkciós várostervezési projekt kezdődik idén Párizsban, ahol az Ordener-Poissonniers területén található régi pályaudvar környezetét alakítják át egy vegyes funkciójú, fenntartható városközponttá. A Biecher Architects és az SLA Architects tervezői munkája alapján felépülő Jardin Mécano projekt idén kezdődik, átadása 2024-ben várható. 1000 új lakóépülettel, nagy kiterjedésű közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint városi kertészkedésre alkalmas területekkel alakítják át Párizs régi ipari területét. 

3. Innovatív megoldások az átalakuló közlekedésben

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása, ugyanis a megfelelő infrastruktúra hiányában az új területeket nem lehet megfelelően integrálni a város egészéhez. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők. Számos előremutató példát találunk a közlekedés emberléptékű optimalizálására. A 90 hektáros, 2009 óta folyamatosan fejlődő milánói CityLife városfejlesztési beruházás az egyik legjobb példa mind közül. Európa egyik legnagyobb autómentes területét biciklis és gyalogos utak hálózzák be, széles sugárutak vezetnek a lakóépületektől a kerület központjába. A változatos funkciójú városmag egy új nyilvános park köré épült, amelyhez hasonló nagyságú köztér az elmúlt 120 évben nem jött létre Milánóban.

Azonban az autók sem szorultak ki teljesen a városrészből, hiszen egy földalatti úthálózaton keresztül elérhetik a garázsokat és a parkoló övezeteket. Az innovatív közlekedési fejlesztés a Systematica által készített analízis alapján jött létre, amelynek része volt a gyalogosok áramlási vonala, a megosztási rendszeren alapuló parkolási lehetőségek vizsgálata, valamint a teljes forgalom és elosztórendszer elemzése.

A projekt három ikonikus építésze Zaha Hadid, Arata Isozaki és Daniel Libeskind, a legújabb épület pedig a BIG építésziroda tervei alapján 2023-ra készül el. Az integrált és sokszínű közlekedési struktúra kialakítására Bogota városa is kiemelkedő példa, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége és a tömegközlekedést használók 32 százalékot spórolnak az utazással töltött időből. 

4. Fenntartható épített környezet a jövő generációjának

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott, optimalizált tervezés valósítható meg.

A City of Tomorrow néven zajló, 26 különböző építésziroda által megvalósított városépítészeti projekt keretében Malmö egykori ipari kikötője 4000 fős területből 30.000 fős városrésszé alakul át. Minden új házat az energiahatékonyságra vonatkozó környezetvédelmi előírások alapján építenek, amelyek 100 százalékban megújuló energiával működnek.

Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kapott. Hasonlóan innovatív várostervezési példa a bécsi Aspern okosváros projektje, melyet Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszíroz. Céljuk a zéró energiafogyasztás és a városrész lakóinak tényleges életvezetésén és energiafogyasztásán alapuló ökoszisztéma kialakítása.

A fogyasztói szokások gyors átalakulása, a digitális technológia fejlődése és az épületek funkcióváltásának lehetősége flexibilis és jövőtudatos terek létrehozását eredményezi.

Budapesten, a Futureal fejlesztésében megvalósuló dél-budai városközpont projekt egyik első épületét, az Etele Plazát a korábbi szempontokat követve már átalakíthatóságra tervezték: a bérlői területek bővítése, szűkítése alapján változtatható a bevásárlóközpont térszervezése.

„Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell terveznünk, ami azt is tartalmazza, amire a jövőben lehet szükség. Hátteret biztosítunk a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra.” – emelte ki Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója, az Etele Plaza társtervezője.

Vállalatod, vállalkozásod, ügynökséged van, vagy az otthonodban egyedi bútorra vágysz? Keress minket ITT!
( LIWING home & office  )

The post JÖVŐTUDATOS VÁROSRÉSZEK ÉPÍTÉSZETI TRENDJEI EURÓPÁBAN appeared first on Liwing - home and office.

A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték 2019 legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.

2018-ban egyre áthatóbbá váltak a trendek, amelyek egyaránt figyelembe veszik az építőipar környezetre és emberekre gyakorolt hatását, és innovatív technológiák, valamint építészeti megoldások segítségével reagálnak ezekre. A zöld építészeti megoldások 2019-ben még nagyobb hangsúlyt kapnak, melyet az iparág szakértőin túl a kapcsolódó új jogszabályok és az átalakuló megrendelői igények is erősítenek majd. A világszerte megjelenő építészeti trendeket öt fő kategóriába lehet besorolni, de céljaik azonosak: az élhető, fenntartható környezet kialakítása.

Fenntartható megoldások

Az Európai Bizottság 2011-es szakmai elemzése szerint Európa energiafelhasználásának közel 40 százalékát az épületek teszik ki, míg a széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért az épített környezet a felelős. Az ökológiai terhek csökkentésének érdekében a nemzetközi és a helyi szabályozások is nagyobb fenntarthatóság irányába mutató követelményeket határoznak meg

Innovatív technológiák

Mára szinte mindennapossá váltak az okos városok technológiai megoldásai. 2018-ban ezek a műszaki megoldások beköltöztek a lakásba is: a smart otthonok már nemcsak a futurisztikus luxusapartmanok sajátosságai, hanem tömegek számára elérhető rendszerek, amit a terület rohamos növekedése is jól mutat. Az okos technológiák az épületek használatának elemzése szempontjából is meghatározóak. A kapott adatoknak a tervezési folyamatban is kiemelt szerepük van, hogy fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető épületek jöjjenek létre.

Alkalmazkodóképes épületek

Az új épületeknél mára egyre fontosabb kérdés a klímaváltozás miatt megváltozó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás képessége. Egyre fontosabbá válik az is, hogy az épületek a gyorsan fejlődő technológiák hatására átalakuló felhasználói igényekhez is alkalmazkodni tudjanak. Az építészek számára az egyik legalapvetőbb kihívás, hogy a jövő generációinak is megfelelő épületeket tervezzenek, amelyek olyan igényeket is képesek ellátni, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Olyan épületek tervezésére van szükség, amelyek jövőbiztosak, ehhez pedig az szükséges, hogy tisztában legyünk az előttünk álló társadalmi, technológiai, környezeti kihívásokkal.

Egészség, jóllét   

A városi életforma együtt jár azzal, hogy az ember napjának 90%-át a négy fal között tölti, az épületben eltöltött idő pedig nagy hatással van az ott élő vagy azt használó emberek közérzetére és egészségi állapotára. Éppen ezért az egészségre és jóllétre való törekvés is egyre fontosabbá válik egy épület tervezési folyamata során. A munkáltatók és befektetők körében ezért világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a megfelelő környezet kialakítása, ami megfigyelhető a hazánkban a következő években elkészülő irodaépületeknél is. Az egyre népszerűbb biofília elve is ide kapcsolható, ami a természetet kívánja közelebb hozni a városi emberhez, természetes anyagok, nagyléptékű zöldfelületek, természetes fényforrások segítségével.

Épületminősítési rendszerek

A trendek 2019-ben még tovább fognak erősödni, ezzel egyidejűleg pedig a környezettudatos gondolkodásmód is sokak számára fontosabbá válik, ahogy egyre többen szembesülnek a klímaváltozás okozta problémákkal. Az építőiparban mutatkozó trendek is azt mutatják, hogy olyan épületekre van igény, amelyek energiahatékony és környezetkímélő módon képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, felhasználva a legkorszerűbb technológiai innovációk nyújtotta lehetőségeket.
( LIWING home & office  ) 

The post AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET JELENTŐSEN TERHELI A TERMÉSZETET appeared first on Liwing - home and office.

A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója Kodály Zoltán gondolatát idézte: a kultúra egy örökké épülő templom, és minden generációnak feladata van ebben az építő munkában.

Mivel a LIWING home & office a ma sikerei mellett szem előtt tartja a fenntartható holnap igényeit is, így hát feladata van a mi generációnknak is. Ezért amihez értünk, eszközök, kellékek elkészítésével segítettük az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola produkcióját.

Itt egy kicsit bővebben:

( LIWING home & office  ) 

The post ÁDÁMOK ÉS ÉVÁK ÜNNEPE appeared first on Liwing - home and office.